A hét első napján a bankpapírok kiemelten is nyomás alatt voltak a globális hitelezési költségek benchmarkjának tekinthető 10 éves amerikai hozam beszakadása miatt, de az esés nem kímélt senkit és semmit, a Stoxx 600-as indexből csupán 4 tag tudott zöldben zárni.
Hétfőn 2008 óta nem látott mértékben, 7 százalék felett estek a vezető amerikai indexek is,
az esti órákban teljes Olaszországra elrendelt karantén tovább erodálta a hangulatot, ezeket a lépéseket vélhetően már egyik nemzetgazdaság és a külgazdaság sem fogja átvészelni érzékelhető veszteségek nélkül.
Rövid életűnek bizonyult kedden a napközbeni visszapattanás, a koronavírus fertőzötteinek növekedése újra riadalmat keltett az irracionálisan kapkodó befektetők körében és a folyamatos média pánikkeltés közepette látszatintézkedéseket (is) hozó kormányokban. Amerikában viszont 5 százalékkal ugrottak az indexek arra a hírre, hogy a Fehér Ház egy esetleges munkát terhelő adócsökkentő csomagot készít elő, hogy ellensúlyozza a vírus hatásait. Ám az elemzők egy része nem tartja sem kivitelezhetőnek a költségei miatt, sem pedig hatásosnak a lépéseket, a vírus terjedése még nem látszik megállni az USA-ban, így jöhetnek még újabb mélypontokat előkészítő hírek a következő hetekben.
Tizennégy havi mélyponton zártak az európai indexek szerdán, a reggeli Bank of England kamatstimulus csak egy ideig tudta segíteni a hangulatot és délután az amerikai indexek zuhanására felcsatlakozva vöröslöttek be az európai mutatók is.
A hangulatot tovább rontotta, hogy a WHO bejelentette: immár világjárványról van szó.
A fenti események miatt az amerikai piac ismét hatalmasat zuhant, és ezzel már mindhárom vezető index a 20 százalék feletti eséssel fémjelzett medvepiaci tartományban tartózkodik, amire a 2008-as válság óta nem volt példa.
A Goldman Sachs vezető stratégája szerint év közepére 2450 pontos S&P500 várható és ezzel véget ér a 11 éve tartó bikapiac,
viszont az idei év végére 3200 pontos, a csúcsnál csupán 6 százalékkal alacsonyabb célszintet határozott meg.
Csütörtökön Európában rekord méretű, 11 százalék feletti eséssel zártak az indexek, a befektetők meglehetősen hiányolják a konkrét és hatásosnak tűnő fiskális, valamint monetáris beavatkozást a gazdaságirányítás részéről, ami eddig nem történt meg elég meggyőzően, de az év elején még látott túlárazottság is hozzájárul a látványos szakadáshoz.
Az aggodalom 2008-hoz hasonlóan már arra is kiterjed a piaci szereplők részéről, látva a tiltások mértékét és volumenét, hogy legalább az alap - bankközi - likviditás biztosítva legyen a gazdaságok működéséhez. Emellett az óriási kiesést elszenvedő turizmus és vendéglátás működőképessége is kezd veszélybe kerülni Európa-szerte. Az amerikai indexek 1987 óta a legnagyobb napi esésüket produkálták és egyelőre a Fed bejelentett bankközi likviditást bővítő lépései sem nyugtatták meg a piacokat, többek közt az egyre több helyen életbe léptetett utazási korlátozások árnyékában, illetve a két amerikai párt éles szembenállása is hátráltatja a gyors fellépést.
A budapesti tőzsdén is nagy veszteségeket láttunk csütörtökön, összhangban a nemzetközi környezettel, 36 milliárdos forgalomban 11,6 százalékkal került lejjebb a vezető index. Az OTP 17, a Mol 6, a Richter és az MTelekom egyaránt 9 százalékot esett, és több kispapír is 20 százalék feletti zuhanást produkált.
Óriási csapkodás és volatilitás jellemezte a nemzetközi piacokat pénteken. Az európai tőzsdék a nap első felében hatalmas emelkedéssel csaknem ledolgozták a csütörtöki zuhanás felét, de elfogyott a lendület, miután a spanyol kormány bejelentette a szükségállapotot. Így végül 0,8-3,7 százalékos emelkedéssel zártak az indexek kontinensünkön,
a DAX egy hét alatt összességében 20 százalékkal zuhant.
Délután nagy lendülettel, közel 6 százalékos pluszban nyitottak az amerikai indexek, ami először csaknem teljesen elolvadt, majd a zárás előtt hirtelen felrántották 9 százalék fölé a tőzsdemutatókat, miután Donald Trump 50 milliárd dolláros csomagot jelentett be a koronavírus ellen, az olajárakat pedig némileg felhúzta, hogy teljesen feltöltik az amerikai stratégiai készleteket.
A hetet végül 10,4 és 8,2 százalék közötti eséssel fejezték be az amerikai indexek, a már említett német DAX mellett a londoni FTSE 17, míg a milánói börze nem kevesebb mint 23 százalékkal került lejjebb a múlt héten.
A hazai tőzsde vezető indexe a pénteki ralival együtt is 17 százalékos zuhanással fejezte be a heti kereskedést,
a magyar vezető papírok pedig 20 és 11 százalék közötti mínuszban zárták a kereskedést, vagyis a hazai papírokat sem kímélte a nemzetközi hangulat.
A blue chipek közül a legnagyobb veszteségeket az OTP és a Mol szenvedte el, 20, illetve 18,4 százalékos zuhanással. De még ennél is többet estek a kisebb kapitalizációjú vállalatok kevésbé likvid papírjai, amelyek között nyolc olyan is volt, amely értékének közel harmadát veszítette el egyetlen hét alatt. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek piaci értéke hatalmas összeggel, összesen 1449 milliárd forinttal csökkent az elmúlt héten, ezen belül az OTP 770, a Mol 342 milliárd forinttal értékelődött le.