A kertészek már régóta tapasztalják, hogy az azonos fajhoz tartozó, de különböző faiskolákból származó növények másképp fejlődnek. A "faiskola-hatásnak" elnevezett jelenségre most sejtszintű bizonyítékokat találtak a kanadai Toronto Scarborough Egyetem biológusai. A Malcolm Campbell vezette kutatás során abból indultak ki, hogy genetikailag teljesen azonos fák eltérően reagálnak a környezeti hatásokra, mégpedig attól függően, hogy melyik kertészetben nevelték őket.
Campbell és munkatársa, Sherosha Raj genetikailag azonos nyárfákat vizsgált, melyek Kanada eltérő vidékein levő faiskolákból származtak. A csemeték egyik felét vízszegény környezetbe ültették át, míg a másik felét bőségesen öntözték. A biológusok azt feltételezték, hogy a növények származási helytől függetlenül ugyanúgy reagálnak a száraz és a nedves környezetre egyaránt, de ennek pont az ellentétét tapasztalták.
A jelenségnek mikrobiológiai nyomai vannak: az albertai faiskolából származó nyárfák más génkészletet aktivizálva reagáltak a száraz talajra, mint amelyek egy saskatchewani kertészetből származtak, annak ellenére, hogy génállományuk pontosan ugyanaz volt. "Az eredményeink arra utalnak, hogy a fák afféle molekuláris »memóriával« rendelkeznek, vagyis a nyárfák előélete befolyásolja, hogy miként reagálnak a környezeti hatásokra" - mondta a kutatás vezetője.
Gyorsan nő a nyárfa, ezért volt a mikrobiológiai kísérlet alanya
A kutatás eredményei segíthetnek az erdészeknek, tájépítő mérnököknek, kertészeknek abban a kérdésben dönteni, hogy egy adott térségbe-környezetbe melyik kertészet növényeit ültessék. A most azonosított "molekula-szintű memóriát" figyelembe vehetik azok a kutatók is, akik azt vizsgálják, egy-egy növényfaj várhatóan hogyan reagál a klímaváltozásra, a betegségekre és a rágcsálók támadására. A kanadai biológusok vizsgálati eredményei az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS e heti számában jelennek meg.