A jelenleg érvényes szabályozás értelmében Magyarországon valamennyi kutat engedélyeztetni köteles az építője. Fennmaradási engedélyköteles továbbá minden olyan kút, amely korábban engedély nélkül (illegálisan) épült, vagy a létesítési engedélyt ugyan megkapta, de a tervektől eltérő műszaki tartalommal és paraméterekkel valósult meg végül.
Az agrárkamara javaslata kitolná a mostani szabályozás szerint december 31-én lejáró határidőt. Ez alapján jövő év elejétől a hatóságoknak lehetőségük nyílik az illegális kutak tulajdonosai részére bírságot kiszabni azért, mert előzetes jóváhagyás nélkül nyúlnak bele az alaptörvényben is védett természeti kincsnek számító vízbe. A javaslatról azonban még csak az egyeztetés zajlik, cikkünk írásakor még nem lehet tudni, annak milyen kimenetele lesz.
Ezért a kúttulajdonosok akkor járnak el a leghelyesebben, ha a jelenleg hatályos szabályok alapján végzik el az engedélyeztetést, legyen szó akár új kútról, akár meglévőre kért fennmaradási engedélyről.
Amennyiben marad a rendezési határidő december 31-e, úgy a kúttulajdonosoknak arra kell készülniük, hogy a jövő év elejétől a hatóság megkezdheti az ellenőrzéseket az illegális kutaknál, valamint folytathatja a meglévő, szabályszerűen engedélyezett kutak ellenőrzését is.
Az ellenőrzéseknél jelenleg csak az eddigi tapasztalatokra tudunk támaszkodni, mivel nincs most ismert, előre meghatározott metódusa annak, mi lesz januárban, ha marad a határidő - mondta az Origo megkeresésére Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrok Egyesületének (MVE) elnöke.
Amiből a kúttulajdonosoknak ki lehet indulni, az a tapasztalat.
Ez pedig azt mutatja, nagyban függ egy-egy vízi létesítmény egyedi sajátosságaitól az, hogy milyen gyakori ott az ellenőrzés. Például a gazdálkodási célú kutaknál vagy élelmiszeripari felhasználású vízvételezésnél, nem ritka az évenkénti hatósági, igen szigorú ellenőrzés sem. Más engedélyezett kutakra viszont szökőévente egyszer néznek rá, mert a vízkészlet, amibe a vízi felépítmény belenyúl, vagy a felépítmény műszaki tartalma, nem indokolja a gyakoribb ellenőrzést.
Más a helyzet az illegális kutaknál.
Ezek meglétére a hatóság igen gyakran távértékelési módszerrel tud következtetni. De számos külső jel van, amely arról árulkodik, hogy egy ingatlanon be nem jelentett kútból nyernek vizet- hívta fel a figyelmet az MVE elnöke.
Ilyen lehet például az, ha egy meglévő kútnak megváltozik a vízminősége. Van számos példa arra is, amikor lakossági vagy vállalati bejelentés alapján száll ki a hatóság egy területre illegális vízkút létesítésének gyanújával.
A szakember szerint, bár a pontos ellenőrzési metódus nem ismert, a legkomolyabb hatósági szigorra kell számítani az ellenőrzéseknél. Az illegális kutak tulajdonosainak arra kell készülniük, hogy a létesítmény "felfedésére" számos mód áll a hatóság rendelkezésére, és ha a szabályozás nem változik, a határidőt nem tolják ki, marad a bírság.
Ugyanakkor az állam célja nem a büntetés, a bírságolás, hanem az, hogy pontos, átlátható adatbázissal rendelkezzen a vízkincs használatáról"
- teszi hozzá Rózsa Attila.
Fontos, hogy a meglévő, de illegálisan vagy az engedélyezettől eltérően épített kutakra megkérendő fennmaradási engedély beszerzése, lépéseiben lényegében alig tér el attól, mintha új kút építésére kérne az ingatlantulajdonos engedélyt. Elmaradása esetén viszont jöhet a bírság.
A vízgazdálkodási bírságot azoknak biztosan nem kell fizetniük, akik a 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül épített kútra
a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezik, és
b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.
A hatósághoz benyújtott, fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálásakor a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni. A kérelemhez kell egy tervdokumentációt is csatolni.
