Csalódtak a NAV-nak súgó kereskedők

Valamivel több mint ezren gyűltek össze a Horváth András támogatására összehívott tüntetésen a NAV épülete előtt a Széchenyi utcában. A tüntetést több civil egyesület szervezte azért, hogy kiálljanak az egykori adóhivatali dolgozó mellett, akinél bő egy hete házkutatást tartottak a rendőrök, és iratokat, számítógépes merevlemezt foglaltak le, valamint elvitték a találkozóit tartalmazó noteszt is.

A gabonakereskedők listázták az áfacsalónak tűnő cégeket, és erről az adóhivatalt is értesítették. Hasonlóképpen jártak el más, az élelmiszeriparban érdekelt cégek is, a bejelentők azonban úgy érzik, az akciónak nem sok haszna volt. A NAV szerint viszont nem is tudhatnak arról, hogy az átadott információikat mire használták fel, és hány gyanús cég ellen indult nyomozás.

Az áfacsalásra specializálódott csoportok nemcsak az államot károsítják meg, hanem a szabályosan működő cégeket is megfojtják: olcsóbban tudják adni az árukat, és így piacot nyernek. A törvénytisztelő vállalkozások azzal próbálnak védekezni, hogy igyekeznek segíteni az adóhivatal munkáját. Jelzik a gyanús eseteket, a csalókról információkat, adatokat adnak át a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

A piac tisztulásában érdekelt vállalatvezetők több ilyen történetet osztottak meg az Origóval. Az általuk elmondottakban visszatérő motívum, hogy úgy érzik: a hatóságok alig teszik a dolgukat, az áfacsalók pedig tovább működnek.

Listázott áfacsalók

Az áfabotrányt kirobbantó Horváth András novemberben közzétett tanulmányában arról írt, hogy a gabonakereskedelmi szektor az egyik legfertőzöttebb terület, a csalók több tízmilliárd forintot keresnek, ennek ellenére alig buknak le. A gabonakereskedelemben 2012 nyarán vezette be a kormány a fordított áfafizetést több termékre, például búzára, kukoricára, árpára, napraforgómagra és szójababra. Ezzel kihúzta a talajt az ezekkel trükköző áfacsalók lába alól (ebben a cikkünkben írtunk arról, miért teszi lehetetlenné a csalást a fordított áfa, bár ez a módszer nem minden szektorban működik). A csalók átnyergeltek más termékekre, jellemzően az élelmiszeriparban maradva, mert főként az alapvető, feldolgozott élelmiszerekben - cukorban, lisztben, tejben vagy étolajban - utaznak, ám a gabonakereskedelemből sem tűntek el teljesen, hiszen például a szójadarára nem terjesztették ki a fordított áfázást.

Egy gabonakereskedelemmel foglalkozó cég ügyvezetője arról mesélt az Origónak, hogy ők a szektort érintő áfacsalás legsötétebb időszakában, 2012 nyara előtt folyamatosan listázták azokat a vállalkozásokat, amelyekről gyanították, hogy áfacsalásban utaznak. „A gabonakereskedelem belterjes világ, itt mindenki ismer mindenkit. Ez nem olyan szakma, amelyet gyorsan meg lehet tanulni. Ha a semmiből feltűnik egy cég, és óriási mennyiségű gabonát kínál, ha sokezer tonna gabonára vevőnek jelentkezik, ha a piaci árnál érdemben többet fizetne vagy kevesebbért adna el, az erősen gyanús” – mondta a cégvezető.

Ha náluk bejelentkezik egy új cég, nyomban megnézik a cégnyilvántartásban, hogy mikor alapították. A gabonakereskedelemben könnyű referenciaárat találni, mert az árutőzsdén bárki megtudhatja, mennyi a termék piaci ára. A gyanús cégek sokszor még a fuvarköltséget is vállalják - mindezt nyilván az áfacsalás miatt engedhetik meg maguknak.

