Mikor lát hamis havat a meteorológiai radar?

Leggyakrabban télen fordul elő, hogy hamisnak tűnő információk jelennek meg azokon a csapadéktérképeken, amelyeket radarméréssel állít elő a meteorológiai állomás. A hószállingózás, havazás gyengébben veri vissza az esőhöz képest a radar jelét.

Megtörténik, hogy a meteorológiai radar olyan helyeken is érzékel csapadékot, ahol valójában nem hull semmi, a másik esetben egy ténylegesen csapadékos terület felett nincs radarjel. Ez leggyakrabban a havazással, hószállingózással fordul elő.

A műszer csak akkor lát valamit, ha az antennára beérkezik a visszaverődő sugárzás, és a jel az érzékenységi küszöbe felett van. Sokszor a csapadék egyszerűen nem terjed ki elég magasra, ezért a láthatósági horizont alá kerül a Föld görbülete miatt, vagy a távolság miatt annyira gyenge a róla visszaverődő jel, hogy a szintje nem éri el a radar érzékenységi küszöbét. Havazás esetén mindkét hibalehetőség fennáll.

A zöld szín jelzi, hogy február 11-én Somogyban és Baranyában várható a legtöbb hó

Ugyancsak télen jellemző, hogy a hóesésen akadálytalanabbul halad át a radar sugárzása, így gyengébb lesz a visszaverődés a folyékony vízcseppekből álló csapadékokéhoz képest. Ez a jelenség akkor is előáll, amikor mikrohullámú sütőben fagyott élelmiszert melegít valaki. Ilyen esetben az is előfordulhat, hogy a "mindent látás" elkerülésére beállított érzékenységi küszöb túl magas, és a radarjelet gyengén visszaverő téli csapadékok eltűnnek a feldolgozási folyamat során.

A meteorológiai radarok nagyérzékenységű, mikrohullámú berendezések, melyek a körülöttük lévő teret letapogatva, több négyzetméteres antennájukra érkező rádiójelek feldolgozásával állítják elő a felhő és csapadékrendszerek térbeli eloszlásának két- vagy háromdimenziós képeit. Ahhoz, hogy a felhőn belüli csapadékeloszlás képe előálljon, összetett jelfeldolgozást és számításokat kell végrehajtani.

Alapelv, hogy a nagyérzékenységű radar minden olyan dolgot érzékel, ami az érzékenységi küszöb feletti sugárzást eredményez az antennánál. Ilyen sugárzás a csapadékon kívül sok minden mástól eredhet. A jelfeldolgozási folyamat hivatott kiszűrni a zavarokat, de ez nem mindig sikerül tökéletesen. Sokszor láthatunk a radarképeken sugárszerű zavarokat, melyeket főként az utólag módosított wifi-eszközök okoznak, de hasonlóak származhatnak a felkelő és a lenyugvó nap sugárzásából is, amikor éppen belenéz a radar.

Távoli, nagyon intenzív és a magasabb légrétegekben elhelyezkedő zivatarok is okozhatnak hamis csapadékjelet azáltal, hogy a róluk visszaverődő impulzusok már az új mérési ciklus során érkeznek meg az antennára. A legtöbb ilyen hamis csapadék akkor fordul elő, amikor a radar nyalábja a magasan a felszín felett haladva Föld görbülete miatt olyan csapadékot lát, ami valójában nem jut el a felszínre. Továbbá megtörténhet az is, hogy az összetett jelfeldolgozási folyamatokba időnként hiba csúszik és egy-egy paraméter rossz beállítása, egy zavarszűrési folyamat kimaradása hamis csapadékot eredményez radarképeinken.