Az ipari, gazdálkodási célú, valamint a jegyzői hatáskörbe tartozó kutak engedélyeztetése eltérő műszaki eszközökkel és tartalommal valósul meg.
Közös sajátosság, hogy azt csak az erre jogosított, hitelesített mérőeszközökkel rendelkező cégek végzik.
Míg a gazdálkodó szervezetek kutas vízvételezését speciális, drága kútkamerák segítségével mérik fel a kérelem elkészítéséhez, addig a jegyzői hatáskörbe tartozó kisebb, egyszerűbb kerti kutaknál ezekből sokkal egyszerűbb változat is elengedő, ami 30-40 méteres mélységig használható. Ilyen eszközei a műszaki tartalmat felmérő cégnek vannak.
Fontos ugyanakkor, hogy az ezt részletező végrehajtási rendelet hiányában, nincs egységes árképzése annak, melyik típusú kutat hol, mennyiért fogják felmérni az ezt végző cégek. Ezeknek a munkáknak - mondja az MVE elnöke - hasonló költségei vannak, mint más szakmunkáknak. A cégek egy részének van felvonulási költsége, a felmérést végző szakembereknek óradíja, és a számla attól is függ, hol, melyik vállalkozásra bízza a kúttulajdonos a munkát.
Rózsa Attila megerősítette, hogy a végösszeg akár százezer forintos nagyságrendű is lehet éppúgy, ahogy kisebb kutaknál az engedélyezési eljáráshoz szükséges adatlap elkészíttetése megállhat 70-80 ezer forintnál. Az biztos, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak nincs klasszikus "listaáras" rendszere, így a megrendelő akár dönthet úgy is, hogy több vállalkozástól is bekér ajánlatot.
A kút műszaki sajátosságai mellett van még egy fontos tényező, amit az engedélyeztetésnél figyelembe kell venni.
Ez pedig a víz laborvizsgálata.
Azt, hogy erre mikor van szükség, az dönti el, hogy a kútból kinyert vizet bevezették-e a házba.
Ha igen, úgy a tulajdonos köteles kémiai vizsgálatot is kérni a vízmintára.
Ha nem, úgy a szakemberek szerint akkor is ajánlható a laborvizsgálat - nem árt ugyanis tisztában lenni azzal, milyen annak a víznek a minősége, melyet, ha közvetlen fogyasztásra nem is, de például házi termesztésű növények öntözésére használnak.
Ezeknél a vizsgálatoknál arra kell figyelni, hogy kizárólag akkreditált laboratórium végezheti el azokat úgy, hogy már a mintát is csak ezeknek a laboroknak a munkatársai vételezhetik, nem pedig a kútfúró szakemberek. Az akkreditált laborok ebben az esetben azt jelentik, hogy azok megfelelnek az
ÁNTSZ, mint szakhatóság által támasztott elvárásoknak az anyagbevizsgálási képességeket és egyéb vonatkozásokat tekintve.
A laborvizsgálatok költségei - függően attól, mire történik a vízminta ellenőrzése - néhány tízezer forintos nagyságrendet jelentenek.
Ha a kúttulajdonos tartja magát a jelenlegi szabályozás jelentette kötöttségekhez, és nem akarja kockáztatni a januártól kiszabható bírságot, ezért fennmaradási engedélyre vonatkozó kérelmét még idén szeretné benyújtani, könnyen lehet, már csak várólistára fér fel a cégeknél.
A vízkútfúró cégek szakmai képviselője szerint,
a vállalkozások alapvetően nem erre vannak berendezkedve.
Munkáikat ütemezetten, előre tervezve végzik. Így könnyen előfordulhat, ha a kúttulajdonosok tömegesen fordulnak hozzájuk az engedélyezéshez szükséges dokumentációért, csak későbbi időpontban tudják vállalni a vizsgálat elvégzését és a kérelemhez csatolandó adatlap kiállítását.
Ezért könnyen lehet, hogy akik még idén szeretnék benyújtani a fennmaradási kérelmet - kikerülve ezzel a jövő évi bírságolást, illetve az attól való félelmet -, várni kényszerülnek addig, amíg a szakemberek hozzájuk is ki tudnak vonulni a szükséges mérések és ellenőrzések elvégzésére.