Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A szegény, de népes Kongói Demokratikus Köztársaság a világ egyik legfontosabb nyersanyagszállító országa. A világpiacra kerülő kobalt mennyiségének 60 százaléka innen érkezik, ez az összetevő pedig kulcsfontosságú az elektromos autók akkumulátorainak gyárátásánál. De az Afrika egyenlítői övezetében fekvő Kongó fontos réz- és aranylelőhelyeknek is az otthona, jegyzi meg a Mining.com. Az egyelőre megfékezhetetlen járvány már az aranykitermelést veszélyezteti. Miközben az orvosok és az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az ebola megállításáért folytat hősies küzelmet, kockázatelemzői jelentések szerint, a kongói aranybányák több mint harmada került veszélybe a járvány miatt.
Már ezer fölött van az ebolás megbetegedések száma a Kongói Demokratikus Köztársaságban - közölte a nyugat-afrikai ország egészségügyi minisztere a hét elején. Oly Ilunga Kalenga közlése szerint 1009 megbetegedést regisztráltak, ebből 944 esetet megerősítettek a laborvizsgálatok. A pusztító járvány kitörését hét hónappal ezelőttől számítják.
A miniszter kiemelte, sikerült elérniük, hogy a járvány ne terjedjen át Észak-Kivu és Ituri tartományokból más térségekre. Ez részben az oltásoknak köszönhető, amelyekkel 91 ezer ember védettségét biztosították.
Ezenfelül az ebolás betegeket kezelő központokba szállított páciensek mintegy hatvan százaléka túléli a vérzéses lázzal járó betegséget
- tette hozzá Kalenga.
Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb adatai szerint az afrikai ország keleti felében hét hónapja pusztító járványban eddig 629-en haltak meg. A betegség elleni küzdelmet hátráltatja az is, hogy a járvány fegyveres harcok sújtotta területeken tombol, ráadásul a hagyományos gyógymódokat előnyben részesítő helyiek sokszor bizalmatlanok a korszerű gyógykezelésekkel szemben, s az utóbbi hónapokban több támadás is ért ebolás betegeket kezelő központokat.
Ez mindenképpen kedvező fordulatot jelent a járvány megállításában. Március elején az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű segélyszervezet munkatársai sokkal borúsabbnak látták a helyzetet, és azt állították, a járvány megállítása érdekében kidolgozott protokoll nem vezet eredményre.
A mostani a tizedik ebolajárvány a Kongói Demokratikus Köztársaságban a betegség 1976-os felfedezése óta, és
a terjedési-halálozási arányszámokat, valamint az egészségügyi dolgozók veszélyeztetettségét tekintve, a második leghalálosabb kitörés ezek sorában.
"Nem vagyunk biztosak abban, hogy megfékezhetjük a járványt, ha továbbra is így haladnak a dolgok" - jelentette ki az MSF elnöke Genfben máricus elején. Joanne Liu akkor olyan stratégiát követelt, amely a betegek, illetve a falusi közösségek félelmeire és akaratára is nagyobb figyelmet fordít.
A fertőzés terjedése elleni küzdelmet nehezíti, hogy a járvány fegyveres harcok sújtotta területeken tombol.
A WHO szerint a segélymunkásokat sok helyen bizalmatlansággal fogadják a hagyományos gyógymódokat előnyben részesítő helyi lakosok.
A bizalmatlanságot pedig tovább táplálják az orvosi kezelésekről terjesztett hamis híresztelések.
Joanne Liu ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a betegség elleni stratégiának ezért tartalmaznia kell a lakosság bizalmának elnyerését is.
"Nem szabad kényszerintézkedéseket alkalmazni a betegek keresésére, kezelésére, a biztonságos temetési eljárások biztosítására vagy a házak fertőzésmentesítésére" - hangsúlyozta Liu.
Az MSF felfüggesztette tevékenységét két kongói településen, miután ebolás betegeket kezelő központjait ismeretlen fegyveresek támadták meg februárban. Március közepén aztán arról érkeztek jelentések, hogy Észak-Kivu tartományban, a Mamboa településen lévő létesítményt feldühödött falusiak gyújtották fel az ápoló személyzet több járművével együtt.
Az incidens az után történt, hogy egy ebolagyanús páciens meghalt a létesítményben.
A támadók egyikével a létesítményt védő rendőrök végeztek, egy ember pedig megsebesült.
