Az Okinawa-szigetek, így azok főszigete, Okinava is, egy nagyobb szigetcsoport, a Rjúkjú-szigetek része, mintegy 1,4 millió ember lakja. Ezek a kelet-ázsiai szigetek egészen a 19. század végéig a Rjúkjú Királyság anyaterületeinek számítottak, és a nagyhatalmi vetélkedés közepette történt csak meg a térség japán prefektúrává szervezése. Az ott élő őshonos – a japánokhoz kulturálisan közel álló – népcsoport státusza, etnikai kisebbségéként való elismerése körül ma is sok a vita.
Okinava és a többi tengeri szárazulat, elhelyezkedésük révén, kiemelkedő fontossággal bírnak: a Tajvan és Japán főszigetei között elhelyezkedő szigetek stratégiai jelentőségüknél fogva, a második világháborút követően szuperhatalommá váló Egyesült Államok, majd napjainkban a látványosan erősödő Kína számára is fontosak. Geopolitikai jelentősége van tehát annak, mi lesz a sokat vitatott okinavai amerikai katonai jelenléttel a jövőben, és valóban megroppan-e a szigetcsoport gazdasága, ha esetleg az USA kivonul onnan?
Az amerikai Futenma légi bázis megalapítása – elsőként katonai reptérként – még 1945-re nyúlik vissza, amikor az amerikai haderő az egyik utolsó nagy második világháborús csatasorozatban megverte a japán császári csapatokat. A kiépülő támaszpontot később több kisebb létesítmény követte a szigeteken. Az 1960-as biztonsági paktum, majd az 1972-es revíziós megállapodás alapján, a Japánban jelen lévő mintegy 47 ezer amerikai katona körülbelül fele itt állomásozik.
A támaszpontok kérdése évtizedek óta társadalmi vita és ellenállás tárgya Okinaván.
A mindössze 1200 négyzetkilométeres sziget nagyjából ötödét amerikai katonai bázisok borítják, ahol több mint 20 ezer katona teljesít szolgálatot. Noha az Okinawa-szigetek csak a japán szárazföld 0,6 százalékát adják, az amerikai jelenlét lokális jelentősége óriási.
Japán és az Egyesült Államok 1996-ban állapodott meg abban, hogy az amerikai tengerészgyalogság Futenma légi támaszpontját áthelyezik a sziget egy olyan pontjára, a 62 ezer lakosú Nago város egyik kerületébe, Henokóba, amely nem olyan sűrűn lakott, mint a létesítménynek most helyet adó Ginovan város.
A költöztetés ellenzői szerint viszont a helyiek egyáltalán nem akarnak amerikai támaszpontot látni a szigeten, ráadásul a bázis áthelyezése a környezetet is súlyosan károsítaná. Az ügyben nyáron referendumot is tartottak, melyet augusztusban hatalmas demonstráció követett.
A tiltakozók azt próbálják megakadályozni, hogy a henokói öböl feltöltésével elkezdjék kialakítani a Futenma bázis új helyét.
Környezetvédő csoportok arra figyelmeztetnek, hogy az öbölbe tervezett munkálatok veszélybe sodorhatják az ottani korallok és a már eleve erősen lecsökkent állományú, veszélyeztetett dugongok – egy tengeritehén-féle emlősállat – élőhelyét.
A környezetvédők és a prefektúra kormányzóságának hatásvizsgálatai arra hívják fel a figyelmet, hogy Okinava szigete már így is komoly terheket nyög, részben a több évtizedes katonai jelenlét, részben pedig a turizmus miatt.
Az Okinawa-szigeteket ugyanis időnként
a Galápagos-szigetekhez hasonlítják, egyedi, különleges állat- és növényviláguk, biodiverzitásuk miatt.
Az Asia Times összeállításából azonban kiderül, a földdarabok már így is jelentős környezeti terhelésnek vannak kitéve, részben az évről évre erősödő turistaforgalomnak köszönhetően.
2017-ben a szigeteket már nagyjából 9,3 millió látogató kereste fel, annyian, mint a Hawaii-szigeteket.
A Tripadvisor felhasználói értékelése szerint a szigetvilág Japán ötödik legnépszerűbb célpontjának számít az utazók körében, elsősorban tengerpartjai miatt. A prefektúra Okinawa Churaumi Aquarium nevű tengeri parkja 2005-ig a világ legnagyobbjának számított, de népszerűsége azóta is töretlen, 2002-es megnyitása óta több mint húszmillió látogatót fogadott.
Ám a műanyag- és talajszennyezés mértéke már éppúgy gondokat okoz, mint az erdőségek irtása, és a helyiek ezért a turistákkal szemben is egyre távolságtartóbbak. Például egy idén júniusban, Ishigaki szigetén felvett felmérés szerint
a helyiek 70 százaléka komoly ellenérzésekkel viseltetik a nyaralókkal szemben, és szigetük állapota miatt aggódnak az idegenforgalom erősödésével összefüggésben.
De a hadsereg jelenléte szintén komoly terhelést jelent a szigeteknek. A Janbaru szubtrópusi erdőbe például 2016-ban hat helikopter-leszállót építettek, több ezer fát kivágva, és 11 helyi állatfajt veszélyeztetve.
A dzsungelt a katonák speciális terepkiképzésére használják.
A friss hatástanulmányok szerint, ha megtörténne az amerikai bázis áttelepítése az Oura-öbölbe, akkor azzal csak homokból 21 millió tonnát kellene megmozgatni, illetve pótolni. Szeizmológiai jelentések szerzői arra hívják fel a figyelmet, a földmunkák vészesen meggyengíthetik a talajszerkezetet, míg természettudósok attól tartanak, a változások miatt elszaporodó invazív fajok felboríthatják a már így is törékeny ökológiai egyensúlyt.
A cikk folytatásában arról olvashat, milyen megfontolások mentén értékelik az elemzők az amerikai katonai jelenlét gazdasági vonatkozásait, és arról, mi lehet a követendő stratégia a prefektúra számára. Lapozzon!