A rezsi olcsóbb, az étel, ital jóval drágább lesz jövőre

Négy évtizede nem volt ilyen lassú a drágulás üteme, de ez nem jelenti azt, hogy minden termék és szolgáltatás ára lecövekelt volna. A rossz termés sok élelmiszert megdrágít, és a húsok közül is csak a disznónak lesz alacsonyabb az áfája. Drágább lehet a jogosítvány és a nyelvtudás megszerzése, de megúszhatjuk a készpénzfelvétel díját, és még a temetés is ingyen lesz annak, aki hajlandó ásni.

A csoki a rossz kakaótermés miatt lesz drágább Forrás: AFP/Brian Smialowski

„Mi is befejeztük a paprika és egyéb zöldségek termelését 40 év után. De annyi mindig lesz, ami saját szükségletre kell” – írta egy fűszerpaprika-termelő kommentelőnk a Nyakunkon a paprikapánik című cikkünkhöz, mondandóját sok felkiáltójellel és dupla szomorú hangulatjellel nyomatékosítva.

Ő azon kevesek egyike, akiknek nem kell aggódnia a várhatóan jelentős áremelkedés miatt. A Szabad Föld cikke szerint csupán 3000 tonna fűszerpaprika termett az idén Magyarországon, amely a hazai fogyasztás felét tudja fedezni. Azon túl, hogy így exportra se igen jut, és sok kínai és spanyol paprikát kell importálni, azt is eredményezi, hogy komoly áremelkedésre lehet számítani. A lap által megszólaltatott ágazati szakemberek szerint 10 százalékos drágulás is lehetséges.

Az infláció a rezsicsökkentés miatt alacsony, összességében négy évtizede a leglassabban emelkednek az árak, de ez nem azt jelenti, hogy egyes termékek ne drágulnának az átlagnál jobban. Összegyűjtöttük, hogy mire lehet számítani a következő hónapokban, mely termékek drágulnak, melyek lesznek olcsóbbak.

Luxuskakaó

Az élelmiszer árát erősen befolyásolja az időjárás alakulása. A tavaszi havazás és nyár eleji hideg nem tett jót a paprika fejlődésének, ezért a szokásosnál kevesebb termett. Hasonló a helyzet a burgonyával, amely idén eleve extrém módon drágult, és a kilátások is rendkívül rosszak. Tavaly szeptemberben a krumpli kilónkénti átlagára 100 forint volt a boltokban, idén szeptemberben pedig 160 forintra szökött fel a rossz termés miatt. Az idei aszályos nyári hónapok eredménye pedig az lehet, hogy már tél végére elfogy a magyar burgonya.

Keserves hónapok várnak Gombóc Artúrra is, kivéve, ha már jó előre bespájzolt a csokoládéból. A paprika és burgonya mellett a kakaóbab is gyér termést hozott, ami nem jelent mást, mint az árak emelkedését. A kakaóvaj ára 60 százalékkal emelkedett egy év alatt, ez pedig a csokoládéba is átszivárog: minél több a csokiban a kakaó, annál inkább.

A habos kakaó szerelmesei duplán pórul járhatnak, mivel a kakaón kívül a tej ára is a szokásosnál jobban emelkedhet. A Tej Terméktanács augusztusban már jelezte, hogy a világpiacon kialakult túlkereslet miatt 6-9 hónapon belül megjelenik a bolti árakban az, hogy emelkednek a felvásárlási árak. A tavaly augusztusi 79 forintos felvásárlási ár 100 forint közelébe emelkedett, ez pedig a bolti árakat is egyre feljebb szorítja.

Elisszák a bort

Amíg a gyerek a vacsoránál a drágább kakaót szürcsöli, addig a szülők se ússzák meg olcsón napi deci borukat. Sőt a helyzet annyira válságos, hogy a Morgan Stanley elemzése szerint 2012-ben kevesebb bort sikerült termelniük a világ borászainak, mint amennyit az emberek elfogyasztottak. Ezt nemcsak az okozza, hogy 2006 óta 3000 négyzetkilométernyi szőlő tűnt el a földről, de az is, hogy főleg az Egyesült Államokban és Kínában egyre többen boroznak. Ha étteremben akarjuk elfogyasztani a pohár bort, legalább az vigaszt nyújthat, hogy a háttérben játszó zongorista vagy cigányzenész jobban jár, mivel az élő háttérzene jogdíja a felére csökken.

