Takarékoskodás az iskolában: így gyűjtötték a takarékbélyegeket régen - videó

Magyarország, 1967 - Takarékbélyeg

Pontosan 88 takarékbélyeg fért a régi idők iskolai bélyeggyűjtő betétkönyvébe, amely sokak gyerekkorának  egyik meghatározó élménye volt. A takarékoskodás az iskolában nem pusztán általánosan elterjedt, hanem a rendszerváltozás előtti évtizedekben széles körben is támogatott volt. Összeállításunkban bemutatjuk az egykor hatalmas népszerűségnek örvendő takarékbélyeg történetét, amelyet kicsik és nagyok, egészen 1992-ig lelkesen gyűjtöttek.

Zsebpénz és bélyegek: rengetegen voltak néhány évtizede, akik gyűjtőszenvedélyüket a pénzgyűjtés iránti elhivatottsággal illesztették össze. Gyerekként a félretett, szülőktől kapott, papírgyűjtésen keresett zsebpénzük sokszor takarékbélyeg formájában, az iskolai takarékoskodásban jelent meg. A takarékbélyegkönyvek vagy takaréklapok egészen 1992-ig jelen voltak a hazai iskolákban a pénzügyi nevelés részeként.

Bármibe fogsz a nagyvilágon, légy takarékos, azt ajánlom, egyet soha, soha el ne feledj: egy kicsi, két kicsi, öt kicsi, tíz kicsi, sok kicsi sokra megy"

– állt a a versike a gyerekek pénzügyi nevelésének a korban talán legfontosabb eszközének számító takarékbetékönyv hátulján.

Megtakarítás takarékbetétben – ez történt a takarékbélyeg előtt

A magyar lakosság számára már jóval a takarékbélyegek könyvecskéje előtt létezett a takarékbetét, A takarékoskodást célul kitűzőknek az első magyar pénzintézet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár az 1840-es években bevezette a kamatozó takarékbetétkönyvek elődjét. Aki spórolni szeretett volna, annak a banknál vezetett "betételi könyvecskéjén" jóváírták a befizetett összeget, amelyre némi kamatot is fizettek.

Takarékoskodás az iskolában, és ami 100 évvel korábban volt: a budapesti Nagykörút - Rákóczi út kereszteződés a mai Blaha Lujza tér felől nézve. Szemben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület bérpalotája. (A felvétel 1898-ban készült.) Forrás: Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A kisiskolások pénzügyi nevelésének, a takarékbélyegek igazi elődjének tekinthető postatakaréklapot a Magyar Királyi Postatakarékpénztár (a Magyar Posta jogelődje) hozta forgalomba a 20. század első éveiben. A rajta elhelyezett kis összegű megtakarításoknak a "könyvelését" nem a bank, hanem a betétes intézte, méghozzá úgy, hogy

takarékjegyeket vásárolt és felragasztotta azokat egy takaréklapra,

amely ha betelt, az összeget jóváírták a banki takarékbetétkönyvben. A népszerű megtakarítási formának az első világháború évei és a növekvő infláció vetettek véget.

Később, a pénzügyi tudatosság jegyében 1927-ben, a pengő bevezetésekor jelentek meg újra a takarékjegyek Magyarországon. Ekkor már az úgynevezett takarékautomaták is feltűntek, amelyek egy kisebb összeg bedobása után, automatikusan a takaréklapra nyomtatták a megtakarítás összegét. Később azonban a második világháború hozta pusztítás, a hiperinfláció, majd a forint bevezetése új helyzetet teremtett. A takarékbetétkönyvek forgalmazását 1949-es megalakulását követően az Országos Takarékpénztár vett át.

Makk Marci bélyegen: hatékony módszer a takarékoskodára

1952-ben a diákok takarékosságra nevelése, vagyis inkább játékos pénzügyi tanítása érdekében megjelent az iskolai takarékbélyeg. Azok, akik az 1950-es, 1960-as években voltak kisiskolások, emlékezhetnek rá, hogy a pénzügyűjtés az iskolai takarékbélyeglapokon azokban az években úttörős, gyerekvasutas, táborozós témájú, eltérő címletértékű bélyegeken valósulhatott meg.

A takarékoskodás az iskolában nagyon hamar népszerűvé vált, később, az 1980-as években a bélyegeken állatfigurák és a gyerekek pénzügyi nevelésének kabalafigurájává vált Makk Marci jelent meg.

Makk Marci persze máshonnan is ismerős lehet: egy időben ez a figura tűnt fel az iskolatej csomagolásán is.

Takarékoskodás az iskolában: Makk Marci és Makk Marcsi egy iskolai takarékbélyegen Forrás: Retronom

Az iskolai takarékoskodás, a gyerekek bélyeggyűjtése, takarékbélyegek vásárlása zsebpénzükből és a bélyegek gyűjtőlapra, majd takarékbetétkönyvbe ragasztása a tanév elejétől, szeptember 1-jétől a következő év május 31-éig tartott. A megtakarított összeget és a megtakarítás kamatát minden tanév végén, egyösszegben fizették ki a gyerekeknek.

