Mindenki fizeti a pénzhamisítás árát

Egyre magasabb címleteket bankjegyeket hamisítanak egyre profibb eszközökkel a rendőrség szerint. Ha elszaporodnak a hamisítások, akkor ki kell cserélni egy egész bankjegysorozatot, ami legalább 5 milliárd forintba kerül, amit részben az adófizetők állnak. Így a jegybank azt ajánlja, hogy a hamisítványok ellen a vásárlók, a cégek, a bankok és az áruházak is lépjenek fel.

"A rendőrség a múlt hét pénteken kapott el egy bűnbandát, amelynek tagjai hamis húszezreseket gyártottak, és ezzekkel boltokban vásároltak. A bűncselekmény-sorozat valószínűleg folytatódott volna, ha a rendőrök nem csapnak le rájuk, mivel az elkövetők már előre legyártottak 340 ezer forint névértékű bankjegyet" - közölte a rendőrség.

Bár Magyarországon eddig nem sokszor fordult elő hasonló eset és viszonylag kevés a hamisítás, de könnyen elképzelhető, hogy egyre gyakrabban hallunk ilyen híreket. A tavalyi tapasztalat ugyanis egyrészt az, hogy a bűnözők a legmagasabb értékű címleteket - az 5000, a 10 000 és 20 000 forintost - hamisítják, míg korábban a viszonylag alacsony értékű, az ezres volt a kedvencük.

A másik probléma, hogy megjelentek kifinomult, nyomdai módszerekkel gyártott hamisítványok is, bár a legtöbb hamis bankót még mindig fénymásolókkal és egyéb irodai sokszorosító berendezéssel készítik. Magyarország ezzel illeszkedik az európai trendbe, az eurózónában ugyanis már átbillent a mérleg: a hamisítványok nagy része ott a nyomdákból kerül ki.

A magyarországi módszerek tehát egyre profibbak, de sok a feltűnően hamis bankjegy is - ezt bizonyítják az alábbi képek is, amelyek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői szerint a legrosszabb hamisítványokat ábrázolják.

Küzdelem a hamisítások ellen

"Tavaly lépett életbe Magyarországon Európa egyik legszigorúbb hamisításellenes szabályozása" - mondta kérdésünkre Ferenczi Barnabás, az MNB készpénzlogisztikai igazgatója. Ezek szerint az emberek által leginkább használt ATM-ekbe (készpénzkiadó bankautomatákba) csak olyan bankjegyet tölthetnek az ezzel foglalkozó pénzfeldolgozó cégek, amelyet az MNB engedélyével rendelkező gép már ellenőrzött (a jegybank az összes hazai készpénz 15 százalékát mintavétellel ellenőrzi).

A ceruzával számozott (51392) bankjegy a hamis, amit a zöldes fémcsík mutat. Részletesebb fotóért kattintson a képre!

A jegybank emellett tanácsokat is ad a nagy készpénzforgalmat lebonyolító cégeknek, köztük például az áruházláncoknak és a bankoknak. Ezeknek a társaságoknak érdemes a korszerű, dupla (úgynevezett UV-A és UV-C) fénycsöves pénzátvilágító berendezéseket megvásárolni és tanfolyamokra járatniuk a kasszánál dolgozó munkatársakat. Rövidebb távon a cégek évente csak pár százezer forintot buknak a hamis pénzeken, és ennél drágább a kasszákat felszerelni a szükséges eszközökkel és tréningekre járatni a pénztárosokat, de hosszabb távon mégis érdemes ebbe invesztálni.

Ha ugyanis könnyebben átmennek a boltokban a hamisítványok, és növekszik a kárérték, akkor az MNB-nek lépnie kell, és új, a korábbinál is biztonságosabb bankjegyeket kell bevezetnie. A bankjegycsere költségeit - ami legalábbb 5 milliárd forint - áttételesen az adófizetők mellett a cégek kénytelenek megfizetni: egyebek mellett újra kell szabályozni az automatákat, át kell állni az új bankjegyek kezelésére, a készpénzszállító és -feldolgozó cégeknek ez jelentős költséget jelent, amit bizonyosan behajtanak majd a megrendelőkön. (Legutóbb,2007 augusztus végén vont ki bankjegyet az elszaporodó hamisítványok miatt a jegybank, ekkor a mostani ezresnél kevésbé védett, úgynevezett hologramhatású fémcsík és a gyöngyház színű, úgynevezett irizáló nyomat nélküli, Mátyás királyt ábrázoló ezres bankjegyektől kellett búcsút vennünk. Ezeket a bankjegyeket egyébként 2027. augusztus végéig váltja vissza a jegybank.)

Deák Ferenc képe hiányzik a bal oldalon lévő hamisítványról. Részletesebb fotóért kattintson a képre!

A kedvezőtlen folyamatok ellenére azonban egyelőre még nem harapózott el a hamisítás Magyarországon: a múlt év utolsó negyedévében 2824 hamis forintbankjegy került az MNB szakértőihez, az év során pedig valamivel több mint 9 ezer forinthamisítvány került elő. 1 millió bankjegyből 36 hamis, ezzel az eredménnyel Magyarország a középmezőnyben foglal helyet. Az Európai Unióban több mint 100 hamisítvány jut 1 millió bankjegyre, Kanadában még rosszabb a helyzet, ahol 400 felett van ez a mutató. Jobb eredményel rendelkezik viszont a környező országok közül Csehország és Lengyelország, ezekben az országokban csak 20 hamis bankjegy jut 1 milllió igazira.