A gyanús cégekről a gabonakereskedők listákat készítettek. Begyűjtötték a cégek működtetőinek, kapcsolattartóinak nevét, elérhetőségét, és ha azt tapasztalták, hogy valamelyik feltételezett csaló új néven kezdett vállalkozásba, akkor a listát frissítették. A listákat - mert több is létezett - a legális gabonakereskedők elküldték egymásnak.

Egy ilyen listát a cég vezetője - aki a téma érzékenysége miatt névtelenséget kért - átadott az Origónak is. Azon több mint háromtucatnyi vállalkozás neve szerepel. Sokuknál feltüntették, kiknek az érdekeltségébe tartoznak, vagy azt, ki az üzletkötő és bedöntött cégeiket milyen néven indítják újra. A listán, néhány szlovák és román társaság kivételével, javarészt magyar cégek szerepelnek.

A NAV is kapott listát

A cégek az aktualizált listát pár hónaponként átadták az adóhatóságnak, rendszerint a bűnügyi, nyomozó részlegnek, mondta a cégvezető az Origónak. Volt, hogy egy fertőzött régióban az illetékes adóhatósági egységhez juttatták el, máskor egy másik területi részleghez vitték. A vállalatvezető azt mondta, hogy az akcióiknak nem sok eredményét látták. Azt érzékelték, hogy egy-két vállalkozás ellen vizsgálódott az adóhivatal, a többi zavartalanul folytatta üzelmeit, és nem tűntek el a piacról.

A kapott listán lévő vállalkozások java ma is működik, de egyetlen sem szerepel az adóhatóság feketelistáin, azaz a legfrissebb nagy adótartozói között, illetve a legalább 100 millió forinttal legalább fél éve tartozó vállalkozások között. A cégadatbázisban kutakodva már vegyes kép rajzolódik ki: a vállalkozások jó részéről van valamilyen negatív regisztrált információ (például tartozás miatt végrehajtást kértek ellenük), néhány ellen felszámolás indult, vagy esetleg törölték őket. A cégek egy részét a cégnyilvántartás tisztának mutatja.

Máshogy emlékeznek

A burjánzó áfacsalások ellen volt egy ennél szélesebb körű szervezkedés is. Résztvevői szintén az államtól és az adóhatóságtól vártak segítséget. 2012-ben a tej-, a sütő-, a malom-, a hús-, a baromfi-, az étolajipar, valamint a zöldség-gyümölcs, a kávé, a cukor ágazat képviselői a közös fellépés és lobbizás erejében bízva álltak össze. A "Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért" az áfakulcs drasztikus csökkentése mellett a fordított áfa bevezetésétől és keményebb adóhatósági fellépéstől várta a piactisztulást. A javaslataikat megalapozó tanulmányukat az egyik nagy adótanácsadó cég, az Ernst & Young készítette.

A Fórum küldöttsége 2012 őszén felkereste az adóhivatalt (jártak egyébként a nemzetgazdasági és az agrárminisztériumnál, tanulmányukat pedig eljuttatták a Miniszterelnökségre is). A két évvel ezelőtti találkozón ott volt az adóhatóság részéről Varga Árpád külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettes és Sors László bűnügyi elnökhelyettes. A Fórum küldöttei voltak az áfacsökkentési tanulmányt kidolgozó E&Y részéről Vékási Tamás, a tanácsadó céggel együttműködő Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, a Bonafarm-csoporttól Éder Tamás, a Vénusz és Floriol étolajat gyártó Bunge Zrt.-től az akkori vezérigazgató, Buff Greebe, és Torba Tamás, a Fórum szóvivője.

A találkozón információink szerint a NAV kapott egy bő elemzést az étolajpiacról, és arról is tájékoztatták, hogy kik a forgalmazók, milyen áron terítik az egyes termékeket a kiskereskedelmi láncok között, és hol feltűnően olcsó az étolaj – bár ehhez elég lenne a polcokon található termékek úgynevezett EAN kódját ellenőrizni. Ezt a találkozó egyik résztvevője mesélte az Origónak, aki saját magának készített egy feljegyzést.

