Esztelenségnek tartja a PETA nemzetközi állatvédő szervezet Anke Domaske német divattervező ötletét, a tejsavófehérjéből szőtt, a selyemhez hasonló, ám annál lényegesen olcsóbban előállítható ruhaanyagot . Kényelmes a viselete, és egyszerű a mosása, mondja a mikrobiológus végzettséggel rendelkező tervező. Évekig tartó kísérletezés nyomán fejlesztette ki a tejtextilt, amelyet Mademoiselle Chi Chi márkanéven forgalmaz.
Szerinte kifejezetten környezetbarát a megoldás, hiszen csakis olyan tejet használnak fel, amely nem felel meg az élelmiszeripar minőségi követelményeinek, és ezért elöntenék. Ráadásul - ellentétben a pamutszövéshez szükséges gyapottermeléssel - a tejtextil előállításához nincs szükség mérgező gyomirtók vagy más vegyszerek alkalmazására. A PETA nyilatkozata szerint azonban a nagyüzemi szarvasmarhatartás eleve olyan mértékig terheli a környezetet, hogy "a tejtextil épp annyira ökotudatos, akár egy Hummer terepjáró". Ezért más kelméket ajánlanak azoknak, akik számára egyaránt fontos a természet védelme és a divatos megjelenés.
A világ első komposztálható bikinije júliusban a 2012-es fürdőruhadivatot felvonultató Miami Divathét sztárja volt. A fenntartható divat egyik képviselőjeként ismert Linda Loudermilk tervező állítja, fürdőruhái nemcsak a parton mutatnak jól, hanem a vízben is betöltik funkciójukat. A bikinik anyaga növényi keményítő, és száznyolcvan nap alatt elbomlanak. Egyes kritikusok ezért a szövetet inkább gyermekruhák készítéséhez ajánlják: ha a lebomló nadrágot, ingecskét kinövi a gyerek, akkor szívfájdalom nélkül elhajítható.
Gyerekruhához akkor már sokkal inkább a szója ajánlható, amelyet tofuszerű masszává dolgoznak fel, majd az abból kivont fehérjét szállá sodorják, és pamutszerű, de annál selymesebb tapintású kelmét szőnek belőle. A növényi kasmírnak is nevezett szójatextil nedvszívó, meleg, antibakteriális, és bírja az ultraibolya sugárzást is, ám idővel teljesen lebomlik. A szójaalapanyagból készült babaruha nem gyűrődik, nem kell vasalni, nem megy össze, nehezen szakad el, és pillanatok alatt szárad.
Az 1930-as években maga Henry Ford, az autógyártó is nagy híve volt a szójakelmének, ebből szabatta öltönyeit, sőt az autóülések kárpitozását is - egészen addig, amíg a DuPont 1935-ben meg nem jelent a piacon a nejlonnal, amely jobban megfelelt ipari célokra. A szójához hasonló kellemes tulajdonságokkal rendelkezik a bambuszszál, amelyből páraáteresztő, a testhőmérséklethez alkalmazkodó, nedvszívó, antibakteriális és gombásodás elleni szövet készíthető, amely a testszag elnyelésére is képes.