„Hazánk kockázati megítélésének javulása mellett volt lehetőség az alapkamat óvatos csökkentésére” – többek közt ez állt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának kedd délutáni közleményében, amelyben megindokolták a 0,1 százalékpontos kamatcsökkentést.
A kockázati megítélés javulása nyomon követhető például az állampapírok bedőlése ellen kötött biztosítás, az úgynevezett CDS árának csökkenésével. Május végére a magyar CDS 2010 áprilisa óta nem látott mélységbe, 200 pont alá esett, ami azt mutatja, hogy a piac egyre kevésbé fél a magyar államcsődtől. Igaz, a lengyel 60-65 pont körüli szinttől még messze van a magyar.
A jegybankot sem az infláció, sem a gazdasági növekedés túlfűtöttségének réme nem fenyegeti, viszont a kamatvágásokat behatárolja, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak az országot. A rendre a kamatvágások ellen szavazó Pleschinger Gyula tavasszal arról beszélt, hogy minden kamatcsökkentés exponenciálisan, vagyis egyre növekvő mértékben emeli a kockázatokat.
Eddig nem jelentkeztek problémák, ezért is lehet egyre türelmetlenebb a kormány, hogy a nagy hitelminősítők mikor sorolják vissza Magyarországot a bóvliból a befektetésre ajánlott kategóriába. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter március végén örvendve jelentette be, hogy a Standard & Poor’s közgazdászai is elismerik a magyar gazdaság eredményeit, mert feljavították a magyar kilátásokat. Holott az intézmény csupán annyit tett, hogy negatívról stabilra változtatta a kilátásokat, ami annyit jelent, hogy szerintük nem romlik tovább a helyzet, de egy darabig még bóvliban marad az ország. Ez azért jelent problémát, mert a külföldi befektetési alapok gyakran nem vagy csak erősen korlátozva vehetik egy bóvli besorolású ország részvényeit, kötvényeit. Ha azonban felminősítik Magyarországot, akkor a magyar papírok újra bekerülhetnek a kínálatba.
Azóta megjelent az első negyedéves gazdasági növekedési adat, amely impozáns 3,5 százalékos bővülést mutatott az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy Magyarországon minden rendben lenne, de azt igen, hogy legalább visszatért a növekedés. Akkor viszont miért nem kapja meg Magyarország a felminősítést?
Ennek megértéséhez tudni kell, hogy a hitelminősítők lényegében egy kérdésre adnak becsült választ: mennyire lehetek biztos abban, hogy ha megveszem egy ország állampapírját, akkor vissza is kapom a pénzem? A hitelminősítés a magyar devizaadósságra vonatkozik, vagyis hogy mennyire kockázatos a magyar 3, 5 esetleg 10 éves papír. Vagyis azt próbálják megbecsülni, hogy 3-5-10 év múlva képes lesz-e Magyarország fizetni. Ennek megítéléséhez olyan kérdéseket vesznek figyelembe, hogy mennyi az adóssága, miből fogja kifizetni, illetve mennyire megbízható, mennyire látják kockázatosnak mások.
Hogyan áll ezekkel Magyarország? A magyar államadósság tavaly év végén a GDP 79,2 százaléka volt, majd idén az első negyedév végére 84 százalékra nőtt. Igaz, hogy ez nagyrészt a lejáró adósság miatti előre tartalékolásnak köszönhető, de ezzel együtt is kétséges, hogy az idén sikerül-e lejjebb szorítani az adósságszintet. A magyar adósságráta az IMF 2013-as adatai alapján a 29. legnagyobb a világon, vagyis nem állunk épp a legjobban, de az is igaz, hogy vannak eladósodottabb országok is.
Az adósság méretén túl fontos az a szempont is, hogy a költségvetés több mint 10 százalékát – több mint 1100 milliárd forintot – kell az adósság törlesztésére fordítani. Ezt a mai állapotok szerint teljesíteni tudja Magyarország, de legalább három évre előretekintve már nagyobb a bizonytalanság. Mi történik, ha újabb válság üt be? Akkor az ezermilliárdos terhet úgy kellene tudni cipelni, hogy kevesebb pénzből gazdálkodhatna az állam.
Erre a kérdésre összetett a válasz, de minden részlet lényegében visszavezethető a gazdasági növekedés mértékére. A növekedés munkahelyeket hoz létre, az emberek többet vásárolnak, a cégek többet ruháznak be – vagyis több adó folyik be. Az első negyedévben a 2013-as első negyedéves szinthez képest 3,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Ez az elemzőket is meglepte, és már csak azért is jó hír, mert a növekedés több lábra állt.
A növekedési adattól azonban nem szabad hasra esni, részben ugyanis a 2013. eleji alacsony szinthez képest volt nagy a növekedés, és részben jegybanki élénkítés, részben pedig az EU-s források kényszerű gyors lehívása okozta. Az idén tehát viszonylag jó 2,5-3 százalékos növekedés is összejöhet, az utána következő évekre azonban gyengébb bővülésre lehet számítani a jelenlegi ismeretek szerint. Ez azt jelenti, hogy az államkassza is csak erősen korlátozottan bővülhet.
A jelenlegi állapotokat tekintve ebben áll a legjobban Magyarország. A költségvetés hiánya mérsékelt, 3 százalék alatt tartható, bár az Equilor elemzői szerint ehhez körülbelül 200 milliárdos kiigazítás is kelleni fog. A frissen kibocsátott magyar állampapírokra három-négyszeres a túljelentkezés, a hozamok ennek megfelelően alacsony szintre estek, vagyis jelenleg bíznak a befektetők az ország teljesítőképességében. A magyar csőd elleni biztosítás (a CDS) négyéves mélypontra esése is ezt mutatja. A forint eltávolodott a 310 fölötti szinttől, ezúttal lefelé. Mindezek alapján jelenleg Magyarország valóban képes teljesíteni a kötelezettségeit. A kockázatok azonban ritkán vonatkoznak a jelenre, a kérdés tehát az, hogy az ország hogyan állna meg egy esetleges újabb viharban.
A derűs ég ellenére van, aki komoly égzengést jósol. A Napi.hu idézte Jesse Feldert, a Minyanville.com szakíróját, aki a részvénypiaci jelekből következtetett a veszélyre. Szerinte nagyon alacsonyra esett a részvénypiac kilengéseit mutató volatilitás, amely a nagy válságok előtt volt jellemző, illetve rekordszintre nőtt a hitelre vásárolt részvények állománya is. A legutóbbi rekordot a 2008-as válság előtti szint jelentette, ezt pedig az idén már túlszárnyalta a piac.