Az üveglapon innen UV-A, azon túl UV-C fény éri a bankjegyeket. A biztonsági kép a bal oldalon lévő hamisítványon mindkét fényben ugyanolyan színűnek látszik. Részletesebb fotóért kattintson a képre!

"Nem életszerű, hogy mindenki egyesével ellenőrizze a bankjegyeket, ennek ellenére jó, ha mindenki tisztában van a legfontosabb bankjegybiztonsági elemekkel" - fogalmazott Pataki Tibor, az MNB Nemzeti Készpénzszakértői Központjának vezetője. Hozzátette: ha kétségeink vannak, akkor el kell vinni egy bankba a gyanús pénzt, attól pedig nem kell tartani, hogy emiatt csalónak, hamisítónak néznek minket. Fontos, hogy a hamis bankjeggyel találkozó vásárlónak nem kell tartania a megtorlástól, ha nem ő volt a hamisító - tették hozzá a jegybanki szakemberek. Ha valaki mégis hamis bankjegyet kap valahol vissza, akkor az ő kárát nem téríti meg senki, kénytelen lenyelni a veszteséget.

A hamisítányról (alsó bankjegy) a pénz bal oldalán hiányoznak a sárga pöttyök. Részletesebb fotóért kattintson a képre!

Az adófizetők állják egyébként az elhasználódott bankjegyek pótlása miatti kárt is, ami - mivel éves szinten körülbelül 90 millió bankjegy megy tönkre - durván 4 milliárd forintot jelent. A bankjegyek nagy része a természetes elhasználódás, kopás miatt landol a kukában, de azért a lakosságon is sok múlik. A jegybanki szakértők találkoztak már állat által megrágott, konvektorban megpirult, gyakrabban pedig kimosott bankjegyekkel - kis odafigyeléssel tehát spórolhatunk az összkiadásokon.

Mi a gyakorlat?

Ha kétség merül fel egy bankjegy vagy érme valódiságát illetően, a vonatkozó MNB-rendelet alapján kötelességünk a bankjegyet vagy érmét szakértői vizsgálat céljából a hitelintézetnek, a postának vagy a jegybanknak átadni. A hitelintézet és a posta köteles a bankjegyet átvenni, valódiságát megvizsgálni és az általa hamisgyanúsnak minősített bankjegyet - az elvégzett valódiságvizsgálatra vonatkozó beszámolóval és az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel az átvételtől számított 20 munkanapon belül - továbbítani az MNB-nek.

A pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó köteles a valódiság- és forgalomképességi vizsgálat során fellelt, illetve az ügyfél által kezelt gépből származó és az általa elvégzett valódiságvizsgálat alapján is hamisgyanúsnak minősített bankjegyet - az elvégzett valódiságvizsgálatra vonatkozó beszámolóval és az átvételre vonatkozó jegyzőkönyvvel a felleléstől, illetve az ügyfél által kezelt gépbe való befizetéstől számított 20 munkanapon belül - átadni vagy megküldeni az MNB-nek. A pénzfeldolgozó és a -forgalmazó köteles a befizetéstől számított 8 hétig megőrizni a befizetőre, illetve a számlatulajdonosra vonatkozó információkat.

Ha nem hamis egy bankjegy, de sérült, akkor azt senki nem köteles elfogadni, még akkor sem, ha meg van ragasztva. Ezeket szintén a postára, a bankfiókokba, a takarékszövetkezetekhez vagy az MNB pénztárába kell vinni, ahol - az előbbiek esetében legfeljebb 50 darabig - visszaváltják. A csonka bankjegyek esetében a bankjegy több mint 50 százalékának meg kell lennie, akkor váltják vissza a teljes névértéket. Ha a bankjegynek csak kevesebb mint a fele van meg, akkor érthető okból nincs térítés, hiszen könnyű pénzkereset lenne a kis bankjegydarabok egyenként teljes értéken való beváltása.

A bal oldali hamis húszezresről is lemaradtak a sárga pöttyök. Részletesebb fotóért kattintson a képre!

A cikkhez készült fotók szerkesztésekor érdekes dologra bukkantunk. A képszerkesztő program nem engedte kinyomtatni a bankjegyekről készült fotókat, a hibaüzenet így szólt: "ez a program nem teszi lehetővé a bankjegyek nyomtatását". Megkérdeztük a szoftver gyártóját, amely közölte, a Photoshop 2003 óta felismeri és tiltja a bankjegyek nyomtatását.

A program nem hagyja

A szofterforgalmazó közölte: elvileg az összes szkenner programja felismeri a bankjegyeket és letiltja a nyomtatást, ám a valóságban azért vannak szoftverek, amelyek ezt még hagyják. A programok a bankjegyek bizonyos biztonsági jegyeit ellenőrzik, ez alapján állapítják meg, hogy bankjegyről van szó. Egy amerikai grafikus egy szimpla képet nem tudott például kinyomtatni azért, mert olyan grafikai jelek voltak rajta, amelyek a bankjegyeken is megtalálhatók. Ezt követően a grafikusok alkotásaikra rátettek ilyen biztonsági jegyeket, hogy a képeiket más ne tudja kinyomtatni és jogosulatlanul felhasználni.