Találtak 500 millió olyan embert, akinek nincs személyazonossága

Az Abalobu, ahogy már a neve is sugallja – hiszen khosza nyelven az „abalobu” halászokat jelent – egy mobilalkalmazás, mellyel a halászok rögzíthetik hogy mit, mikor és hol fogtak, milyen módszerrel és mennyiért tudták értékesíteni. Mindezt más halászoknak is elérhetővé teszi. Dél-Afrika partjainál jelenleg mintegy 30 000 ember él ebből, a kereskedelmi és megélhetési halászat mezsgyéjén egyensúlyozva.

Az afrikai kontinensen nagyjából 1,2 milliárd ember él. A Világbank friss jelentése szerint közülük majdnem 500 millióan úgy, hogy nem rendelkeznek születési anyakönyvi kivonattal, így - jogi szempontból legalábbis - egész személyazonosságuk kérdéses.

Az érintett, mintegy 500 millió ember döntő többsége, 494 millió, a Szaharától délre fekvő, úgynevezett szubszaharai térségben él. A Világbank-csoport vezérigazgatója, Krisztalina Georgieva szerint ők mind olyanok, akik nem rendelkeznek semmiféle hivatalos dokumentummal, igazolvánnyal személyazonosságukat illetően.

Ez az arányokat tekintve azt jelenti, hogy az ebben a térségben élők közül minden másodiknak kérdéses az azonosíthatósága.

Ez pedig - túlmutatva a jogi vonatkozásokon - végső soron a személyes identitások erősségének, illetve gyengeségüknek kérdését is felveti.

Tammari asszony agyagháza előtt, Beninben: a Szaharától délre fekvő régióban több száz millió személynek nincsenek rendben a személyazonosító dokumentumai Forrás: Shutterstock

A jelentés arra is rámutat, hogy mély szakadék húzódik férfiak és nők között a sajátos kérdésben. Előbbieknél jóval kisebb a személyazonosítóval nem rendelkezők aránya, mint a nők körében.

Az UNICEF (az ENSZ gyermekjóléti szervezete) pedig arra hívja fel a figyelmet, a probléma egyáltalán nem a felnőttekhez köthető, sőt, gyökerei a gyermekkora nyúlnak vissza. Jelzésük szerint ugyanis,

az öt éven aluli afrikai gyerekek kétharmadának nincs születési anyakönyvi kivonata.

Nyilvánvaló, hogy ez jelentősen megnehezíti hozzáférésüket az egészségügyi, oktatási ellátórendszerek, majd később a pénzügyi szektor szolgáltatásaihoz, a továbbiakban pedig bonyodalmakat okozhat személyi és politikai jogaik gyakorlásában, például választásokon való részvételnél.

Illusztráció Forrás: AFP/Raigo Pajula

A probléma megoldása érdekében, a Világbank támogatásával, kontinensszerte programokat indítottak a lakosság körében, az országok államigazgatásainak együttműködésével. Ezeknek a kampányoknak a célja, hogy a hiányos személyazonossággal rendelkező polgárokat regisztrálják, és helyzetüket már ne is papíralapon, hanem digitális technológiák alkalmazásával rendezzék.

Halászok Dél-Afrika partjainál Forrás: AFP/Florent Vergnes

Mindez széleskörű együttműködést kíván az állami és a civil szféra, de még a cégek részéről is az egyes régiókban.

A megvalósításra a szervezet szerint 6 milliárd dollárt, azaz több mint 1600 milliárd forintot kell költeni

- számol be arról az Africanews.

A Világbank-csoport vezetője azt mondta, megbízható digitális személyazonosító rendszerekkel kívánják megoldani a problémát, ezzel segítve, hogy "új gazdasági lehetőségek váljanak elérhetővé a világ legelesettebb emberei számára".

A digitális személyazonosításra vonatkozó kezdeményezések már jelenleg is futnak, 1 milliárd dolláros induló ráfordítással, világszerte 30 országban, melyből 23 Afrikában van.