A MNB magáncsőd bevezetését javasolja

Az MNB pénzügyi stabilitási jelentése szerint a végtörlesztés lehetősége és az euróválság mélyülése miatt akár 200 milliárd forint többlettőkére lehet szüksége a hazai bankoknak. A jegybank a jelentésben javaslatot tett a magáncsőd bevezetésére is, amely a tiszta lappal indulás lehetőségét adná meg a bajba jutott hiteleseknek.

A Magyar Nemzeti Bank szerint hazai pénzügyi rendszer stabilitását alapvetően két kockázat érte: az eurózóna adósságválsága, illetve a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés - derül ki a november pénzügyi stabilitáis jelentésből. A jelentés szerint működő vállalati hitelpiac nélkül nem lehet növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot. "A vállalati hitelpiac kiszáradhat" - mondta Nagy Márton, a jegybank pénzügyi stabilitási szakterületének igazgatója az MNB szerdai tájékoztatóján. Az MNB jelentése szerint külső és belső sokkok egyszerre érik a magyar gazdaságot, és nagy mértékben apasztják a bankok tőketartalékát.

15-20 százalék végtörleszthet

A végtörlesztés a jegybank szerint rontja a forint árfolyamát, mivel a bankoknak a devizahitel kiváltására az adott devizát (svájci frank, jen, euró) kell megvásárolniuk. A forint gyengülése pedig nehezíti a végtörlesztéssel nem élők helyzetét.

A jegybank úgy számolt, hogy a devizahitelesek 60-70 százaléka pénzügyi helyzete miatt nem lesz képes élni a végtörlesztés lehetőségével, a maradék 30-40 százalék egy része pedig a végtörlesztési idő rövidsége miatt nem fog tudni élni vele. Az MNB szerint 15-20 százalék lehet a végtörlesztésben részt vevők aránya, akik főleg a kedvezményes időszak elején és végén jelentkezhetnek a bankjuknál.

Akár 356 milliárdos veszteség a bankoknál

A jegybank elemzői két gazdasági pályán számolta ki a bankrendszer eredményére gyakorolt hatásokat. Az inflációs jelentésben közölt, várható alappályán a bankok 207 milliárd forintot veszíthetnek a végtörlesztés miatt, míg az úgynevezett stresszpályán, vagyis a vártnál nagyobb visszaesés esetén, pedig 356 milliárd forint veszteséget számolt az MNB.

A végtörlesztésnek van pozitív hatása is - tette hozzá a szakértő. A visszafizetett hitelek ugyanis csökkentik Magyarország külső, vagyis nem forintban vezetett adósságát. A devizahitelezés problémája azonban nem szűnik meg - mondta Balás, a végtörlesztés egyszer lesz mérséklő hatású, hosszabb távon a bankok tőkehelyzetének romlása és az árfolyamok emelkedése hátrány fog jelenteni.

Hiteles államadósság-csökkentés

Balás Tamás ismertette, hogy a jegybank miket javasol azért, hogy Magyarország csökkentse az adósságválság kockázatait. Az MNB szerint folytatni kell a szigorú költségvetési politika folytatását, az államadósságot pedig "a piac számára hiteles" módon kell csökkenteni.

Csökkenthetőek lennének a kockázatok a bankrendszer hosszú lejáratú devizaellátásának és tőkehelyzetének megerősítésével - mondta Balás Tamás. A központi bank a kockázatok mérséklése érdekében korábban már bejelentette, hogy a devizatartalékából forrásokat bocsát a bankok rendelkezésére, hogy ne kelljen piacon beszerezniük a végtörlesztéshez szükséges devizát. Ezzel a jegybank mérsékelni tudja a forint árfolyamának gyengülését.

Bevezetnék a magáncsődöt

Az otthonvédelmi program kiegészítését javasolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a novemberi stabilitási jelentés publikálásakor. A jegybank kidolgozta a magáncsőd intézményének egy lehetséges módját, amellyel azon hiteleseken segítene, akiken nem segít hatékonyan a kormányzati lakáshiteles-program, illetve ez azokra is vonatkozna, akiknek nem lakáshitelük, hanem más, például közműtartozásuk (is) van.

A stabilitási jelentésben az szerepel javaslatként, hogy a fejlett gazdaságokra "szinte kivétel nélkül jellemző" magáncsőd az összes adósságfajta kezelésére alkalmas lehet arra, hogy támogassa a "még többé-kevésbé törleszteni tudó adósokat fizetőképességük helyreállításában, valamint a menthetetlen adósokat a fizetésképtelenség bekövetkezte utáni újrakezdésben".

"Megadná a tiszta lap lehetőségét a valóban menthetetlen, de együttműködő adósok számára" - mondta Balás Tamás. Ez azt jelentené szerinte, hogy valaki úgy tudna erejéhez mérten fizetni, hogy "nem üldöznék élete végéig fizetési meghagyásokkal".

A magáncsődben az adósnak vállalnia kellene az együttműködést a hitelezőikkel, ami lényegében azt jelentené, hogy vagyontárgyaik értékesítéséből, és jövedelmük nagy részének több éven át tartó elvonásából lehetőségeikhez mérten kielégítik a követeléseket. A csődeljárás végén minden fennmaradó fedezetlen adósság alól mentesülnének, igaz, ez akár több éves eljárás után történne meg. A jegybank elismerte, hogy a helyzetüket ezúton rendezni nem képeseket a magáncsőd sem mentené meg, de megadná a tiszta lappal való indulás lehetőségét.

A jegybanki javaslat szerint a különböző adósságok közül egyfajta védelmet élvezne a lakáshitel, vagyis azok, akik tudják törleszteni jelzálog-hitelüket, azok megmenthetnék otthonukat a magáncsőd eljárásban. A javaslat arról is szólt, hogy kormányzati nonprofit társaságoknak kéne koordinálni az eljárást, illetve az ezalatt felmerülő költségeket szabályozással kéne leszorítani.