Gyerek kell a könnyebb élethez

Vágólapra másolva!

Drágább lett az élelmiszer, a közlekedés, és az energiáért is többet kell fizetni, mint három éve, a rezsicsökkentéstől függetlenül. Azokban a háztartásokban, ahol több gyereket nevelnek, a jövedelem növekedése az inflációt meghaladó mértékű volt, a gyerektelen háztartásoknak azonban kevesebb pénzük marad.

Origo

Vágólapra másolva!

infláció életszínvonal rezsicsökkentés

A kormány 2010-ben elhatározta, hogy a gyerekvállalást támogatni kell. A terv hároméves távlatból nézve bejönni látszik, a gyereket vállaló háztartások jövedelme jobban nőtt, mint ahogy a legfontosabb kiadások drágultak.

Gyermek nélkül él azonban a dolgozók közel fele, ők, ha nem magas jövedelműek, akkor rosszabbul élnek, mint 2010-ben. Jól jártak viszont a nyugdíjasok, akik kihasználhatták, hogy idén a kormány 5,2 százalékon felejtette az inflációhoz kötött nyugdíjemelést úgy, hogy a drágulás valójában jóval alacsonyabb lett ennél.

A KSH adatai alapján megbecsültük, hogy 2010-ben mennyit fordítottak az egyes családok a fontosabb kiadásaikra: például élelmiszerre, energiára (áram, gáz, tűzifa), közlekedésre (benne az autófenntartás, közösségi közlekedés). Kiszámoltuk, hogy ennek a fogyasztási színvonalnak a fenntartása mennyivel lett drágább úgy, hogy közben a jövedelem is nőtt, igaz, az egyes családtípusoknál jelentősen más-más mértékben. Azt, hogy ki járt jól vagy rosszul, abból olvashatjuk le, hogy az egyéb kiadásokra mennyi maradt.

A három év alatt az élelmiszerek több mint 17 százalékkal drágultak átlagosan, a közlekedés pedig 31 százalékkal kerül több pénzbe. A tartós fogyasztási cikkek, például a ruházkodás viszont még valamivel olcsóbb is lett, a szolgáltatások (példánkban a szórakozás) pedig nem lett sokkal drágább az évek során. A rezsicsökkentés idén 10 százalékkal tette olcsóbbá az energiát, de ez sem ellensúlyozta a 2010 óta tartó drágulást.

A két gyereket vállaló, átlagos bért kereső család mintegy 30 ezer forinttal többet költhet a drágulás ellenére, ez pedig a családi adókedvezménynek tudható be leginkább. A kedvezménnyel legjobban a gazdagok jártak, a két 800 ezer forintos bérrel rendelkező család az adókedvezménynek köszönhetően majdnem 400 ezer forinttal több pénzzel rendelkezik havonta. A gyerek nélküli minimálbéres család, és az egészségügyre jellemző átlagbért kereső egyedülálló dolgozó viszont kevesebb pénzből gazdálkodhat, ha fenn akarja tartani a 2010-es életszínvonalát.