Mindennapi napfürdőnket méri a NASA új műholdja

Hamarosan pályára állítják a NASA legújabb Föld-megfigyelő műholdját. A Glory-küldetés célja annak megállapítása, hogy a Nap és a légkörben található kisméretű részecskék (aeroszolok) hogyan befolyásolják Földünk éghajlatát.

A Glory nevű műholdat a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról indítják február 23-án. Az űreszköz a NASA Föld-megfigyelő műholdjainak Afternoon Constellation nevű csoportjához tartozik. "A műhold már a start helyén van, megtörtént a szállítás utáni felülvizsgálata és elektromos tesztelése is" - mondta Bryan Fafaul, a küldetés egyik vezetője.

Az ötéves fejlesztéssel elkészült Glory adataiból többet tudunk meg arról, miként hatnak bolygónk energia-egyensúlyára az aeroszolok, vagyis a légkörben található, kisméretű szilárd és folyékony részecskék. Ez az energiamérleg ugyanis az egyik legbizonytalanabb tényező azokban a előrejelzésekben, jelentésekben, amelyeket a klímatudomány legmegbízhatóbb eredményeit összegző IPCC (az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete) ad közre az éghajlatváltozásról.

^{Hatalmas porfelhő a Himalája lábánál - a Glory adataiból következtetni lehet az aeroszolok éghajlatmódosító hatásaira}

A műholdat a legmodernebb technológiával szerelték fel. Az APS (aeroszol polarimetriás szenzor) az aeroszol részecskék napsugárzást visszaverő és elnyelő képességét, valamint a felhőképződést és a csapadékmennyiséget módosító hatását tanulmányozza. Kilenc hullámhosszon gyűjt adatokat, a látható fény és az infravörös tartományban. A műszeregyüttessel jól meg lehet különböztetni majd a természetes és mesterséges eredetű aeroszolokat, ennek ismeretében pedig finomíthatók lesznek a klímamodellek.

A műhold mérései pontosítják a teljes napsugárzásról rendelkezésre álló, az utóbbi harminckét évben begyűjtött adatokat. A Földet elérő sugárzás mértéke ugyanis enyhén ingadozik a Nap 11 éves ciklusai során. A kutatók a pontosabb besugárzási adatoktól azt remélik, hogy azok ismeretében jobban megértik majd a Nap éghajlatra gyakorolt hatását. A műhold alacsony pályán kering majd, mintegy 700 kilométeres magasságban. Harmincnapos tesztüzem után legalább három évig gyűjt adatokat.

Jurecska Laura