A családi cégek és a menedzserek örülhetnek az új nyugdíjpillérnek

A magasabb keresetű vezetőknek és a családi vállalkozásoknak jelenthet alternatívát a foglalkoztatói nyugdíj, nekik jelenti ugyanis jó eséllyel a legkevesebb problémát az a speciális szabály, amely szerint a befizetések elvesznek, illetve a munkatársakhoz kerülnek, ha valaki idő előtt távozik a cégtől. A szolgáltatást elsőként elindító és hamarosan versenytársakkal szembesülő cég szerint akár az állami cégeknél is megjelenhet a konstrukció.

Az adott cégnél hosszabb távra tervező menedzserek és a családi vállalkozások - az előzetes várakozások szerint ez a két szegmens lehet a haszonélvezője a magyar nyugdíjrendszer új, egyelőre még csak embrionális állapotban levő pillérének, a munkáltatói nyugdíjszolgáltatásnak. Az első foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató márciusban kezdi meg működését Magyarországon, a magán-nyugdíjpénztári piacról a taglétszám csökkenése miatt kiszoruló Quaestor-csoport ugyanis bejelentette, hogy élni kíván egy csaknem négy évvel ezelőtt elfogadott törvény adta lehetőséggel, és nyugdíjszolgáltató céget alapít.

A kormány kezdeményezésére a parlament tavaly alaposan átszabta a nyugdíjpénztári rendszert Magyarországon, az új szabályozás miatt kiürültek a kötelező magánnyugdíjpénztárak. Január végéig a 3 millió kötelező magán-nyugdíjpénztári tagból nagyjából százezer jelezte, hogy továbbra is addigi kasszájánál kíván takarékoskodni, Orbán Viktor kormányfő február 2-án pedig egyértelművé tette, hogy ezzel a döntéssel véglegesen eldőlt, hogy kétpilléres nyugdíjrendszere lesz Magyarországnak (az egyik az állami nyugdíj, a másik pedig a megmaradt nyugdíjpénzekért jó eséllyel egymással is harcba szálló önkéntes pénztárak).

A munkáltatói nyugdíjszolgáltatást lehetővé tévő jogszabály megalkotását annak idején az Európai Unió ösztönözte, a közösség régi tagállamaiban ugyanis - magánpénztári modell híján - ez nagyon fontos szerepet tölt be a nyugdíjrendszerben, jelentős hagyománya van például az angolszász országokban és Svájcban. Magyarországon már eddig is volt jogi lehetőség ilyen szolgáltató alapítására, de eddig senki nem ugrott rá erre a lehetőségre - feltehetőleg azért, mert a működő három nyugdíjpillér mellett nem volt rá szükség, ráadásul ehhez a konstrukcióhoz kimondottan szigorú feltételeket szab a törvény, mindenekelőtt a tőkekövetelmények terén.

Önkéntesség speciális szabályokkal

A foglalkoztatói nyugdíj azt jelenti, hogy a munkáltató vállalja, hogy pénzt tesz félre az adott dolgozó nyugdíjára, cserébe azért, hogy a munkavállaló meghatározott ideig nem hagyja el a vállalatot. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék-szolgáltatás, illetve ezek kombinációja. A cég azzal érheti el, hogy a munkavállaló nem hagyja el idő előtt a vállalatot, hogy a törvényben szerepel az úgynevezett feltételes jogszerzési idő fogalma: ez azt jelenti, hogy ha legfeljebb öt éven belül megszűnik az érintett dolgozó munkaviszonya, akkor nem kapja meg a befizetések után járó nyugdíjat, azaz a pénze elvész. Ha az előzetes megállapodásban foglalt határidő előtt a cég és a dolgozó szakít egymással, akkor a felhalmazott pénzt a többi dolgozó között osztják fel.

"Nem gondolom, hogy tisztességtelen megoldás, hogy ha a dolgozó a munkaadóval kötött megállapodásban szereplő lejárat előtt távozik a cégtől, akkor emiatt elesik a foglalkoztató által fizetett nyugdíjcélú megtakarításoktól" - mondta a törvény munkavállalók szempontjából első látásra kedvezőtlen kikötésről Lukács Marianna, a Patikapénztár vezetője, a Corvinus Egyetem oktatója. A szakember szerint épp ez az egyik legfontosabb eleme a konstrukciónak, a cégnek ezzel komoly lehetősége van arra, hogy magához láncolja a legjobb dolgozókat. A munkáltatói nyugdíj ebből a szempontból leginkább a tanulmányi szerződéshez hasonlítható, arra ugyanis már most is van gyakorlat, hogy egy-egy cég kifizeti a leendő munkavállaló taníttatását, cserébe elvárja, hogy az illető egy meghatározott ideig a cégnél dolgozzon. Ha távozik, akkor általában köteles visszafizetni a taníttatási költségeket vagy azok egy részét.