Az adóhivatal megkeresésünkre megerősítette, hogy volt ilyen találkozó. A NAV szerint ezen az egyeztetésen sem áfacsalásban érintett cégek nevei, sem konkrét, a büntetőeljárás alapját jelentő információ nem hangzott el. Ez Varga Mihály mostani nemzetgazdasági miniszter állításával van összhangban, aki egy hónapokkal ezelőtti, képviselői kérdésre adott válaszában tagadta, hogy konkrét cég neve elhangzott volna azon a konzultáción.

Az adóhivatal szerint az egyeztetésnek az volt a hozadéka, hogy a bűnügyi szakterületen dolgozók felvették a kapcsolatot a Fórum képviselőivel, és a későbbiekben többször találkoztak. Ezt megerősítette a Fórum szóvivője, Torba Tamás is. Szerinte az adóhivatal munkatársai konkrét adatokat, illetve gyanús cégek neveit is megkapták.

A bejelentő nem tudhatja

Információink szerint a Bunge étolajgyártó szóvá tette, hogy a 2012-es megbeszélésen elhangzott információkat korábban már átadták a NAV egyik területi szervének. A cég úgy tapasztalta, hogy semmi sem történt, és az áfacsalók tevékenysége zavartalanul folytatódott. A Fórum képviseletében jelen levő egyik forrásunk lényegében ugyanarról számolt be, mint az áfacsalókat listázó gabonakereskedők: azt tapasztalta, hogy az áfacsalók után alig indult nyomozás. A gyanús cégek ugyanis változatlanul a piacon voltak és tovább próbálkoztak.

Kívülről úgy tűnhet, hogy a NAV nem elég erélyes az adócsalókkal szemben. Ám az adóhivatal szerint a törvény nem engedi, hogy a nyomozás elrendeléséről értesítsék a bejelentőt (hacsak nem ő a sértett), és a nyomozás állására, eredményére is ugyanez vonatkozik. Ám hiába értesíti valaki az adóhatóságot, ha az információ nagyon általános, és a gyanú szintjét el sem éri el. Amennyiben azonban konkrét adat jut tudomásukra, akkor kötelezően megindítják az eljárást. A NAV szerint a Fórummal való találkozókon kapott információk alapján több büntetőeljárás indult, de azt nem mondhatják meg, mekkora számról van szó.

Több a vizsgálat?

Áfacsalás miatt közel 1500 ügyben indítottak büntetőeljárást tavaly, a kár megközelíti a 80 milliárd forintot. (ez ügyenként átlagosan valamivel több mint 50 millió forintos kárt jelent). Ezen belül étolajos adócsalók ellen 15 esetben indult nyomozás, az elcsalt adó 3 milliárd forintra tehető (az elkövetőek nem kizárólag étolajra specializálódtak, más termékekkel is adót csaltak). Egy évvel korábban, 2012-ben 13 nyomozás indult étolajjal is összefüggő adócsalás miatt, ezekben hatmilliárd forintos kár érhette az államkasszát a NAV adatai szerint. A gabonakereskedelemnél elterjed ügyeskedések miatt tavalyelőtt csaknem 400, tavaly 200 nyomozás indult, és a revizorok jelenleg is több ezer vizsgálatot folytatnak.

A NAV nem válaszolt a kérdésre, hogy a nyomozások közül hánynak lehet köze a legálisan működő cégek által átadott információkhoz. A NAV szerint érdemes a híradásokat figyelni, mert az adóhivatal rendszeresen tájékoztat áfacsalásokról. Ezek az adóhatósági közlemények Horváth András nyilvánosság elé lépése óta érezhetően megszaporodtak.