Írmagja sem maradhat a bálványfának

A rettenetes körülményeket is bírják - ennyi jót tudnak mondani az ökológusok az agresszíven terjedő invazív fafajokról. A kormány szigorítja a fás szárú növények telepítését, és nem kegyelmez az agresszíven terjedő fajtáknak. Az akácot például szeretik Magyarországon, pedig az ilyen erdőkből eltűnik az őshonos állatvilág.

Kiszorítja az őshonos erdei élővilágot. Hatalmas területen alakítja át az őshonos ligeterdőket. Csaknem kiirthatatlan, gyökérzete rongálja az árvízvédelmi töltéseket. Idővel mérgező vegyületek halmozódnak fel az általa elfoglalt talajban. Semmilyen kórokozója és kártevője nem ismert Magyarországon. Nagyfokú várostűrése az egyedüli erénye, de könnyen kivadul. Fűtőértéke csekély.

Ezek a mondatok annak a hat fafajnak az ökológiai leírásából származnak, amelyeknek a telepítését rendeletmódosítással szigorította a kormány június 26-án (letölthető itt). A július 11-én hatályba lépő új szabályozás szerint, ha valaki kivágja ennek a hat tájidegen fának egy példányát, akkor ugyanolyan csemetét nem telepíthet a helyébe. Invazív vagy özönfajnak azok a növények számítanak az ökológusok szerint, amelyek agresszíven, nagy tömegben terjednek az őshonos fajokénál nagyobb tűrő- és szaporodóképességük miatt.

A fehér akác, az amerikai kőris, a mirigyes bálványfa, továbbá a cserjés gyalogakác, a kései meggy és a zöld juhar eddig is tiltólistán szerepelt Magyarországon egy 2008-as, a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet szerint. Eddig viszont nem tiltotta meg az ingatlantulajdonosoknak a kormány, hogy egy bálványfát bálványfával pótoljanak, csak a növény továbbterjedésének megakadályozása volt kötelező.

Kedveli a fényt, a meleget és a nedvességet az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)

Csak a vegyszer jó ellene

A listán szereplő mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) jó példa arra, hogy milyen nehéz megakadályozni egy özönnövény terjedését ott, ahol már megtelepedett. A Kínában és Koreában őshonos faj a 18. század közepétől terjedt el világszerte, mert díszfaként vele kezdték pótolni a platánt.

Elvadult példányai mindenütt nőnek, ahol megbolygatták a talajt: települések szélén, házfalak közötti résekben, építési törmelékkel borított területen, vasúti töltések oldalán. Innen terjed tovább a lakott területekhez közeli erdőkbe, például a Pilisi Parkerdőbe is. Évente 1,5-2 métert is nőhet, ami messze gyorsabb ütem, mint az őshonos fáké, ezért nyomja el őket. Elvileg alapos mechanikai irtással lehet eltüntetni a növényt, de ha egy kis darab is a földben marad a gyökérzetéből, könnyen újrasarjad. Egyetlen módszer vált be ellene eddig: a vegyszeres kezelés. Az irtószert a fiatalabb egyedeknél a kéregre kenik, a 10-12 centiméteres átmérőjűnél vastagabb példányokról előbb eltávolítják a kérget.

Díszfaként kezdték ültetni a kései meggyet (Acer negundo)

Rengeteg az akác Magyarországon

Július közepétől szintén tilos pótolni a fehér akác (Robinia pseudoacacia) példányait is. Ez a fa annyira megszokottá vált a 18. század eleje óta Magyarországon, hogy sokan nem is sorolnák az invazív fajok közé. "Nagyon kétarcú fafajról van szó. Tény, hogy nagyon jól hasznosítható, tartós és rugalmas a fája, nyersen is jó tűzifának, kitűnő mézet ad" - mondta Gálhidy László ökológus, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője az [origo]-nak.

"Sok településen ragaszkodnak hozzá, hungarikumnak tekintik, pedig az USA délkeleti részéről származik. A futóhomok megkötésére hozták be, 1865-1895 között telepítették tömegesen először. Magánerdőként is előszeretettel telepítik, mert gyorsan nő. Ez aztán oda vezetett, hogy Európa egész területén összesen nincs annyi fehér akác, mint nálunk. Körülbelül 400 ezer hektárról van szó, ami az összes hazai erdő és ültetvény területének 23 százaléka" - mondta az ökológus. Az akácerdőből kiszorul az őshonos erdei élővilág, ezért természetvédelmi területeken nem is telepítik. Az akácosok eltávolítása ráadásul költség- és időigényes.

A rendeletmódosítás az önkormányzatok kezét is megköti faültetési ügyekben. Az új előírás szerint a fasorok hiányait csak a "a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával" lehet megszüntetni. Ez a gyakorlatban azért hasznos Gálhidy László szerint, mert így tilos lesz egy hársfasor helyébe akácot telepíteni például azon az alapon, hogy gyorsan nő, és jó lesz méhlegelőnek is.

A gyalogakác (Amorpha fruticosa, virágzata a fotón) a zöld juharral és az amerikai kőrissel együtt alakítja át a ligeterdőket

Veszélyben az ártéri erdők

Az ártéri ligeterdők őshonos élőhelyeit bolygatják meg a tiltólistán szereplő amerikai kőris és a zöld (más néven kőrislevelű) juhar egyedei. "Hatalmas területen alakítják át az őshonos erdőket. Csak vegyszerezéssel lehet irtani őket, ami rendkívül költséges, mert a kockázatok miatt szakszerűen kell eljárni" - mondta Gálhidy László. A Fraxinus pennsylvanicát és az Acer negundót Észak-Amerikából hozták be, ártéri területek erdősítésére. A zöld juhar jól tűri a szennyezett levegőt, ezért útsor- és parkfának ültették. Terjedése leginkább a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban okoz gondot.

Az ökológus szerint nagyjából rendben van a módosított kormányrendeletben szereplő tiltólista. Gálhidy szerint fel lehetett volna venni rá a budapesti Andrássy útra is telepített ostorfát (Celtis occidentalis), amelyet szintén a szennyezéstűrő képessége miatt használnak útsorfaként. "Az Alföldön viszont ez a faj invazívnak számít" - mondta a WWF szakértője.

A kormányrendelet félig-meddig kivételt tesz a fehér akáccal, az amerikai kőrissel és a bálványfával. Ezekből a fajokból az úgynevezett kertészeti változatot el lehet ültetni. Erre az a magyarázat, hogy a nemesített változatok jóval kevésbé képesek vadon terjedni - mondta Gálhidy László, hozzátéve, hogy elfogadható a könnyítés. Ám ha valaki ilyen csemetét telepít a kertjébe, akkor meg kell akadályoznia a terjedését. Vagyis a szóban forgó "ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője (...) köteles gondoskodni a fás szárú növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról" - szól az Orbán Viktor miniszterelnök szignálta módosítás.

Így néz ki a mirigyes bálványfa

....és a zöld juhar