Ami nagy adagban méreg, az kis adagban orvosság - ez az alkimista Paracelsus leghíresebb megállapítása. A letüdőzött cigarettafüstben levő nikotin fokozatosan okoz tartós egészségkárosodást és súlyos betegségeket (valamint függőséget), azonban húsz cigaretta nikotintartalma injekcióban beadva azonnal ható halálos méreg. A 19. századi Angliában a nikotint rovarirtóként használták, míg a modern szerek megjelenése az eljárást divatjamúlttá nem tette. A kanadai Nyugat-Ontario Egyetem (UWO) kutatója, Cedric Briens szerint érdemes feléleszteni az évszázados módszert, mert vizsgálatai szerint nem csak a nikotin a dohány egyetlen rovarirtó hatású vegyülete.
Dr. Briens a kanadai mezőgazdasági minisztérium munkatársaival együtt szárított dohányleveleket darált le, majd oxigénszegény környezetben, egy felmelegített magasnyomású kamrában választotta le a dohány szirupszerű olaját. Ezután a "dohányeszenciát" tizenegy, a terményekben kárt okozó gombafélén és négy baktériumon próbálták ki, de tesztelték a közismert burgonyapusztító rovar, a kolorádóbogár lárváin is. Az eredmény: a dohányolaj meggátolta a kárt okozó gombák és baktériumok növekedését. A kutatást összefoglaló tanulmány az Ipari Kémiai Kutatások című szakfolyóiratban jelent meg.
Az olaj sikeres volt például a padlizsán-, paprika- és paradicsompalántákat, a fejes salátát és az uborkát megtámadó gomba, a Pythium ultimum ellen. A szer bevált két baktérium, a Clavibacter michiganensis és a Streptomyces scabies ellen is - az előbbi a fiatal növényeket támadja és eltorzítja a termést, az utóbbi a burgonya közönséges varasodását okozza. Eddig e betegség ellen nem volt kémiai védekezés, és nincs olyan burgonyafajta sem, ami teljesen ellenálló lenne rá.
A gond az, hogy a Streptomyces fajok és a szintén varaodást okozó sugárgombák minden talajban gyakoriak, ők végzik a szerves anyagok, többek között a cellulóz mikrobiológiai lebontását. A sugárgombákat növényvédő szerekkel ki lehet irtani, de ez a "szőnyegbombázás" nem környezetbarát megoldás: e gombák nélkül a talajélet megsemmisül, a termőföld sterillé és a növénytermesztésre alkalmatlanná válik.
A kanadai kutatásokból az is kiderült, hogy a nikotint kivonva a dohányolaj szinte ugyanolyan hatásos növényvédőszer marad: annyi volt a különbség, hogy a rovarlárvák egyötöde két nap után is életben maradt a nikotinmentes változattal történt kezelés után, míg az eredeti olaj az összest elpusztította. Briens és munkatársai most azt vizsgálják, milyen egyéb, növényvédő hatású vegyületeket tartalmaz a dohány a cigarettában található legfontosabb méreganyagon kívül.