A hamisítások visszaszorítása érdekében az MNB szigorítja a készpénzhasználatra vonatkozó szabályokat, az erről szóló rendelet a Magyar Közlöny szeptember eleji számában jelent meg. A mostani szigorítás a technikai változtatásokat leszámítva több pillérből áll.
Az egyik lépés szerint a jelentős készpénzmennyiséget kezelő cégeknél éves szinten a valódiság- és forgalomképességi vizsgálatok során ellenőrzött bankjegyek 90 százalékát az MNB jegyzékében szereplő géppel kell megvizsgálni. Ez azért jelent szigorítást, mert az előző rendelet 80 százalékos arányt írt elő. A hitelintézetek és a Posta nagyobb készpénzforgalmat lebonyolító fiókjai pedig csak akkor forgathatják vissza a forgalomba a forintbankjegyeket, ha azok valódiságát és forgalomképességét az MNB által sikeresen bevizsgált bankjegyvizsgáló géppel ellenőrizték.
A másik fontos lépés szerint a jegybanki rendelet előírja az említett készpénzforgalmat bonyolító cégeknek, hogy a pénztáraikban a leghatékonyabb ellenőrzésre képes, úgynevezett UV-A/C berendezéseket (a bankjegyek eredetiségét UV fénnyel vizsgáló kis "lámpák") kell használni.
"Nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan, évek alatt kell a korszerű gépeket telepíteni, illetve a hitelintézeteknek és a Postának a fiókellátmányra vonatkozó rendelkezéseket teljesíteni" - közölte Ferenczi Barnabás, a jegybank készpénzlogisztikáért felelős vezetője. A legújabb hamisítványok a csak UV-A fénycsővel ellátott pénzvizsgáló berendezésben akár valódinak tűnhetnek, az UV-C fényforrással ellátott berendezések használatával azonban gyakorlatilag 100 százalékosan kiszűrhetőek a hamisítványok. Erről itt olvashat részletesen.
A valódi bankjegy vörösen, a hamis zölden fluoreszkál a korszerű (UV-A/C) gép alatt
Ferenczi közölte, hogy szintén a hatékonyságot és a biztonságot szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a tévedést szankcionálja a jegybank. Ha a pénzfeldolgozók, bankok vagy a Posta által a jegybankba vitt bankjegyek, érmék között hamisat találnak, vagy a bankjegyek átmennek ugyan, de nem stimmel az összeg, vagyis kevesebb vagy több pénzt vitt be a jegybankba az adott cég, akkor fizetnie kell, egy hamis húszezres vagy hússzor ezer forintos eltérés esetén akár 200 ezer forint lehet a büntetés. "Ezt egy bank persze könnyedén kifizeti, de a szabály lényege az, hogy az érintett cégek a lehető legpontosabban számolják és vizsgálják meg a bankjegyet" - tette hozzá a jegybanki vezető. (A jegybankba a nagyobb pénzforgalmat bonyolító cégek nemcsak a selejtet szokták visszavinni, hanem ha túl nagy a feleslegük, akkor a jegybankra bízzák a tárolást megszabott díjért, és az ilyenkor a jegybankba beáramló pénzeket is átvizsgálják.)
"A most megjelent, a 2008-as szabályozást módosító rendelet Európa egyik legszigorúbb szabályozása, amely több lépésben fokozatosan, éveken keresztül lép majd életbe" - mondta az [origo]-nak Ferenczi Barnabás. Hozzátette: a szigorúbb szabályok nem érzékelhetőek a lakosság számára, amely közvetve mégis érintett, mert a hamisítás elleni küzdelmet szolgálják. Ferenczi Barnabás közölte, ma sem állunk rosszul, a jegybankba beérkező fogalomképtelen vagy forgalomképes bankjegyekből az elmúlt évben tízmillió darabra jutott két olyan, amelyik nem volt valódi. "A készpénzhamisítás azonban törésszerű folyamat lehet, vagyis egyik pillanatról a másikra el tud harapózni. A legfontosabb cél, hogy megakadályozzuk ezt" - tette hozzá Ferenczi.