Magyarország növekedésnek indult, részben a közvetlen költségvetési élénkítésnek köszönhetően - írta az Európai Bizottság (EB) a kedden publikált téli előrejelzésében. A dokumentumból egy idén javuló, de jövőre megtorpanó Magyarország képe rajzolódik ki.
Az Európai Bizottság csak a jelenleg ismert adatokkal tud dolgozni, és nem tévedhetetlen, vagyis nem biztos, hogy a gazdaság tényleg úgy fog szerepelni, ahogy most Brüsszel várja, de tavalyi cikkünkben bemutattuk, hogy a nagy intézmények közül a bizottság szakértői tudták legpontosabban előrejelezni, mi várható.
Az EB az előző éveket úgy értékelte, hogy a 2012-es év 1,7 százalékos visszaesése után 1,1 növekedés volt 2013-ban, de részben csak azért, mert a mezőgazdaság teljesítménye korrigálta a 2012-es rossz állapotot (a jó időjárás kedvező hatásáról részletesebben írtuk korábbi cikkünkben). Ezenkívül a brüsszeli elemzők azt írták, hogy az állami szerepvállalás fordította pozitív irányba a beruházások mérlegét, de a jegybanki hitelprogram és az európai uniós források a magánberuházásokat is kimozdították a holtpontról.
Beindul a magyarok fogyasztása is, ami elsődleges szerepet játszik majd az idei és a 2015-ös növekedésben is. Az EB mindkét évre 2,1 százalékos növekedést vár, és mindkét évben szinte csak a belső felhasználás fogja pörgetni a gazdaságot, a beruházások és a külkereskedelem szinte semmit nem fognak hozzátenni a növekedéshez. A belső fogyasztást az alacsony infláció támogatja, amely a rezsicsökkentések kifutásával 2015-re 3 százalék közelébe kúszhat vissza. A még mindig magas munkanélküliség és a lakosság eladósodottsága viszont korlátot szab a költekezésnek.
A bizottsági értékelés szerint 2015-ben már nem lesz, ami tovább pörgesse a gazdaságot, pedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2016-ra már 4 százalékos vagy afölötti növekedést sem tartott kizártnak. Az EB jelentéséből viszont kiderül, hogy a 2,1 százalékos jövő évi növekedésre szinte csak negatív kockázatok leselkednek. Ilyen például, hogy a világ jegybankjai a következő hónapokban-években várhatóan folyamatosan szigorítani fognak, ami nehézzé teszi a gazdaság gyorsulását.
A környező országokra vonatkozó brüsszeli várakozásokból az látszik, hogy Magyarország az idén fel tud zárkózni a jegybanki és kormányzati élénkítéssel, de utána elhúznak mellettünk a régiós versenytársak. 2014-ben a visegrádi országok (Lengyelország, Szlovákia, Csehország) közül csak Csehországot tudja megelőzni Magyarország a növekedésben, jövőre pedig már egyiket sem. 2015-ben Lengyelország és Szlovákia már 1-1 százalékponttal verheti majd a magyar növekedést, és Románia is érzékelhetően előttünk lesz. Magyarország Bulgária és Csehország között teljesíthet majd, de a bankjaival bajlódó Szlovéniánál gyorsabb növekedésre lesz képes.
A költségvetés hiánya a 3 százalékos határ körül ingadozhat idén és jövőre, de egyik előrejelzett szám sem jelenti azt, hogy Magyarország visszakerülhetne a túlzottdeficit-eljárás alá. Idén 3, jövőre 2,9 százalékos hiányt vár Brüsszel.
Ebben a mutatóban jól áll Magyarország a kelet-európai versenytársakhoz képest.Tavaly Bulgária után a második legjobb hiányszintet érhette el Magyaroszág, és az idénre várt 3 százalékos hiány sem a legrosszabb a térségben, Szlovákia és Szlovénia is nagyobb hiánnyal küzdhet meg, míg Lengyelország a magánnyugdíj-rendszer felszámolása miatt érhet el többletet, hasonló módon, ahogy Magyarország 2011-ben.
Az államadóssággal viszont meggyűlhet a kormány baja. 2013-ban csökkenhetett az államadósság, az EB 77,8 százalékról ír, amelyet annak tulajdonítanak, hogy az állam a minimálisra fogta vissza az azonnali tartalékot jelentő betéteit év végén. Amint visszatöltik a tartalékot a normális szintre, az adósság szintje is emelkedhet - az idén 79,1 százalékra. Jövőre pedig a várakozások szerint csak minimálisan, 0,2 százalékponttal csökkenhet az adósságráta. (A jegybank adatai szerint 79 százalék volt az államadósság 2013 végén, de ez az adat nem a végleges, uniós módszertan szerinti állapotot mutatja. Ennek publikálása márciusra várható.)
Az államadósságot tekintve Magyarország sereghajtó a térségben, mindössze annyi változás volt tavaly, hogy a bankszektorát feltőkésítő Szlovénia is megközelíti a magyar adósságszintet. A többi ország azonban messze az uniós 60 százalékos határérték alatt van, így számukra nem okoz gondot az adósságráta néhány százalékpontos emelkedése.