Van egy fém, amely az atombomba erejével bír

A volfrám az elmúlt évszázadokban a világ egyik legfontosabb nyersanyaga lett, amely a hétköznapokban számos különböző helyen fordul elő. A története pedig különösen érdekes, mivel fontos szerepe volt a második világháborúban, és az amerikai légierő szerint akár olyan pusztító is lehet, mint egy atombomba. Ráadásul a Föld volfrámkészlete felett jelentős részben egyetlen ország rendelkezik. Bemutatjuk a volfrám különös történetét.

A volfrám a világ egyik legfontosabb nyersanyaga. Olyan egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, hogy a világgazdaság számos területén kulcsfontosságú szereppel bír. A villanykörtéktől a rakétahajtóműveken át a nukleáris reaktorokig terjed a skála, ahol használják a fémet. Ráadásul az elmúlt évszázadban még geopolitikai feszültségek is kialakultak körülötte. A Quartz megvizsgálta, mit kell tudni az univerzum legkeményebb anyagaként is emlegetett volfrámról.

Kemény, hőálló és elsőrangú befektetésnek tűnik

Miközben a volfrám a periódusos rendszer szinte minden elemét képes maga mögé szorítani keménységben, hőállóságban és sűrűségben,

a fém legutóbb azzal került be a köztudatba, hogy az interneten szerveződő kisbefektetők hirtelen beleszerettek.

A kriptovaluták, a nem helyettesíthető tokenek (NFT-k) és a „mémrészvények" mellett egyesek 3500 dollárt kezdtek fizetni mindössze 19 grammos nehézfémkockákért. A magyarázat annyi volt, hogy „szeretjük a kockát".

A természetben a volfrám volframit (a képen) és volfrámérc formájában fordul elő Forrás: Wikimedia.org

A volfrám világpiaca azonban ennél sokkal nagyobb, hozzávetőleg 6-9 milliárd dollár körüli, és már a neve is izgalmas. A 16. században ugyanis német bányászok találkoztak egy rejtélyes elemmel az ónércben, amely az olvasztás során szürke, „szőrösnek" tűnő salakká buborékosodik.

Az anyagot „wolframnak" nevezték el, ami nagyjából annyit tesz: „farkashab". Innen a magyar volfrám szó is, és ezért lett a W az elem szimbóluma a periódusos rendszerben.

Az angolban viszont nem a wolfram, hanem a „tungsten" megnevezés terjedt el. Ennek eredete 1755-re nyúlik vissza, amikor egy svéd vegyész, Axel Fredrik Cronstedt egy vasbányában rátalált egy szokatlanul nehéz ásványra, amelyet „tungstennek", vagyis „nehéz kőnek" nevezett el.

Csodafém

A volfrám egyébként nem fordul elő a természetben tiszta, fémes állapotban – csupán volfrámérc és volframit formában. Egy nagyon nehéz finomítási eljárás végén állítható elő a tiszta volfrámpor, melyet egyszerre összenyomnak és áramütésnek tesznek ki, amíg sűrű fémrúd lesz belőle.

Éppen ez a sűrűség adja a volfrám elképesztő gazdasági értékét és rendkívül széles körű felhasználhatóságát.

A teljesség igénye nélkül az alábbi területeken találkozhatunk a volfrámmal: villanykörték izzószálai, rakétamotor-fúvókák és -orrkúpok, kések, fúrók és fűrészek, a horgászzsinórok nehezékei, csúcskategóriás darts, Forma-1-es autókhoz, jachtokhoz és repülőgépekhez gyártott ballasztok, a magfúziós reaktorok belsejének burkolása, a hamis aranyrudak belsejének kitöltése, páncéltörő golyók és lövedékek, valamint karcálló jegygyűrűk.

A volfrámot nagyon sok különböző területen hasznosítják Forrás: Wikimedia.org

Külön érdekesség, hogy a volfrámnak még a második világháborúban is fontos szerepe volt. 1944-ben az úgynevezett „volfrámválság" idején az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság embargó alá helyezte Spanyolországot, hogy nyomást gyakoroljon Francisco Francóra annak érdekében, hogy a spanyolok ne szállítsanak több volfrámot a német páncéltörő fegyverekhez. Franco végül beleegyezett a követelésbe, meggyengítve ezzel a német hadi gépezetet, és felgyorsítva a háború végét.

A volfrám hadiipari felhasználása azonban a mai napig érdekes elképzelések forrása.

2003-ban például az Egyesült Államok légiereje egy olyan űrfegyver kifejlesztését javasolta, amely a Föld körül keringene és 6,1 méter hosszú volfrámrudakat dobna le, amelyek olyan nehezek, hogy egy atombomba erejével landolnának.

Kínától függ a volfrám piaca

Gazdasági szempontból fontos, hogy a volfrám jelentős része Kínából származik, ugyanis az ország déli részén fekvő Nanling-hegységben található a Föld teljes volfrámkészletének nagyjából fele – miként az a Statista alábbi ábráján is látható. 2020-ban pedig Kína adta a globális volfrámkitermelés mintegy 85 százalékát. A kínai vállalatok közvetlenül volfrámércet is bányásznak, de emellett ritkaföldfémek finomítása során, melléktermékként is nyernek ki volfrámot.

A globális volfrámkitermelés országos megoszlása 2020-ban (tonna) Forrás: Statista.ciom

Éppen ezért Kína lényegében képes egyedül meghatározni a volfrám világpiaci árát azzal, hogy befolyásolja a fém kitermelési volumenét.

Amikor például 2010-ben Peking jelentősen visszafogta a kitermelést és az exportot, az árfolyam hatalmas emelkedésnek indult.

Később a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tárgyalásokat folytatott a kínai vezetéssel, aminek eredményeként Kína enyhítette a korlátozásokat, normalizálva a volfrám árfolyamát is.

A volfrám tehát egy igen különös és értékes fém, amely a világon számos különböző területen kulcsfontosságú szereppel bír, átszőve az elmúlt évszázadok történelmét, időnként egészen különös utakon is.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.