Válságos időkben nem mindig előny

Arra is volt már példa külföldön, hogy egy vállalatnak súlyos tehertétellé vált a nyugdíjalapja. Két éve, az amerikai autóipart kis híján letaroló gazdasági válság közepette a világ akkor még legnagyobb autógyártó cége, a General Motors gondjait sokszorozta meg a saját alapja. Amikor ugyanis összeomlott a hitel- és tőkepiac, a portfólió értéke majdnem 30 milliárd dollárral kevesebbet mutatott, mint amennyit az amerikai törvények a jelenlegi és jövőbeni nyugdíjigérvények alapján előírnak.

Egy ideig az a veszély fenyegetett, hogy az állami nyugdíj-garanciaalapnak kell közbelépnie, ami azt jelentette volna, hogy sok nyugdíjas veszteségeket szenved el - amint az a GM egykori leányvállalata, a Delphi 20 ezer nyugdíjasának többségével is történt. Az azóta sokkal jobb helyzetbe került GM most is dolgozik a hiány pótlásán, decemberben 4 milliárd dollárnyi készpénzzel, idén januárban 2 milliárdos részvénycsomaggal hizlalta az alapot. A tervek szerint 3 éven belül éri el a szükséges feltőkésítést. De ettől még tény, hogy a szolgáltatásra jogosult nyugdíjasok száma körülbelül 700 ezer, az aktív GM-dolgozóké pedig csupán 70 ezer.

Az is beszédes adat, hogy az alap 100 milliárdja duplája az óriásvállalat teljes tőzsdei értékének. Ilyen számok mellett félő, hogy a finanszírozási kötelezettségek béklyója megbéníthatja a GM főtevékenységét is. Érthető, hogy Chris Liddell, a GM pénzügyi vezetője hamarosan neki akar kezdeni a kockázatcsökkentésnek, a részvények és ingatlanok helyett kevésbé jövedelmező, de biztonságosabb eszközökbe, így kötvényekbe fektetve az alap vagyonát.

A munkáltatói nyugdíj és az önkéntes pénztárak között, a részletkérdésekben meglevő különbségek ellenére is nagy az átfedés, ugyanis végső soron mind a két konstrukció egyfajta önkéntes takarékoskodást jelent. A két pillér azonban megéhet egymás mellett is, mégpedig főleg azért, mert az érvényesíthető adókedvezmények összeadódnak. "Mindkettő külön-külön ugyanazt az adókedvezményt élvezi, vagyis a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató adókedvezménye nem üti ki az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést, sőt megduplázza, tehát a kettő külön-külön is működik" - mondta el kérdésünkre Lukács Marianna. A hazai elterjedés szempontjából fontos kérdés lesz, hogy milyen módon támogatja majd az állam ezt a megtakarítási formát - része lehet-e, például a cafeteria-rendszernek. Tekintve, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) támogatja, akár az új konstrukció is számíthat erre - különösen annak fényében, hogy a kormánytagok az elmúlt hónapokban többször dicsérték az önkéntes nyugdíjpénztári pillért.

Kiknek éri meg ezt választani?

"Ha a munkáltói nyugdíj elterjed és jól működik, akkor ez az egyik legfontosabb munkaerő-megtartó eleme lehet a juttatási csomagoknak a cégeknél. Azt azonban látni kell, hogy nem elsősorban az átlagos dolgozó lesz a célcsoport, sokkal inkább a közép- és felsővezetői réteg" - fogalmazott Lukács Marianna, aki szerint első körben a nagyvállalatok cégvezetői dönthetnek arról, hogy bevezetik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást. "Ugyanakkor ezek a menedzserek szeretnek körbejárni a különböző cégeknél, tehát nem mindig maradnak tartósan egy helyen, ezért az igazi célcsoportot az adott cégnél régóta dolgozó középvezetők jelenthetik" - tette hozzá.

