Uniós oltalmat kapott a hal elnevezése, melyből a szegedi halászlé készül

Pontyok a levegőn

Az Európai Bizottság szeptember 8-án kihirdetett rendeletével a „Szegedi tükörponty" védett elnevezés lett az EU-ban. Ez a korábban már bejegyzett „Szilvásváradi pisztráng", Akasztói szikiponty" és „Balatoni hal" után a negyedik magyar édesvízihal-elnevezés, amely uniós oltalmat nyert, hozzájárulva a halfogyasztás népszerűsítéséhez - írja közleményében az Agrárminisztérium.

A „Szegedi tükörponty" oltalom alatt álló földrajzi jelzés a Szegedi tükrös ponty államilag elismert pontyfajtából tenyésztett élő halra, illetve annak húsára vonatkozik. Tenyészterülete a Szeged városától északra található Fehér-tó, mint a Dél-Alföld természetes vízgyűjtő medencéjére épülő, 2000 hektár területű, 141 tóból álló összefüggő halastórendszer.

A „Szegedi tükörponty" hasi oldala sárga, pikkelyzete hátsoros tükrös. A húsa vöröses színű, omlós, magas fehérjetartalmú, zsírszegény és ízletes.

Ezek a sajátos tulajdonságok az egyedileg kitenyésztett tájfajtának, a környezeti adottságoknak és a szikes termőhelyhez igazított tartási körülményeknek köszönhetők.

A „Szegedi tükörponty" a híres szegedi halászlé nélkülözhetetlen alapanyagául szolgál Fotó: Szabó Gábor - Origo

A filézett „Szegedi tükörponty" 2011 óta viseli a „Hagyományok-Ízek-Régiók" (HÍR) védjegyet, filézve igen kedvelt a vendéglátók és a fogyasztók körében, nélkülözhetetlen alapanyagul szolgálva a híres szegedi halászléhez.

A földrajzi árujelzős agrártermékekről további információk érhetőek el a www.gi.gov.hu honlapon, áll az Agrárminisztérium közleményében.