Hunyady György

A nemzetek jelleme és a nemzeti sztereotípiák

7. ábra

Három nemzedék

A második világháborút követően az elszenvedett újabb vereség okainak önelemző feltárása Bibó István emlékezetes írásaiban tárgyát és jellegét tekintve szintén nemzetkarakterológia volt. Van tehát a magyar szellemi életnek egy olyan vonulata, melyben a szerzők - erős válogatással, durván kivonatolva: Prohászka Lajos, Szekfű Gyula, Németh László, Bibó István - rendre a magyar nemzet mentalitásával foglalkoznak, a vereségek és veszteségek rémét és tényét a magyar jellem alakulásából próbálják levezetni, s eközben egymással ellenkező, polemziáló értékeléseket fűznek történeti korokhoz és alakokhoz.

Miközben a nemzet lelkiségével való foglalatosság nálunk eltartott a 20. század derekáig, az Amerikai Egyesült Államokban a pszichológiai tudományok terén e vonatkozásban két fontos fordulat és váltás is bekövetkezett. Az első konfrontáció a szociálpszichológia egyik névadójának, William McDougallnek egy kötetével kapcsolatos (8. ábra). A 20-as években állt elő egy monografiával, amely a nemzetkarakterológia elméleti-módszertani alapvetését igyekezett nyújtani, tehát a fejlődő pszichológiai szaktudás és terminológia birtokában megkísérelte az esszéisztikus nemzetkarakterológiát rendszerezett tudományos tanná tenni. McDougall a nemzeti jelleg fontosságát egyébként nemcsak elméletileg emelte ki és tartotta lényegesnek, hanem ő volt az a szaktekintély, aki az igen erősen diszkriminatív bevándorlási kvóták megszabásakor tanácsadóként működött az Egyesült Államokban.

8. ábra