Megjelent Kínában az útmutató, ami alapján 2060-ra karbonsemlegessé tennék az országot

HUAINAN, CHINA - JUNE 14: A state-owned coal fired power plant is seen near the site of a large floating solar farm project under construction by the Sungrow Power Supply Company on a lake caused by a collapsed and flooded coal mine on June 14, 2017 in Huainan, Anhui province, China. The floating solar field, billed as the largest in the world, is built on a part of the collapsed Panji No.1 coal mine that flooded over a decade ago due to over-mining, a common occurence in deep-well mining in China's coal heartland. When finished, the solar farm will be made up of more than 166,000 solar panels which convert sunlight to energy, and the site could potentially produce enough energy to power a city in Anhui province, regarded as one of the country's coal centers. Local officials say they are planning more projects like it, marking a significant shift in an area where long-term intensive coal mining has led to large areas of subsidence and environmental degradation. However, the energy transition has its challenges, primarily competitive pressure from the deeply-established coal industry that has at times led to delays in connecting solar projects to the state grid. China's government says it will spend over US $360 billion on clean energy projects by 2020 to help shift the country away from a dependence on fossil fuels, and earlier this year, Beijing canceled plans to build more than 100 coal-fired plants in a bid to ease overcapacity and limit carbon emissions. Already, China is the leading producer of solar energy, but it also remains the planet's top emitter of greenhouse gases and accounts for about half of the world's total coal consumption. (Photo by Kevin Frayer/Getty Images)

Kína bejelentette, hogy 2030-ra eléri a szén-dioxid-kibocsátása csúcsát, onnantól viszont e téren lejtmenetbe kapcsol, és 2060-ig karbonsemlegessé válik.

Megérkeztek Kína "zöld dokumentumai"

A Kínai Államtanács a hét elején olyan zöld iránymutatásokat tett közzé, amelyekben a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a megújuló energiaforrások támogatását szorgalmazza.

Kína céljai ambíciózusak, megvalósításuk komoly, de nem lehetetlen kihívást jelent a hatalmas ország számára.

A döntéshozók 2060-ra egy fenntartható, tiszta levegővel és vízzel bíró környezet megteremtését ígérik a milliárdnyi állampolgárnak.

A dokumentumok felvázolják a célok eléréséhez szükséges legfontosabb intézkedéseket annak érdekében, hogy 2025-re a zöld ipar aránya jelentősen növekedjen, és ezzel párhuzamosan a károsanyag-kibocsátás intenzitásának csökkenése következzen be.

Célunk, hogy a kibocsátás 2030 előtt elérje a csúcsot, majd 2060 előtt elérjük a szén-dioxid semlegességet."

- jelentette be Hszi Csin-ping kínai elnök még 2020 őszén a New York-i ENSZ közgyűlésen.

A szeptemberi bejelentéssel kapcsolatban sok kérdés merült fel, a mostani iránymutatásokban a Kínai Kormány a tervezett lépéseket konkretizálta. Amennyiben megvalósulnak, az igazi mérdföldkő lehet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Jelenleg Kína a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátója és a globális emisszió mintegy 28 százalékáért felelős.

Illusztráció Forrás: Getty Images/Kevin Frayer

Kína kibocsátása 2018-ban és 2019-ben tovább nőtt, miközben a világ nagy része már elkezdett távolodni a fosszilis tüzelőanyagoktól. A tavaszi Covid-19 válságban az ország kibocsátása 25 százalékkal mérséklődött, de júniusra ismét visszatért az eredeti szintre.

Az ország dekarbonizációs törekvései jelentős lehetőségeket kínálnak a technológiai innováció és az ipari korszerűsítés felgyorsítására. Ráadásul a lakosság egészsége, életminősége és jólléte szorosan összefügg a kibocsátások és a szennyezés csökkentésével.

Huajnan, Kína Forrás: Getty Images/Kevin Frayer

Vajon elérhető Kína új célja?

A szén-dioxid-semlegesség 2060-ig történő elérése érdekében Kínának összehangolt erőfeszítéseket kell tennie az egész gazdaságban. Ez óriási kihívás, mert az ország kibocsátás-növekedése 2013 óta viszonylag stabil (miután évek óta nagyjából 8 százalékos mértékben emelkedett), de a mostani tendenciákat figyelembe vévek, 2050-re csak valamivel több, mint 10 százalékkal lehetne mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást.

A szén-dioxid emisszió mögött a gazdaság és ipar szerkezete a fő tényező, a termelés ugyanis jelenleg szinte teljes egészében a nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik.

A szén adja Kína energiaösszetételének csaknem 60 százalékát. Az ország nehézipara, például az acél- és cementgyártás, a globális termelés mintegy 50 százalékát, és a teljes szén-dioxid-kibocsátásának 17 százalékát adják. Bár a gazdasági növekedés lelassult, Kína az elmúlt tíz évben gyorsan urbanizálódott. Városi lakóterületei körülbelül 1,5-szer nagyobbak, mint egy évtizeddel ezelőtt voltak, és az éves személygépkocsik értékesítése csaknem kétszeresére nőtt. A városépítés és a közlekedés továbbra is táplálja az energiaigényt és a szén-dioxid-kibocsátást.

Kanton, Kína Forrás: Getty Images/Kevin Frayer

A szén-dioxid semlegesség 2060-ig történő eléréséhez Kínának tehát már most el kell kezdenie az energiarendszer reformját.

Például a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energiát 2050-ig a teljes energia 25–30 százalékára kell korlátoznia.

A dekarbonizáció ugyanakkor távolról sem akadályozza a gazdasági növekedést, sőt, valójában ösztönözné is azt. Ezenkívül a szennyezés okozta halálesetek és természeti katasztrófák elhárításával minden tekintetben nagyot nyerne az ország.