Itt a döntés a fúrt kutakról, mutatjuk, mire készüljenek a tulajdonosok

Megszületett a döntés az illegálisan fúrt kutakról. Ebből kiderül, mire lehet számítani a tulajdonosoknak idén december 31-e után, amikor is lejár a kutak helyzetének rendezésére szolgáló határidő.

Ahogy az Origo néhány napja megírta, december elején biztossá vált, hogy még idén újabb döntés születhet a korábban illegálisan, vagy nem az előírásoknak megfelelően létesített fúrt kutak helyzetéről.

Ahogy azt lapunk korábban megírta, az idei december 31-e egyre fenyegetőbbé vált az illegális kutak tulajdonosai számára. A sokrétű probléma központi elemét tulajdonképpen ez jelentette.

Ha ugyanis eddig a napig a telektulajdonosok nem indították el a bejelentési folyamatot kútjukról az előírt módon, január 1-től súlyos bírságra számíthattak.

A kutak engedélyeztetése - írtuk - pedig nem is olyan egyszerű, hiszen számos részfeladatból áll, ahol az illetékességi körökre is oda kell figyelni, valamint a szükséges tervdokumentáció becsatolására is. A felmérésdokumentálás költsége - ahogy az Origo utánajárt - pedig akár a százezer forintos nagyságrendet is elérhette kutanként.

A 2016-ban életbe lépett moratóriumot megelőzően azt a vízhasználót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a vízügyi hatóság kötelezhette a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve magának a kútnak az átalakítására, és indokolt esetben annak megszüntetésére. Ezenkívül akár 1 millió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre - írja a mostani döntést kommentáló közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amely korábban kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint illegálisan kialakított kutakat bírságmentesen lehessen engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Az illegálisan fúrt kutak számát csak becsülni lehet. Mindenesetre nagy figyelmet kaptak azok a kezdeményezések, melyek a bejelentési határidő meghosszabbítása érdekében kezdeményezték volna a hatályos jogszabályok megváltoztatását.

Ez végül egy belügyminisztériumi javaslatcsomagként került az Országgyűlés, illetve a Törvényalkotási bizottság elé. A javaslatot - figyelembe véve, hogy a köztársasági elnök egyszer már visszadobta, az Alkotmánybíróság egyes passzusait alaptörvény-ellenesnek találta - átdolgozott formában tárgyalta a Ház, majd jött december 12-én a határozathozatal.

Ennek értelmében, a mostani határidőt az elfogadott törvénymódosítási csomag kitolja.

Az új bejelentési határidő 2020. december 31-e.

A törvénymódosítás szövege alapján:

"Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki a [jelen törvénymódosítás] hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi."

Ez tehát azt jelenti, hogy a kúttulajdonosok két év haladékot kaptak a helyzet rendezésére.

Ugyanakkor a friss jogszabály-módosításhoz végrehajtási rendelet még nem készült. Így egyelőre nem tudni, kell-e, és ha igen, milyen változtatásokra készülni az engedélyeztetésben, vagy teljesül-e a kezdeményezett illetékmentesség is a bírságmentesség mellett. Ennek részleteiről az Agrárgazdasági Kamara kezd majd tárgyalásokat a kormányzattal 2019 elején.