Kattintson a galériára az egykori takarékbélyeg gyűjtőlapok és bélyegek képeiért!

Az iskolai megtakarítási programban a takarékbélyegek kezdetben 50 fillér, 1, 2, 5 forint címletűek voltak, aztán a forint inflálódásával megjelentek a 10, 20, majd az 19'80-as évek végén pedig már az 50 forintos bélyegek is.

Reklámozták is a pénzügyi nevelést

Az iskolai takarékoskodást versenyekkel, pénzügyi kvízekkel, sőt, televíziós reklámokkal és különböző pénznyereményekkel is népszerűsíttették illetve ösztönözték. A takarékoskodás kultúrája pedig erősödött: szinte minden gyereknek volt iskolai takarékbélyeg kiskönyve, amelyben egy év alatt elég pénz gyűlhetett össze fagyira, játékra, sőt, akár a vándortáborra is. Sok gyerek között alakult ki versengés megtakarításaik nagyságát illetően.

A bélyegeket olyan takarékossági intelmekkel hozták forgalomban, mint a "Sok kicsi sokra megy", "Az idő pénz" vagy a "Fillérekből lesz a forint". Az iskolai pénzügyi nevelést pedig afféle állampolgári nevelés egészítette aki. Spórolási tippek, Kresz szabályok, vagy a mentőhívást tanító rajzfilmfigurák is megjelentek a gyűjtőbe szánt takarékbélyegeken.

A játékos pénzügyi tanítás részeként, a mindenkiben felébreszthető gyűjtőszenvedélyre támaszkodva, a takarékbélyeget annak idején még televíziós reklám is népszerűsítette. Ezt azért is érdemes említeni, mert abban a korban meglehetősen ritka volt, hogy valamilyen pénzügyi szolgáltatás sikerére a tévés marketing eszközeivel segítsenek rá.

Egy takarékbélyeg-gyűjtőlapról készített felvétel. A régi takarékbélyeggyűjtő lapoknak ma valóságos online piaca működik az egyik közösségi felületen:

Játékos pénzügyi tanítás – minden korban fontos

A bélyeggyűjtés a később megjelenő ifjúsági megtakarítási formák elterjedésével párhuzamosan lassanként veszített népszerűségéből. A pénzügyi tudatosság fejlesztését más megoldások vették át, illetve a pénzromlás miatt nem is nagyon érte meg életben tartani egy kisebb összegekre koncentráló, viszonylag sok adminisztrációs teherrel járó iskolai megtakarítási programot. A takarékoskodás az iskolában, a gyerekek pénzügyi nevelése persze továbbra is fontos cél maradt, de a takarékbélyegek más megoldásoknak adták át a helyüket.

Ezért az iskolai takarékbélyeg 32 évvel ezelőtt, 1992. szeptember 1-jén megszűnt.

A gyűjtőlapokat ugyanakkor még egy évtizeddel később is beváltották az OTP Bank fiókjaiban. Jellemzően még a 2000-es évek elején is vittek be évente néhány, elfeledett, majd előkerült darabot beváltani az akkora már fiatal felnőtté vált iskolai takarékoskodók.

Takarékoskodás az iskolában – a digitális korhoz igazítva

Persze ez nem azt jelenti, hogy a kisiskolások pénzügyei és pénzügyi nevelésük szüksége feledésbe merült volna. Nagyjából mindenki egyetért abban, hogy a pénzügyi nevelést már gyerekkorban el kell kezdeni.

2013-ban a Takarékbank TakarékMatrica néven felélesztette az iskolai bélyeggyűjtés koncepcióját, de a nosztalgiára támaszkodó pénzügyi nevelési kísérletek mellett egyre inkább a digitális megoldásokra kerül a hangysúly. A pénzügyi tudatosság fejlesztésére irányuló hazai erőfeszítések eredményeként a közelmúltvan elindult a Magyar Nemzeti Bank Digitális Diákszéf alkalmazása, amely a Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány közös kezdeményezésben jött létre.

A modern technológiák lehetőségeit kihasználó megtakarítási és pénzügyi ismeretterjesztő mobilapplikációt már több ezer diák töltötte le.

Takarékoskodás az iskolában: napjaink az online, elektronikus megoldások hódítanak, mint a Digitális Diákszéf - képünk az oldal nyitóképernyője Forrás: Digitális Diákszéf weboldala

A résztvevő tanulók játékos, pénzügyi és fenntarthatósági témájú kvízkérdések helyes megoldásával olyan digitális megtakarítási eszközöket gyűjthetnek, mint a Digitális Aranytallér vagy a Digitális Takarékbélyeg. Az alkalmazás lehetőséget biztosít a digitális eszközök egymás közötti cseréjére, illetve azok tárgyi ajándékokra váltására, vagyis a megszerzett digiális javak éppúgy valós, kézzelfogható értékekre válthatók, mint ahogy annak idején a takarékbélyeg füzetekbe ragasztott bélyegekből azok kamataival együtt megkapott pénzekből a kisdiákok is számukra kedves tárgyakat vásárolhattak maguknak a nyárra.