Rosszul járnak a papagájok a felmelegedéssel

Hosszú farkú indiai papagájok telepedtek meg a közép-ázsiai Üzbegisztánban. Természetvédelmi illetékesek szerint alighanem eredeti életterükben túl meleg volt már számukra a klíma. A fák viszont gyorsabban nőnek a klímaváltozás miatt a mérsékelt égövön.

A hosszú farkú papagájok seregestül érkeznek Indiából és Délkelet-Ázsiából, és jelenleg már mintegy száz egyed él állandóan Taskentben - jelentette az orosz Interfax hírügynökség. A hírben nem jelölték ugyan meg, milyen papagájról van szó, de alighanem a Nagy Sándor-papagáj (Psittacula eupatria) telepedhetett meg Taskentben.

A madár tollazata túlnyomórészt élénkzöld, de csőre piros, nyakán piros gallért, szárnyán vörös foltot visel. Hossza 58 centiméter, testtömege 200-250 gramm. A Nagy Sándor-papagáj a nemzetközi nyilvántartások szerint nem veszélyeztetett faj. Ázsiában Afganisztán, Banglades, Bhután, Kambodzsa, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnam sík vidékeinek és középmagas hegyeinek erdőiben él. Németországban is élnek már kisebb populációk a szabad természetben, Köln, Wiesbaden és Mainz környékén.

Kiszáradhatnak a lápok, a kacsák élőhelyei

A kacsák és egyéb vízimadarak számára sem nem jelentenek sok jót a globális éghajlatváltozás következményei - derítették ki az amerikai földtani intézet (USGS) és az Észak-Dakota Egyetem szakemberei. A BioScience című folyóirat múlt heti számában megjelent tanulmányuk szerint ugyanis, ha 4 Celsius-fokkal növekszik a hőmérséklet a különböző kacsafajoknak, vízimadaraknak és kétéltűeknek táplálékforrást és fészkelő helyet jelentő észak-amerikai vizenyős területeken, akkor az állatok élőhelyei kiszáradhatnak.

Egy Nagy Sándor-papagájpár. Forrás: Wikimedia, (cc) Thomas Guignard

A kutatók modellezéssel mutatták ki, hogy a forróbb éghajlat milyen következményekkel járna a területen. Eredményeik szerint a magasabb hőmérséklet miatt csökkenne a talaj nedvessége és a területek növényzetének mennyisége is. Így az Észak- és Dél-Dakota, Minnesota, Iowa és Montana államain, valamint Kanadán is áthúzódó vizenyős területek túlságosan szárazzá válnának a kacsák és az egyéb vízimadarak számára a fészkeléshez - mutatott rá W. Carter Johnson, a tanulmány egyik szerzője.

Mivel a lápos területeken élő fajok életciklusának egy része vízhez kötött, ezért napközben muszáj valamennyi időt a vízben tölteniük. "A lápok sokkal sérülékenyebbek és kevésbé rugalmasak a klímaváltozással szemben, mint azt korábban hittük. Nehéz elképzelni, hogy a megváltozott környezeti feltételek között hogyan lehet majd megvédeni a vízimadár-populációt" - mondta Glenn Guntenspergen, az USGS kutatója.

Gyorsabban nőnek a fák

Ami a szárnyasok életterületét veszélyezteti, az jól jön a fáknak. A mérsékelt éghajlati övezetben élő fák növekedése "jóval meghaladja a szokásos fejlődési ütemet", közölték friss tanulmányukban a Marylandban működő Smithsonian Környezetkutatási Központ (SERC) szakemberei. Az ok: a globális felmelegedés magasabb hőmérséklettel jár együtt, hosszabb a fák fejlődési időszaka, és megnövekedett a szén-dioxid-szint - további részletek erről a témáról az [origo] 365 környezettudatos ötlet című blogjában olvashatók.