Hernádi: Feldarabolták volna a Molt, ha az OMV kezébe jut

Hernádi Zsolt a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a Mol magatartása a horvát INA olajtársasággal szemben nem összehasonlítható azzal, ahogy az OMV közelített a Molhoz korábban. Szerinte a százhalombattai finomító bánhatta volna, ha az osztákok felvásárolják a Molt, mivel egy keleti érdeklődőhöz kerülhetett volna, de abban nem foglalt állást, hogy ez a Molban ma 21 százalék részesedést bíró Szurgutnyeftyegaz lett volna. A Mol elnök-vezérigazgatója azt nyilatkozta a lapnak, hogy a benzinár aligha fog csökkenni hosszú távon, illetve azt is, hogy tragédiának tartja a kiszivárgott beszélgetéseket az UD-ügyben.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint nincs jelentősége annak, hogy a társaság nem tudta megszerezni a horvát INA olajcég részvényeinek többségét - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek. A Molnak él egy olyan megállapodása, amely szerint irányítási joggal bír az INA-ban annak ellenére, hogy nincs meg az 50 százalékos tulajdoni aránya.

Arra a felvetésre, hogy Horvátországban esetleg olyan ellenállás alakult volna ki a Mollal szemben, mint Magyarországon, amikor az OMV akarta felvásárolni a magyar társaságot, Hernádi azt mondta, hogy a két eset nem hasonlítható össze. "Mi mielőtt benyújtottuk volna a papíronkénti 2800 kunás felvásárlási ajánlatunkat, egyeztettük elképzeléseinket a horvát kormánnyal és a piacfelügyeleti hatósággal", és ez szerinte "világosan mutatja, hogy nyílt lapokkal játszottunk mindvégig".

Az irányítási jogról szóló megállapodást az Ivo Sanader vezette kormánnyal kötötte a Mol, a volt miniszterelnököt azonban vád alá helyezték és Ausztriában őrizetbe vették. A politikai széljárás változása azonban nem aggasztja a Mol elnök-vezérigazgatóját. "A horvát féllel 2009-ben kötött szerződésünk nagyon erős garanciákat tartalmaz erre vonatkozóan, maga a kontraktus pedig mindaddig felbonthatatlan, amíg valamelyik fél tulajdona nem csökken 25 százalék alá" - mondta Hernádi, aki a horvát reakciókat érthetőnek nevezte akkor, amikor minden nemzeti érdekről szóló kijelentés nagy visszhangot kap.

Szerinte nehéz megértetni a politikusokkal és a közvéleménnyel, hogy a Mol szerepvállalása előnyös az INA-nak, amelyik 2008 végén szerinte technikailag csődben volt, és az adókat sem fizette be. A lapnak azt nyilatkozta Hernádi, hogy az INA nem volt hatékony, és a Mol az "ehhez szükséges felelősséggel" felruházva vállalta, hogy rendbe rakja a céget, és ehhez anyagi fedezetet is nyújt. "Az INA hatékonnyá vált, de a változásnak vesztesei is vannak. Azok, akik korábban a hatékonytalanság előnyeit élvezték" - mondta.

Orosz lehetett volna a százhalombattai finomító

A magyar olajtársaság vezetője szerint ha az OMV korábban képes lett volna felvásárolni a Molt, akkor az Európai Unió versenyhivatala valószínűleg nem hagyta volna a hatalmassá növő társaságot egyben maradni. Az osztrák cég ezért kénytelen lett volna megválni az egyik finomítójától, ami Hernádi szerint feltehetőleg a százhalombattai lett volna, pedig hatékonyság szempontjából a schwechatira kellett volna hogy essen a választás.

"Mivel finomítót ebben a térségben nagy európai vagy amerikai vállalatok már évtizedek óta nem vesznek, valószínűleg inkább keletről lett volna rá érdeklődő" - mondta Hernádi, hozzátéve, hogy nagyon csodálkozna, ha nem lettek volna előzetes tárgyalások arra az esetre, ha fel kell darabolni a Molt.

Arra a felvetésre, hogy a keleti érdeklődő a Szurgutnyeftyegaz lehetett, amely később ténylegesen megvásárolta az OMV 21 százalékos Mol-pakettjét, Hernádi azt mondta: "én ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem szeretném". Tanulságként azt vonta le Hernádi a saját bevallása szerint, hogy a kelet-európaiaknak kétszer annyit kell dolgozniuk a sikerért, azért, hogy a régi tagállamok elfogadják az érvelést.

Részvénycsere a Slovnaftért

Az OMV egy nemrég kiderült információ szerint részvények elcserélésével szerette volna megszerezni a Moltól azt a szlovák Slovnaft olajtársaságot, amelyért korábban éppen a magyar céggel versenyzett. Hernádi szerint azért a Mol tudta megszerezni a Slovnaftot, mert az OMV a schwechati egysége alá rendelte volna a pozsonyi finomítót, míg a magyar ajánlat együttműködésről szólt.

Hernádi szerint a 2000 óta a tulajdonukban lévő 10 százalékos Mol-részt is bevették volna a Mol kézébe került Slovnaftért tett ajánlatukba, de nem született megoldás. A Mol-vezér szerint azonban az osztrákok nem tettek le a tervükről, ezt mutatja, hogy később további részeket vásároltak a Molból.

Nem nálunk a legdrágább az üzemanyag

Az interjúban szóba került a magas benzinár is, erről Hernádi Zsolt pesszimista jövőképet festett. Szerinte nem várható hosszú távon, hogy jelentősen csökkenjen a benzin ára, mivel a kőolaj folyamatosan drágul. Ennek egyik oka, hogy növekszik a kereslet, miközben az olajkészletekért egyre nehezebben hozzáférhető vagyis egyre drágább helyekre kell eljutni. Eközben a kőolaj-kitermelő országok, amelyek az ásványkincsre alapozták bevételüket, nem érdekeltek abban, hogy egy bizonyos szint alá kerüljön a kőolaj ára, mert az felborítaná a költségvetésüket.

Ezek, kiegészülve a szigorú környezetvédelmi előírásokkal - amelyeket Hernádi helyesnek nevezett - azt eredményezik, hogy aligha csökken a kőolaj ára. A Mol-elnök szerint 80 és 100 dollár között van a hordónkénti kőolajár fenntartható szintje. A magas üzemanyagár azonban Hernádi szerint nem feltétlenül igaz, mert szerinte - bár lehetnek rövid időszakok, amikor valóban teljesül - ha valóban "mi lennénk a legdrágábbak a térségben, azonnal elárasztaná a magyar benzinkutakat az import-üzemanyag".

Az UD Zrt. továbbra is dolgozik a Molnak

Az UD-ügyben Hernádi Zsolt neve is felmerült, amikor egy olyan hangfelvétel került fel egy videómegosztó oldalra, amelyben ő és Tóth János, az UD vezetője beszélnek. Hernádi tragédiának nevezte az anyagok kikerülését, és azt mondta: "nagyon szigorú fellépést kell alkalmazni azzal szemben, aki engedte, hogy ez a felvétel kikerüljön". Az egyik hangfelvétel szerint Szanyi Tibor szocialista képviselő az OMV érdekeiben szólalt fel képviselők között. Hernádi erre azt mondta: "szomorú, de nem csodálkozom."

Az esetleges további hangfelvételekről azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy nyugodt, "mert olyan hangfelvétel nem készülhetett, ami miatt aggódnom kéne". Hozzátette, hogy "az UD Zrt. a Mol számára biztonsági tevékenységet végzett és végez jelenleg is."