Vigyázat, csalók a kazánházban!

Ha valaki részvénybefektetésre adja a fejét, óvatosan kell eljárnia, mert nem kizárólag az árfolyam mozgása miatt bukhat el pénzt a kisbefektető, hanem csalók megléphetnek a teljes megtakarított összeggel. A pénzügyi ágazatban boiler roomoknak, magyarul kazánházaknak hívják ezeket a rendkívül erőszakos technikát alkalmazó, az ügyfelek érdekeit figyelmen kívül hagyó cégeket, amelyek megrövidítik a gyanútlan kisbefektetőket. Kellő körültekintéssel megvédhetjük magunkat.

A válság miatt nagyon sok lakossági befektető komoly veszteséget kénytelen elkönyvelni, elég csak a nyugdíjpénztárak kiábrándító tavalyi hozamaira gondolni, nem beszélve a részvényárfolyamokról.

A befektetett pénz értéke az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent, de világszerte akadnak olyanok, akik megtakarított pénzüknek csalás miatt voltak kénytelenek búcsút mondani. Volt példa 50 milliárd dolláros csalásra, ami Bernard Madoff nevéhez köthető, de nagyon sok példa van ennél kisebb összegű, a kisbefektetők számára azonban érzékeny veszteséget jelentő ügyekre.

Sok esetben a rendkívül magas hozamot ígérő cégek szedtek rá gyanútlan kisbefektetőket, a szóban forgó részvénypiaci átveréssel foglalkozó cégeket a szakirodalom kazánháznak (boiler room) hívja.

Sokat lehet bukni

Magyarországon nincs adat arról, hogy összesen mekkora kárt okoztak a kazánházak, de a pénzügyi felügyelet tud olyan ügyfélről, akit több millió forinttal rövidítettek meg az ilyen a cégek. Külföldön is sok problémát okoznak: a kazánházak működésére jó példa az az eset, amikor a közelmúltban 500 angol kisbefektetőt vettek rá csodálatos hozamok ígéretével, hogy vásároljanak ismeretlen részvényeket.

Mire a vásárlók rájöttek, hogy az új részvényeik gyakorlatilag értéktelenek, befektetett pénzük már átvándorolt különböző off-shore számlákra. A csalást a Bayshore Nominess szervezte, amely Spanyolországban volt bejegyezve, így amikor a becsapott befektetők a nagy-britanniai szerveknél el kezdtek reklamálni, a felügyelők tehetetlenek voltak.

Az, hogy mégis "jól" ért véget a történet, annak köszönhető, hogy az átverés két fő szervezője ellen sikerült bírói végzést szerezni. Az egyik csaló, Aniz Kassamali Dhanji Manji, beleegyezett, hogy 1 millió fontot visszaszolgáltat a becsapott ügyfeleknek - bár a tényleges kár ennél bizonyosan magasabb volt. Az ügylet hatékonyságát és a szervezők meggyőző erejét mutatja, hogy egy ügyfél, aki eredetileg 3 ezer fontot akart csak beleadni, végül ennek a dupláját kockáztatta és veszítette el.

Európa mellett természetesen a tengerentúlon is működnek kazánházak. Az amerikai pénzügyi felügyelet (SEC) előző hónapban egy olyan ügyletet leplezett le, ami már 2007 márciusa óta zajlott és 1400 befektetőnek 44,2 millió dollár kárt okozott.

Örök sláger

Felvetődhet, hogy a jelenlegi piaci helyzet, a válság miatt visszeső árfolyamok, hozamok miatt kiábrándult kisbefektetők kárára elszaporodhatnak a kiugró nyereséget ígérő kazánházak, ám Binder István, a PSZÁF szóvivője az [origo]-nak úgy vélekedett: nem kapcsolható jellemző időszakokhoz a kazánházak tevékenysége, ez ugyanis "örök sláger". Jelenleg nincs jel ezek számának növekedésére - tette hozzá a szakember.

A felügyelettől kapott tájékoztatás szerint az utóbbi hat esztendőben 10 kazánház működésére derítettek fényt a hatóság szakemberei. Valamennyi esetben engedély nélküli befektetési szolgáltatás miatt intézkedett a PSZÁF. A vonatkozó határozatok megtiltják az adott cégek működését.

Hogyan működnek?

A kazánházak ügynökei, más néven álbrókerei rendkívül erőszakos eladási technikát alkalmaznak, jellemzően kéretlen telefonhívásokkal zaklatják az ügyfeleket. Céljuk a rövid időn belüli minél több üzletkötés, gyors portfóliómozgatás. Folyamatos a kapcsolattartás annak érdekében, hogy a befektető a meglévő pozíciókat zárja és azonnal újabbat nyisson, függetlenül a befektető érdekétől, a lényeg a befektetett tőke mozgatása a jutalék reményében. A kazánházak sokszor irreálisan magas hozammal kecsegtetnek, és soha vissza nem térő befektetési lehetőségeket emlegetnek.

Az ajánlott részvények általában olyan, kis likviditású, ismeretlen papírok, amelyekről semmilyen információ nem érhető el. Általában a nap részvényét (stock of the day) vagy a ház részvényét (house stock) ajánlja az álbróker az ügyfélnek. Összességében a kazánházak célja az ügyletek után járó jutalék, a haszon növelése, és a cég ezáltal realizálható profitjának maximalizálása.

A képzetlenebb, de jómódú befektetőkre utazó kazánházak általában félrevezető tájékoztatást nyújtanak az ajánlott részvény(ek)ről. Az ilyen megkeresések, azaz jellemzően a kéretlen telefonhívások esetében mindenképpen fokozott figyelemmel kell eljárni, javasoljuk az alapvető - gyors és mindenki számára elérhető adatbázisokon alapuló - ellenőrzéseket, például annak ellenőrzését, hogy a befektetési szolgáltató szerepel-e a felügyelet nyilvántartásaiban; esetleg a felügyelet figyelemfelhívó közleményei között. Az ajánlott részvényről is próbáljon meg a potenciális befektető minél több információt beszerezni.