A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Nanotechnológiai Kutatóintézetének új anyagtudományi laboratóriumát a Miskolci Egyetem területén építették föl.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2005 decemberében írta ki NAP-NANO pályázat néven az orosz-magyar államközi kutatási szerződéshez is csatlakozó nagypályázatát, ennek eredményeként 2006. július 1-én Miskolcon megalakult a Bay Zoltán Kutatási Közalapítvány ötödik kutatási intézeteként működő Nanotechnológiai Kutatóintézet (Bay-Nano) - mondta el Hajtó János, a közalapítvány igazgatója.
Az intézet létrehozása illeszkedik Miskolc város 2007-től 2013-ig terjedő Versenyképességi és Fejlesztési Pólus programjába. A Nanotechnológiai Kutatóintézet jelenleg öt alkalmazott kutatási osztályból áll, és 1,8 milliárd forintos állami támogatást kap működésének első három évére. Ebből az összegből a szükséges eszközparkot kell megteremteni, illetve az első három év működési költségeit kell fedezni.
A miskolci Nanotechnológiai Kutatóintézet létrehozása szorosan kapcsolódik az orosz-magyar kormányközi nanotechnológiai együttműködési programhoz is. A projekt alkalmazott kutatási témaköreit a magyar és orosz fél már korábban rögzítette. Az orosz kutatások a világon élen járnak az atomi méretekkel foglalkozó nanotudományok különböző szakterületein. A magyar-orosz nanotechnológiai kutatási együttműködés eredményeinek hasznosítására pedig a magyar-orosz kormányközi egyezmény alapján Miskolcon megalakult a Nanovo Kft., amely 51-49 százalékos arányban magyar, illetve orosz tulajdonban van. A társaság munkáját egy nemzetközi tanácsadó bizottság - hat magyar és hat orosz szakértő - segíti, akik értékelik a nanotechnológiai kutatások eredményeit, és javaslatokat készítenek elő ipari, üzleti alkalmazásokra.