A WHO a fejlemények ellenére bizakodó. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szervezet vezetője nemrégiben azt nyilatkozta, elejét tudták venni annak, hogy a betegség Kongó más térségeire, illetve a szomszédos országokra továbbterjedjen, s a járvány remélhetően fél éven belül teljesen megfékezhető. A korszerű gyógymódok és a nemrég kifejlesztett kísérleti oltóvakcina is hatékonynak bizonyul. A sikerhez viszont az kell, hogy figyelembe vegyék a helyiek félelmeit és aggályait akkor, amikor a terepen dolgoznak, és hogy a polgárháborús állapotok ellenére megakadályozzák a robbanásszerű kitörést, ami a fegyveres harcok közben a legnehezebb.
A WHO vezetője felszólította a tehetősebb országokat, hogy befektetésekkel támogassák a régió fejlődését. "Az ebola elleni küzdelmet össze kell fűznünk az egészségügyi rendszer fejlesztésével" - mondta. Tedrosz ugyanakkor rámutatott: csak az ebola elleni küzdelemhez 60 millió dollár hiányzik a következő hat hónapban.
Az Origo ebben a cikkében mutatta be a tavalyi járvány kapcsán, milyen elsődleges gazdasági vonatkozásai vannak egy ebolakitörésnek, milyen emberi és anyagi áldozatokkal kell számolni addig, amíg megfékezik. Azonban áttételes hatásai is vannak a pusztító kórnak. Miközben az egészségügyi szakemberek most újra a vírussal harcolnak, iparági elemzők arra hívják fel a figyelmet, a kongói aranykitermelés egyre nagyobb veszélynek van kitéve az ebola miatt.
Az aranybányák 35 százaléka érintett a járvány terjedésével.
Ezek olyan területen találhatók, ahol fokozott biztonsági protokollok szerint kell ellenőrizni a dolgozókat, és ahonnan a szomszédos Ugandába mennek az exportszállítmányok.
A cégeknek minden bizonnyal az aranyexport átütemezésére kell készülniük, köszönhetően az ebolaellenes ellenőrzési metodikáknak, például a határellenőrző pontoknál - mondja Indigo Ellis, a nemzetközi biztonsági kockázatok elemzésével foglalkozó Verisk Maplecroft vezető elemzője.
A szakértők szerint az aranybányákat működtető cégeknek a kockázata attól is függ, a kitermelést ipari módon és eszközökkel, vagy kézi erővel végzik. Kongóban mindkettőre van példa. Ellis szerint a kockázat arányosan nő akkor, ha a bánya közel fekszik az azonosított ebolás esetekhez.
Az elemző szerint két fő változásra kell készülni az érintett cégeknek. Az egyik, hogy szigorítani kell a beléptetést telephelyeikre, hogy ezzel is csökkentsék az ebola megjelenését a kitermelési területeken. Ennek viszont egészen biztosan lesz hatása, mégpedig lassulni fog a kitermelés. A másik, hogy az ebola megállítása érdekében a WHO és az ugandai kormány is fokozott, a szokottnál jóval alaposabb, és emiatt lassabb határellenőrzést vezetett be az átkelőpontoknál.
Hőtérképezésre éppúgy kell készülni, mint arra, hogy többször kell kezet mosni az átkeléskor"
- utalt a szakértő arra, milyen kombinált módszerekkel próbálnak ügyelni a biztonságra a veszélyeztetett határátkelő pontokon.
Az elemzők úgy találták, különösen a Barrik nevű cég Kibaliban lévő bányája, és a Vector Resources' telephelye Adidi-Kanga-ban veszélyeztetett, illetve nő az üzleti kockázatuk. Különösen az után, hogy a közel 1 millió lakosú Bunia városában - jelenti a Reuters is - megerősített ebolás eseteket regisztráltak nemrég. Ez a település közelebb van az ugandai határhoz, mint azok, ahová a korábbi kitörések alkalmával a járvány eljutott.
De nem pusztán a bányavállalatok érzik meg az ebola jelentette gazdasági károkat.
Az elemzők szerint az olyan cégek, amelyek a kongói arany felhasználói, mint például a technológiai vállalatok élvonalába tartozó Apple, mind számíthatnak arra, hogy az export visszaesésével, illetve az ipari célú arany árának emelkedésével, termékgyártásukban ingadozás lehet.
Ellis ugyanakkor megjegyezte: figyelembe véve a Verisk Maplecroftnál alkalmazott indexeket és elemzési módszertanokat, a jelenlegi helyzetben az ebola nem fenyegeti a kongói kobaltkitermelést. Az ennek központjául szolgáló Katanga régió viszonylag messze van az ebola sújtotta területektől.
