Így hat a befektetésekre az új szocho - MNB Pénzügyi sarok

Stressed young woman calculating monthly home expenses, taxes, bank account balance and credit card bills payment, Income is not enough for expenses.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi sarok rovatában ma a következő kérdésre keressük a választ a jegybank szakértőitől: „Hallottam a hírekben, hogy új adót vezettek be a pénzügyi befektetésekre. Most mi lesz a megtakarításom-mal?" (B. Sándor, Kistarcsa). Válaszol Dr. Nádra Ildikó, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese.

A 2023. július 1-jétől életbe lépett új jogszabály értelmében a 15 százalékos személyijövedelem-adó (kamatadó) mellett még egy 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetni kell a magánszemélyeknek a megtakarításokból származó kamatjellegű jövedelemük után. Az adó alapja a bruttó kamat – vagyis a kamatnak csak 72 százaléka marad nálunk júliustól, a többi az államot illeti. Gyakorlati példával élve 100 forintnyi hozamból 28 forint az államé.

Azon kamatjövedelmek után kell megfizetni a szochot, amelyekre a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény alapján eddig is kellett fizetni kamatadót.

Az ilyen befektetési formák többek között a lekötött bankbetétek, látra szóló banki megtakarításaink, a megtakarítási számlák, a befektetési jegyek, kötvények.

Vannak azonban kivételek is, amelyek hozamai után nem kell szochot fizetni. Ilyenek a belföldi (lakossági vagy az állampolgárok által is megszerezhető egyéb), 2019. június 1. után kibocsátott állampapírok (külföldi társaik viszont már adókötelesek), az ingatlanalapok befektetési jegyéből származó kamatjövedelem, valamint a tartós befektetési számlán (tbsz) elhelyezett összeg befektetése után járó kamatjövedelem is. Az állampapírok esetében ráadásul a szocho mellett még kamatadót sem kell fizetni.

Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy bár a tbsz lekötési hozamát nem terheli kamatadó levonás, illetve szocho, arra speciális adózási szabályok vonatkoznak.

Amennyiben 5 éven belül megtakarítást vonunk ki a tbsz-ről, illetve a számlát megszüntetjük, a tartós befektetésből származó jövedelem után adófizetési kötelezettségünk keletkezik. Jó tudni továbbá, hogy a lakástakarék betétek kamataira és az állami támogatásra szintén nem számítják fel sem a kamatadót, sem a szocho-t.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Ha esetleg közvetlenül részvényekkel kereskedünk, az ezen papírok eladásával elért nyereségre sincs kamatadó vagy szocho, van viszont 15 százalékos árfolyamnyereség-adó. Az egyszeri díjas megtakarítási élet vagy nyugdíjbiztosítás 5 év, a folyamatos díjú pedig 10 év előtakarékoskodás után válik teljesen adómentessé. A nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ) számla esetében szintén 10 évnyi előtakarékoskodás és a nyugdíjkor elérése után mentesülünk mindenféle adótól. Ha pedig nyugdíjpénztári tagok vagyunk, főszabály szerint az elért hozam 10 év után, a tőke pedig 21 év után, illetve kiegészítő nyugdíjszolgáltatásként való felvétel esetén válik adómentessé.

A szocho-t alapvetően a jogszabály életbe lépését követően keletkezett jövedelmek után kell csak megfizetni (azoknál sem minden esetben),

visszamenőlegesen természetesen nem. A látra szóló betétek esetében így csak a július 1-jétől kapott kamatok szocho-kötelesek. A lekötött betéteknél csak azokra vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség, amelyeket július 1-je után kötöttünk le, a korábban lekötöttek jövedelmei viszont szocho-mentesek. Értékpapírnál, kamatjövedelemnek számító biztosítói kifizetésnél, nyereménybetétnél szintén a vásárlás időpontja a döntő. Fontos tudni ugyanakkor, hogy az új jogszabály hatálybalépését megelőzően kötött biztosítási szerződésekre 2023. június 30-át követően befizetett, az eredeti szerződésben rendszeres díjfizetésként vállaltakon kívül teljesített, eseti díjon képződött hozam is szocho köteles.

Érdemes megjegyezni, hogy az adó megállapításában és levonásában nem történt változás, azokban az esetekben, ahol eddig is a kifizető állapította meg és vonta le a kamatadót, ügyfélként a szocho megfizetésével kapcsolatban sincs teendőnk, azaz például nem kell külön bevallást készítenünk róla az adóhatóságnak. Az újonnan fizetendő szochot is a banki vagy befektetési szolgáltató vonja le a kamatjövedelemből és fizeti meg, hasonlóan az eddigi kamatadóhoz.

A jelenlegi inflációs és hozamkörnyezetben nagyon fontos résen lenni, és alaposan átgondolni pénzügyi céljainkat, befektetési döntéseinket.

A pénzügyi piacokon megjelennek csalárd kereskedők, akik nagy nyereséggel kecsegtető befektetési lehetőségeket ajánlanak,

ezek azonban fokozottan kockázatosak. Ezen csalárd szereplőknek ugyanis nincs engedélyük, nem felügyeli őket a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s baj esetén nincs rájuk betétvédelmi (OBA) vagy befektetővédelmi (BEVA) garancia sem. Az MNB ugyanakkor – saját felügyelési tevékenysége, a társhatóságoktól, ügyfelektől stb. beérkezett jelzések alapján – piacfelügyeleti eljárással, szükség esetén súlyos szankciókkal és büntetőfeljelentéssel szűri ki a legális pénzügyi piacokról a zavarosban halászókat.

Befektetési döntésünk meghozatala előtt minden esetben ajánlott átgondolni befektetési céljainkat, a tervezett befektetés időtávját, valamint az ezekhez kapcsolódó kockázatokat és ennek megfelelően kiválasztani a számunkra megfelelő befektetési terméket. Mindenképpen tanácsos továbbá ellenőrizni az MNB honlapjának „Figyelmeztetések" aloldalán, hogy esetlegesen már azonosított illegális szolgáltatóról, szol-gáltatásról van-e szó. Itt kérdezhetők le a hazai, illetve külföldi jegybankok, pénzügyi felügyeletek által már ismert jogosulatlan szolgáltatókra vonatkozó figyelmeztetések is.
A legális, a jegybank által felügyelt – engedélyezett, regisztrált – piaci szereplőket pedig az MNB honlapjának „Piaci szereplők keresése" menüpontjában találhatjuk meg. A szolgáltatók azonosításában az MNB ügyfélszolgálata és a vidéki Pénzügyi Navigátor Tanácsadó irodák is segíthetnek.

válaszolt Dr. Nádra Ildikó, az MNB felügyeleti szóvivő-helyettese.