QR-kóddal használhatjuk majd a nyáron induló azonnali fizetési rendszert

--FILE--28-year-old German-born Thomas Derksen, an online celebrity with millions of Chinese fans on Weibo and Meipai and other social networks, scans a QR code via mobile payment service Alipay of Alibaba Group on his smartphone to pay for his purchase at a free market in Shanghai, 22 June 2017. 28-year-old German-born Thomas Derksen, an online celebrity with millions of Chinese fans on Weibo and Meipai and other social networks, recently posted a public letter to German Chancellor Angela Merkel on Weibo and Facebook, calling for the promotion of a cashless economy in Germany. Having lived in Shanghai, China, for ten years, Derksen has witnessed the rapid development of Chinese innovation, such as bike sharing, mobile payment, and the expansion of various Alibaba products. In his public letter to Merkel, Derksen spoke highly of China's booming cashless economy in particular. "No matter [if] I want to pay the taxi driver, buy flowers for my wife, buy a bottle of water, or even pay my electricity bill, I can do all that with my mobile phone," he wrote. "Mobile payment not just helps us save time, is safer and more convenient for customers and vendors, but also is more sanitary and economical." Last year, Derksen made a daytrip from Shanghai to Hangzhou using only his mobile phone for payments. His story, which is posted on Weibo, was widely shared, and attracted tens of millions of Chinese fans. According to a recent survey, 70% of mainland netizens say they don't need cash for everyday life. Alipay, the most used mobile payment system in China, plans to make China cashlessy within five years. "As a qualified bank clerk in Germany, I experienced how important cash still is for the Germans," said Derksen. "Germans are very conservative, fearing the potential risks of new things. Chinese people, on the contrary, are very willing to try something new." Most Germans are used to paying with cash, and no more than five percent of Germans have used mobile payment. Hambur

Kínában évi 12 ezer milliárd dollár értékben vásárolnak mobilfizetéssel, világszerte évi 20 százalékkal nő az ilyen tranzakciók száma, és már a Google is QR-kód alapú fizetési megoldáson dolgozik, de Magyarországon még mindig gyermekcipőben jár a technológia. Hozhat-e változást a július 1-jén induló Azonnali Fizetési Rendszer? Lehet-e biztonságosabb, olcsóbb és egyszerűbb a felhasználó számára a QR-kódos fizetés? - teszi fel a kérdést a BlockBen.

Az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) július 1-jén indul Magyarországon. Az átutalásokban nem lesz technológiai változás, azok pontosan ugyanúgy működnek majd az ügyfelek szempontjából, mint eddig, azzal a különbséggel, hogy a küldött pénzek 5 másodpercen belül átkerülnek majd a kedvezményezett bankszámlájára 7x24 órában.

Az AFR azonban hoz valami teljesen mást is. Azzal, hogy az átutalás azonnal megtörténik, kimondva-kimondatlanul

ezzel az azonnali fizetésekben eddig egyeduralkodó bankkártya versenytársa jön létre.

A várakozások szerint a mobiltelefon lesz az, amivel az ügyfél fizethet majd a kereskedőknél, a technológia pedig az lesz, aminek többször megásták már a sírját, de mindig csak megerősödött tőle: a QR-kód.

QR-kódos fizetés egy kereskedőnél Kínában Forrás: AFP/Imaginechina/Stringer

A QR-kódot a fizetni kívánó ügyfél beszkenneli majd a mobiltelefonja kamerájával, és ezzel elindítja a fizetést egy mobilalkalmazás vagy webes applikáció segítségével.

Ezzel a módszerrel a pénz azonnal a kereskedő bankszámlájára kerül, az ügyfél pedig ugyanúgy távozhat a megvásárolt áruval, mintha bankkártyával fizetett volna.

De vajon a korai befogadókon kívül ki lesz az, aki otthagyja majd a bankkártyát, hogy az AFR rendszerrel fizessen? - tehetnénk fel a kérdést, hiszen rengeteg mobilfizetési megoldást láttunk már, amely érdektelenség miatt bukott el Magyarországon. Arról nem is szólva, hogy az AFR rendszer fizetésre történő használatához egy új infrastruktúra kiépítése is szükséges.

Próbálja ki a QR-kódot! Mobiltelefonja QR kódolvasója elindítása után olvassa be a fenti kódot a készülék kamerájával, majd nyissa meg az így kiolvasott linket! Forrás: Origo

Pedig a QR-kód bevezetése nem lehetetlen vállalkozás.

