A várakozásokat is felülmúlta a keresetek növekedése

Augusztusban a bruttó átlagkereset - a várakozásokat meghaladva - 11,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és 358 ezer 900 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 238 ezer 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 ezer forintot tett ki - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2017 elejétől számítva mindössze két hónapban nem volt kétszámjegyű a keresetek éves növekedési üteme. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, 11,4, a költségvetési szektorban 11,7, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,5 százalékkal nőttek a keresetek.

Az év első nyolc hónapjában a havi bruttó átlagkereset 359 ezer 800, a nettó átlagkereset 239 ezer 300 forint volt, mindkettő 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A nettó bérek szintén 11,5 százalékkal emelkedtek, így a reálbér-növekedés 8,1 százalék volt augusztus hónapban.

A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a rendszeres bérek éves növekedése 10,6 százalék volt.

A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 10,5 százalékkal emelkedtek, így továbbra is némileg lemaradó a szektor a bérdinamikában, de idén nyártól már elindult az egészségügyi szakdolgozói bérek emelése, amelyek 2022-ig 72 százalékkal fognak emelkedni - ez gyorsíthat majd a közfoglalkoztatási szektor béremelkedési ütemén, mivel közel 90 ezer embert érint a lépés.

Forrás: Shutterstock

A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként munkában állók száma 0,8 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 1,4 százalék volt, míg a közszférában 1,6 százalékkal csökkent a létszám az előző év azonos hónapjához képest.

A teljes növekedésben immár látszik némi lassulás az elmúlt évek dinamikájához képest, viszont a növekedést továbbra is a versenyszféra adja, míg az állami alkalmazottak száma csökken, ami kiemelten jó hír az adófizetői bázis és a vállalkozások szempontjából

- szögezi le Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

Mindezek alapján

2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 52,4 százalékkal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében.

A 2013-tól 2020-ig terjedő periódus alatt pedig 61 százalékot nőhetnek a reálbérek a várható tendenciákat figyelembe véve, mivel 2019-re a Takarékbank részéről 10,6 százalékos éves növekedést várnak a bruttó bérekben, a reálbér-növekedés így pedig eléri a 7 százalékot. 2020-ra pedig 9 százalékos bérnövekedés a jelenlegi várakozásuk, ami 5,5 százalék feletti reálbér-növekedést jelentene.

A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt Horváth András szerint a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz az utóbbi 2 évben.

Varga Mihály: hat és fél éve tartósan nőnek a keresetek

Az év első felében 5 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest, ebből pedig többek között a bérek és a keresetek tartósan magas növekedése is adódik - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a KSH friss adatait kommentálva.

A pénzügyminiszter megjegyezte, hogy a bérnövekedés a szolgáltató szektorban volt a legmagasabb, mellette pedig az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban volt jelentős a keresetek emelkedése.

A beruházások lendületes növekedése magával hozza a munkaerő-szükséglet növekedését, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése is hozzájárult ahhoz, hogy a keresetek növekedtek még az olyan, országos átlagnál alacsonyabb fizetést biztosító ágazatokban is, mint a mezőgazdaság

- magyarázta a pénzügyminiszter.

Hangsúlyozta: a KSH adatai azt mutatják, hogy

nyolcvanadik hónapja, tehát bő hat és fél éve tartósan nőnek a keresetek.

Ez több irányba is lecsapódik: az elmúlt években folyamatos volt a fogyasztás évi 5-10 százalékos növekedése, de gyarapodnak a megtakarítások is. Megjegyezte: a júniusban piacra bocsájtott Magyar Állampapír Plusz több mint 2500 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást szívott már fel.