Egy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy miért éri meg gyakran, akár évente munkahelyet váltani (erről ITT olvashat bővebben). Az úgynevezett job-hopping, amikor egy alkalmazott tudatosan keres folyton új állást, egyre divatosabb, jellemzően a fiatalabbak körében. Ennek a módszernek rengeteg előnye van, és míg korábban a vállalatok nem szerettek job-hoppereket alkalmazni, addig ma már a legtöbb helyen eltűntek ezek az előítéletek.
Bár sok oka van annak, hogy miért terjedt el ennyire ez a munkavállalói magatartás, a legmeghatározóbb mégis a fizetés.
A Bloomberg szerint, akik munkahelyet váltanak a húszas éveik közepén, azok átlagosan 15 százalékkal keresnek többet, mint előző állásukban. A vállalatok már nem jutalmazzák a hűséget, pedig régen a dolgozók átlagosan 4 százalékos fizetésemelést kaptak bizonyos időközönként.
Ez a szokás mára gyakorlatilag teljesen megszűnt. A huszonévesek továbbra is a stabil munkahelyet keresik, viszont Laura Gardiner, a Resolution Foundation elemzője szerint rengeteg pénzbe kerülhet, ha nem váltanak időben munkahelyet.
A szakértők egyetértenek abban, hogy sokkal egyszerűbb egy új munkahelyen tárgyalni a fizetési igényekről, mint fizetésemelést kérni a mostani munkáltatótól.
Ezért döntenek úgy sokan, hogy nem várnak évekig a lehetőségre, inkább váltanak, és így egyből megkapják az emelést. A munkavállalók is magabiztosabbak lettek az évek során. Andrew Chamberlain, a Glassdoor vezető közgazdásza szerint az emberek elhiszik, hogy képesek új állást találni, ráadásul úgy, hogy még több fizetést is kapjanak.
Brian Kropp, a Gartner kutatási cég alelnöke pedig úgy gondolja, hogy gyakorlatilag lehetetlen 15 százalékos fizetésemelést kapni, kivéve ha valakit előléptetnek. Erre viszont a gazdasági válság óta egyre kisebb az esély. A cégek átstrukturálása miatt rengeteg helyen eltűntek a középvezetők, emiatt pedig sokkal kevesebb az előrelépési lehetőség.
Azonban nemcsak a fiatalok körében figyelhető meg a megnövekedett kilépési arány, hanem ma már az idősebb, tapasztaltabb alkalmazottak is egyre gyakrabban mondanak fel. Kropp ennek kapcsán megjegyzi, hogy minden korcsoport számára érezhetőek lehetnek a váltás pozitív hatásai. Az új környezet például segíthet leküzdeni a korai kiégést, hiszen a munkavállalónak más kihívásokkal kell szembenéznie.
Nem szabad elfelejteni viszont azt sem, hogy a modern korban a kapcsolati tőke az egyik legfontosabb.
Ezért semmiképpen sem szabad haragban elválni a korábbi főnököktől és kollégáktól, hiszen egy jó ajánlólevél vagy a jó kollegiális viszony később még sokszor jól jöhet.