Hónapokig csatáztak az érdekelt felek, hogy csökkenjen vagy ne csökkenjen a hús áfája. Végül csütörtökön eldőlt, hogy az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken a jelenlegi 27 százalékról. A baromfit és a marhát továbbra is 27 százalékos adó sújtja.

Abban se lehetünk biztosak, hogy a sertés adókönnyítése után a boltban is olcsóbb lesz a hús, könnyen előfordulhat, hogy az ágazat szereplői az áfacsökkentésre támogatásként tekintenek majd. Az adócsökkentés miatt keletkező több tízmilliárd forintból korszerűsítenék a feldolgozóipart, növelnék a versenyképességet. Ugyanakkor a Fidesz képviselői korábban úgy nyilatkoztak, hogy csak akkor mennek bele az adócsökkentésbe, ha azután olcsóbban juthatunk húshoz.

Olcsóbb ATM, drágább bank

Januártól jön egy változás, amely elvileg segíthetne olcsóbbá tenni a bolti cikkeket, a gyakorlatban azonban nehezen kiszámítható a tényleges hatása.

Januártól felső korlátot szabnak a kártyás bolti vásárlások után fizetendő jutaléknak (úgynevezett interchange díj), amelyet a kártyakibocsátó bank és a kereskedő bankja közötti forgalomra vetnek ki. Ez a bankok bevételét csökkenti, de jó a boltoknak, amelyek a változásnak köszönhetően megtehetik, hogy az áraikat csökkentik, vagy lassabban emelik – de akár le is nyelhetik a többletet. A kártyás díjat egységesen 0,2 százalékban határozzák meg, hitelkártyák esetében 0,3 százalékban. A piacvezető MasterCard a Portfólió szerint átlagosan 0,6 százalékot alkalmazott díjként eddig, így a csökkentés esetükben jelentősnek számít.

A bankadó, a végtörlesztés, de legfőképpen a tranzakciós illeték brutális drágulást hozott. 2010 eleje óta közel 70 százalékkal drágább a bankhasználat, ennek nagy részét az átutalásokra és készpénzfelvételre kivetett illeték okozta. Utóbbi miatt a kormány februárra ígérte, hogy bevezeti a havi két ingyenes készpénzfelvételt az átlagjövedelem mértékéig. Ennek igénybevételéhez sorba kellene majd állni a bankfiókokban, de sokak számára jelenthet némi megtakarítást havonta. Aki 150 ezer forintos fizetését egyszerre kivette az ATM-ből, 900 forintot fizetett ezért, vagyis több mint 10 ezer forintjába kerül egy évben a bankhasználat – még ha a felvételen kívül mást nem is csinál.

A bankoknak azonban az ingyenes felvétel után is kell adózniuk (felső korlát nélkül 6 ezreléket), ezt a veszteséget tehát szinte biztosan az egyéb díjakon keresztül valahogyan át fogják terhelni az ügyfelekre, ahogy a bankadót, a végtörlesztést és a tranzakciós illetéket is átterhelték.

A tudás érték

Novembertől él a második rezsicsökkentés, amellyel már 20 százalékot faragott a kormány a gáz, az áram és a távfűtés árából.

A kézivezérelt árak azonban nem állnak meg itt. Januártól lehet igénybe venni az úgynevezett szociális temetést, amely azt jelenti, hogy az állam ingyen biztosítja a koporsót, urnát, sírjelet, az önkormányzat pedig a sírhelyet, feltéve, hogy a család elintézi a sírásást.

Közvetlenül nem szabályozott árakkal dolgoznak ugyan az oktatóintézmények, de a kormány szabályozásai mégis kedvezőtlenül érinthetik mind a nyelviskolák, mind az autós iskolák diákjait. A szeptember 1-jével életbe lépett felnőttképzési törvény és az ehhez párosuló rendeletek a Nyelvtudásért Egyesület szerint sok nyelviskolát kiszorítanak a piacról, aminek az eredménye a drágább nyelvtanulás lesz – bár a kormány ezt vitatja.

A jogosítvány megszerzése pedig azért lehet drágább, mert kötelezővé vált a minimum 580 levezetett kilométer, amelyet az eddigi minimum 30 órában nagyon nehéz megtenni, tehát jó eséllyel pluszórákra lesz szükség, amelyeket természetesen a diák fizet meg.