A kutatók azt feltételezték, az észlelt szennyeződés Kelet-Ázsiából származik. Sejtésük a New York Times beszámolója alapján – némi módszeres feltáró munka révén – igazolódni látszik. Az ózongyilkos anyagot Kínában bocsátják ki, méghozzá döbbenetes szürkegazdasági teljesítménnyel.
A CFC-11 nevű, ipari felhasználású gázt szigetelő habok gyártásánál használják, ám igazi karrierjét freon néven futotta be. Fő felhasználási területe elsősorban a hűtőgépek gyártása – volt, amíg a Montrealban 1989-en megkötött megállapodás be nem tiltotta a használatát, legkésőbb 2010-es kivezetési dátummal.
Most azonban úgy tűnik, van, ahol figyelmen kívül hagyják a megállapodást.
A tanulmány szerzői azt mondják, az évente kibocsátott 13 ezer tonna freon nem magyarázható semmi mással, csak a tiltás ellenére zajló, illegális felhasználással.
A lap utánajárt, és kiderítette, hogy egy Peking közeli kínai településen, Xingfuban, helyi, alacsony technológiai színvonalon dolgozó gyárak rutinszerűen használják a freont a termék-előállításban.
A Xingfu városára vonatkozó hatósági illetékességet Santung tartomány környezetvédelmi hivatala látja el. Itt azt mondják, csak Xingfuban 1700 olyan gyárról tudnak, ahol szigetelőhabot gyártanak, nem egyet közülük 2013 óta már be is kellett zárni előírások megszegése miatt.
A vidéki, kisebb településeken azonban némileg más a helyzet, mint a nagyváros gyáraiban. A korszerűtlen technológiával dolgozó kisebb vállalkozások egy része nem is ismeri a vonatkozó szabályozást, másik részük pedig figyelmen kívül hagyja azt.
A környezetvédelmi szempontoknak megfelelő beruházás a gyártásba ugyanis olyan költséget jelentene számukra, amelyet nem tudnak előteremteni.
Ugyanakkor egyesek szerint a feltárt kínai illegális gyakorlatok még korántsem adják ki az összképet. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezetője azt mondta, sokkal mélyebbre kell ásniuk, a probléma nem írható le pusztán a feltárt esetekkel.
A helyzet bonyolultságát mutatja néhány gyártó nyilatkozata. Volt olyan vállalat, ahol azt mondták,
a CFC-11 nemcsak olcsóbb, hanem bizonyos paramétereiben előnyösebb is a környezetvédelem szempontjából jobb alternatíváinál.
Azt is hozzátették, egyes vidéki térségek fejlődéséhez nélkülözhetetlen a tilosban járó üzemek működése, ezért a helyi hatóságok gyakran megengedők azokkal kapcsolatban.
Tovább árnyalja a képet, hogy a kínai kormány szigorodó környezetvédelmi politikájának is köszönhető a freonnal készülő habok iránti kereslet növekedése. Peking ugyanis azt szeretné, ha jól szigetelt épületekkel is spórolnának a hatalmas ország energiazabálásán, ehhez viszont szükség van a megfelelő szigetelőanyagokra, így a habokra is.