Kínában az így lebonyolított vásárlások értéke meghaladta a 12 ezer milliárd dollárt. Az Alipay és a WeChat 92 százalékát adják e forgalomnak. Előbbit 870 millióan, utóbbit 902 millióan használják naponta

– mondta Veszer Zoltán, a BlockBen ázsiai piacokért felelős szakértője. „Világszerte 2016-ban 482 milliárd, nem készpénzes tranzakció történt, az eddig jellemző évi 10 százalékos növekedési arány pedig két éven belül duplájára nő a mobilfizetés elterjedésének köszönhetően. Különösen az Egyesült Államokban és Ázsiában kedvelt a technológia, de például a norvégok 42 százaléka is rendelkezik valamilyen digitális pénztárcával. Az éttermek, szupermarketek, mozik, taxik a legnépszerűbb mobilfizetési helyek. A folyamatnak újabb lökést adhat az elemző szerint, hogy a Google Pay is a peer-to-peer fizetési megoldáson dolgozik, amely lehetővé teszi majd a felhasználóinak, hogy egy QR-kód beolvasásával küldjenek pénzt egy másik felhasználónak.

Mi az a QR-kód?

A QR (Quick Response, azaz gyors válasz) kód, melyet magyarul pontkódnak is hívnak, egy kis négyzetben elhelyezett digitális jeleket (fekete-fehér pontokat) takar, amivel mintába kódolják a szükséges információkat (leginkább webcímet, de akár fizetési információt is), melyet a leolvasó szkenner értelmezni tud. A QR-kódot 1994-ben a japán Toyota egyik leányvállalata, a Denso Wave fejlesztette ki, de nem ért el áttörést mindaddig, míg az embereknek kamerás mobiltelefonjuk nem lett. A kamerával ugyanis le tudták olvasni a kódot, a rajtuk futó mobilalkalmazás pedig kikódolta a QR-kódba rejtett információt, így kikerülve a fáradságos begépeléseket vagy szkenneléseket és azok karakterfelismerését, így egyből képes volt meghívni például a QR-kódba rejtett webcímet.

Magyarországon a mára megszűnt Mastercard Mobile mobilalkalmazás vezette be a QR-kódos fizetést 2011. november 1-jén, később az utcai plakátokon elindult a G'Roby üzletlánc QR-kódos kampánya, sőt kisvártatva már a Vöröskeresztet is lehetett támogatni QR-kódos fizetéssel.

2012-ben indult az iCsekk mobilalkalmazás, mely a 2010-ben a hazai postai csekkeken elindult QR-kód feltüntetést használta ki a fizetés leegyszerűsítésére - a QR-kód a megszemélyesített csekkeken 2015-ben kötelezővé is vált. Az OTP Bank is összegyűjtött néhány elfogadóhelyet, ahol QR-kóddal lehet fizetni az OTPay mobilalkalmazásban.

A QR-kód hazai történetéhez tartozik egy világszerte használható magyar találmány Inotay Balázstól, ez pedig a mozgó QR-kód, melyet 2013. október 6-án Ázsiában mutattak be. Ebbe már akár egy komplett, fotóval ellátott bérlet, személyigazolvány vagy útlevél, illetve bármilyen biometrikus azonosító adatai is beleférnek.

A mobilfizetésen belül azonban nem csak a QR-kód, hanem a vonalkód alapú tranzakciók vagy épp

a mobiltelefonokban is egyre inkább megjelenő NFC chippel történő mobilfizetés is alternatíva lehet,

bár az AFR rendszer az induláskor nem ebbe az irányba fog menni. Az NFC-s megoldás végeredményben ugyanolyan adatátviteli szabvány, mint például a Bluetooth, de jelenleg csak bankkártyához kapcsolt fizetési megoldás létezik ebben a technológiában. A piacon azonban várhatóak olyan új megoldások, amelyeknek köszönhetően a kereskedői terminál és a pénztárcaszolgáltató direktben összeköthető, így csökkenthető a fizetésben részt vevő köztes kiszolgálók száma és a fizetendő jutalékok, díjak is alacsonyabbak lehetnek. Ez a kereskedői oldalon különösen a kisvállalkozásoknak lehet vonzó. A felhasználóknak pedig csupán egy telefon vagy egy okosóra is elég a fizetéshez.