Júliustól drasztikusan változnak a végkielégítés szabályai

Az előzetes kalkulációk szerint a munkavállalók hátrányára változnak a végkielégítési szabályok, és a munkavállalót csak akkor illeti meg a végkielégítés, ha a munkáltató felmond számára, vagy jogutód nélkül megszűnik - tudta meg az [origo] a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől, aki szerint nagy kérdés, mi lesz az új törvény hatálybalépése előtt megindult perekkel, amelyről egy jelenleg még nem ismert, az úgynevezett átmeneti jogszabály rendelkezik májusban.

A végkielégítés jogintézményét átalakító új szabályok legjelentősebb változása talán az, hogy a korábbi szabályokhoz képest a munkavállalót akkor illeti meg a végkielégítést, hogy a munkáltató felmond számára, vagy jogutód nélkül megszűnik, illetve, ha például jogszabályi változás folytán a munkáltató kikerült a Munka törvénykönyve hatálya alól.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője ugyanakkor rámutatott, hogy a munkáltatói felmondás esetén az eddigiekhez képest, a munkavállalónak nem minden esetben jár majd végkielégítés, vagyis e pontban szűkül a jogosultság köre.

Dr. Burján Zsuzsanna szerint ugyanis abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát az illető magatartása miatt, vagy nem az egészségi állapotával kapcsolatos képessége miatt mondja fel, akkor a munkavállalónak nem jár végkielégítés.

Akadnak rendelkezések, amelyekbe nincs változás - utalt rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője -, így például a régi szabályok szerint három év munkaviszony után jár a végkielégítés, melynek mértéke a munkaviszonyban eltöltött évekkel arányosan növekedett; ez változatlan.

Ám szintén jelentős változás, hogy az eddigi szabályokkal ellentétben nem az átlagkereset szerint kell majd a végkielégítést számolni, hanem az úgynevezett távolléti díj alapján, mely tulajdonképpen - feltételekkel -, a személyi alapbérrel egyenlő.

Még nem ismert átmeneti rendelkezések és a perek

Bár új Munka törvénykönyve július elsejétől fog hatályba lépni, azonban még ezt megelőzően májusban várható az a jogszabály, mely az új törvény átmeneti rendelkezéseit fogja meghatározni. Felmerül a kérdés, hogy mi várható azokban a perekben, melyek az új törvény hatálybalépése előtt indultak meg, és például annak a tárgya a végkielégítés követelésének jogalapja, például munkáltatói rendkívüli felmondás megtámadása.

Dr. Burján Zsuzsanna szerint kérdés, hogy melyik törvény rendelkezései szerint kell majd például a bíróságoknak dönteni? Erre az átmeneti törvény fog választ adni, ám ennek rendelkezéseit pár hónappal az új Munka törvénykönyve hatályba lépése előtt sem lehet tudni. Összességében kijelenthető, a végkielégítés szabályai drasztikusan fognak változni az új törvénnyel, ám sajnos, a munkavállalók hátrányára.

További új szabályok

Az új rendelkezések szerint továbbá nem jár végkielégítés annak, akinek a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége miatt mondanak fel. Vagyis, ha valakit a nem megfelelő képességei miatt küld el a munkaadója, nem lesz jogosult végkielégítésre, ugyanakkor az indoklási kötelezettség megmaradt.

A végkielégítés összege a "régi" törvény szerint, a munkavállaló átlagkeresete alapján került meghatározásra, melybe beletartozik a személyi alapbér, vagy béren kívüli juttatás is. Az új szabályok szerint a végkielégítés mértéke nem változik, ám a jövőben - miként fentebb utaltunk rá -, már nem az átlagbér, hanem a távolléti díj alapján számítják ki. A nyugdíj előtt állók emelt összegű végkielégítése is megmarad, ugyanakkor a számítás alapja ebben az esetben is a távolléti díj lesz.