"Ez a nyugdíjmodell lehetővé teszi a cégek számára a kulcsembereik motiválását és megtartását. A konstrukció keretrendszerét a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés adja, ami fontos garancia a munkavállalók számára" - mondta el az [origo]-nak a Quaestor-csoport nyugdíjcégének vezérigazgatója, Zugrovics Loránd, aki hozzátette, hogy bármely magyarországi foglalkoztató létrehozhatja a saját vállalati nyugdíjprogramját. Szerinte azért lehet jó választás a foglalkoztatói nyugdíjpénztárhoz történő csatlakozás, mert a multinacionális cégek megvalósíthatják Magyarországon is nemzetközi nyugdíjprogramjukat, a nagyvállalatok erősíthetik a dolgozói lojalitást, csökkenthetik a fluktuációt.

A céges nyugdíj az egyik legfontosabb munkaerő-megtartó eleme lehet a juttatási csomagoknak

A Patikapénztár vezetője szerint a másik nagy célcsoport a kkv szektor képviselői, azon belül is a családi cégek lehetnek. "Vegyünk egy családi vállalkozást, amely ha jól működik, az ott dolgozó családtagok várhatóan nem fognak a cégtől távozni. Ebben az esetben teljesen logikus lépés lehet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás bevezetése, ezzel végső soron a későbbiekben a családi vagyon gyarapítható. Ha az egyik családtag távozna a cégtől, a megtakarítás akkor is családon belül marad" - mondta.

Zugrovics Loránd szerint akár az állami szférában is érdemes lehet ezt a konstrukciót választani, és hasonlóan látja Lukács Mariann is, bár szerinte erre azért még várni kell. "Mindazonáltal, ha az állami szervek látják, hogy ez egy biztonságos konstrukció, akkor biztosan be fogják építeni az életpályamodellbe. Ez még biztonságosabbá teheti az amúgy is kiszámítható állami szolgálatot" - mondta Lukács Mariann, aki szerint azoknál az állami munkahelyeknél van a munkáltatói nyugdíjnak esélye, ahol komoly energiát fektetnek az életpályamodellbe.

Vegyes megítélés

A magyarországi pénztárszektor szereplői vegyesen ítélik meg az új pillért. Az Aegon Pénztárszolgáltató vezérigazgatója, Ludvai Judit az [origo]-nak azt mondta, hogy a cég is gondolkodik foglalkoztatói nyugdíjpénztár alapításán, és tudomása szerint több nagy szolgáltatónál is napirenden van a kérdés. Kozek András, az Allianz élet- és nyugdíjbiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese azonban közölte, hogy jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztárak nagyobb hozzáférési szabadságot kínálnak az ügyfelek számára, mint a foglalkoztatói pénztárak, így erre a területre koncentrálják erőforrásaikat. (A pénztárszektor többi nagy szereplője, köztük az OTP-csoport és az Axa, cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.)

Lukács Marianna arra számt, hogy idővel több szolgáltató is megjelenik a piacon, de gyors sikerre szerinte nincs esély. "Magyarországon évek kellenek ahhoz, hogy egy-egy kezdeményezés beérjen, bár ezen a területen akár meglepetések is lehetnek" - fogalmazott a Patikapénztár vezetője, és hozzátette, hogy mivel nemcsak pénzügyi szolgáltatók alapíthatnak ilyet, hanem cégek is, könnyen elképzelhető, hogy az ágazatok nagy szereplői, például az autógyártók is létrehoznak egy közös foglalkoztatói pénztárat. Lukács Marianna szerint a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak mellett szól a biztonság, ezek a kasszák ugyanis egy uniós irányelv révén jöttek létre, tehát védi őket az uniós jog.

Az [origo] által megkeresett nagyvállalatok egyelőre nem haraptak rá a lehetőségre. Az Egyesült Államokban foglalkoztatói nyugdíjpénztárat működtető General Motors magyarországi leányvállalata, a szentgotthárdi üzemet működtető General Motors Powertrain Hungary szóvivője, Légrádi Edit közölte, hogy a magyar leánycég egyelőre nem tervezi foglalkoztatói pénztár létesítését. A Richter Gedeon sem tervezi foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató alapítását, és a Philipsnél sincs napirenden a dolog. (Kérdésünkkel többek között a Molt és az Audit is megkerestük, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ arra, hogy a társaságoknál tervezik-e foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató indítását.)