Pehelykönnyű és tárva-nyitva áll a magyar napház

Nincs rezsi, ráadásul a napelemes ház hatalmas teraszával, futurisztikus nyári konyhájával és faszerkezetével még befejezetlenül is lakályos, pedig egyben kiállítási pavilon is. Az innovatív házzal magyar építészhallgatók akarják megnyerni a környezetbarát építkezés legrangosabb nemzetközi versenyét.

Ennyi lelkesedést és ingyenmunkát csak a saját háza építésébe fektet az ember. Ez a benyomása a látogatónak a MÁV Északi Járműjavító telephelyén, a budapesti Kőbányai úton, ahol az energiatakarékos-napelemes házak Porschéját húzzák fel. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a BME építészhallgatójaként meg akarja nyerni a Solar Decathlont, a zöld építéstechnológiák népszerűsítésére kiírt nemzetközi versenyt, amelyet 2012 szeptemberében másodszor rendeznek meg Európában, Madridban. Az Egyesült Államokban már évtizedes múlttal rendelkező verseny célja, hogy a diákok olyan környezettudatos épületeket hozzanak létre, amelyeknek a megvalósítását építőipari cégek is támogatják.

Az épülő szolárház felülnézetben, középen a terasz. Több fotóért kattintson a képre!

"Most a burkolatokat szereljük, az épületgépészeti és a villamos szerelés utolsó szakaszánál, aztán a beüzemelésnél tartunk" - mondta Auth Adrián, az Odooproject keretében készülő épület egyik építész tervezője az [origo]-nak. A diákok sokszor éjszakai műszakban is dolgoznak, mert a könnyűszerkezetes háznak péntekre fel kell épülnie, de csak azért, hogy szétszereljék, trélerre pakolják, és elszállítsák Spanyolországba. A helyszínen ugyanis csak tíz napja van a magyar csapatnak a szerelésre, ami nem lenne elég, ha a végleges helyszínen kellene a nulláról felhúzni. A versenyen összesen tíz csapat indul.

Az a fontos, hogy mit építek és mekkorát

A házunknak egyszerre kell megfelelnie egy élhető, belakható épülettel szembeni követelményeknek, ugyanakkor kiállítási pavilon is, ahol naponta sok száz ember megfordul majd - mondta Auth Adrián, akitől azt kérdeztük, használtak-e olyan, nem csúcstechnológiás megoldásokat, amelyeket az átlagembernek is érdemes megfontolnia, ha környezetbarát házat szeretne.

"Azt mondják az okosok, hogy egy épület zöld mivolta az energiafogyasztás csökkentésén múlik. Csak ez után lehet a maradék energiaigényt kiváltani bármilyen megújuló energiaforrással. Ha megvan a megfelelő szigetelés, a jó nyílászárók, a légtömörség, akkor lehet szintet lépni és beépíteni a napelemeket vagy a geotermikus hőszivattyút.

"Nagyon erősen úgy gondolom, hogy a fenntarthatóság nem pusztán technológiai kérdés. Nem az a fontos, hogy miből építek, hanem az, hogy mit és mekkorát. Azon gondolkodtunk sokat ennél a háznál, hogy miként tudunk szabadtéren élni. Ennek az lett a következménye, hogy olyan teraszt hoztunk létre, ahol sokkal több időt töltünk, mint hagyományosan. Csináltunk egy mai értelemben vett nyári konyhát, ahol főzni, étkezni lehet, ahol olyan berendezések vannak, ami több egy kerti grillnél. Nappal a teraszt vászon árnyékolja, van víz, áram, estére világítás, a bútorok pedig egy mozdulattal kipakolhatók" - mondta Auth Adrián.

Túl sok a zárt tér

Az építészcsapat abból indult ki, hogy fejlett országokban az emberek az életük 95 százalékát zárt terekben töltik. Ebből a szempontból fejlettnek számít Magyarország is. Rengeteg energiába kerül az ilyen terekhez szükséges építőanyagok legyártása, maga az építkezés, majd az épületek fűtése, hűtése, világítása. Ha ezt részben ki lehet váltani a szabadtéri életmóddal, akkor a maradék beépített terek olcsóbban felépíthetőek és fenntarthatóak lesznek.

"Mi ezt kerestük ebben a házban. Lett is a teraszhoz képest kicsi, fűtött-légkondicionált belső és egy nagyon intenzíven használt külső tér" - mondta az építész. A belső tér egyébként 45 négyzetméter, ami soknak számít két főre számítva most Magyarországon, de a diák tervezőknek figyelembe kellett venniük, hogy az épület egyben kiállítási pavilon is, amelyben folyamatosan tíz-tizenöt fős látogatócsoportok mozognak.

Minden csupa fa a belső térben

Az Odoo-ház legfőbb jellegzetessége a méretes teraszt határoló fal, amelynek belső oldalán többek között nyári konyha kap helyet, külseje pedig dél felé tájolva megduplázza a napelemekkel hatékonyan borítható felületet. "Azon dolgoztunk, hogy a napelemrendszer minél jobban integrálva legyen az épületbe. A napelemek a tetőn és a teraszfalon teljes értékű burkolati elemként hasznosulnak, kiváltják a cserepet és az egyéb burkolókat" - magyarázta az építész, akinek ez az első háza.

Az épület déli oldalára szerelt vékony rétegű napelem olcsóbban gyártható, mint a tetőre szerelendő, mono- vagy polikristályos változatok, de kisebb is a hatásfoka. Előnye, hogy sok áramot termel az alacsonyabb szögből érkező vagy a szórt, télen a hóról visszaverődő fénnyel is, sőt alig érzékeny az árnyékolásra. "És sokkal szebb, mint a monokristályos" - tette hozzá Auth Adrián.

"A mi rendszerünkben nyáron főleg a tetőre szerelt, télen az oldalfalon levő elemek termelnek áramot" - mondta az építész. Az előzetes mérések szerint az épület budapesti körülmények között kétszer annyi áramot termel, mint az éves energiaigénye, vagyis ha megoldható az energiatárolás, akkor teljesen önellátóvá válik.

Légrés a napelemek mögött

A napelempanelek és a falfelület mögött több centiméter légrés van, ami nyáron hűti a túlmelegedő napelemeket. Azzal, hogy a paneleket nem közvetlenül a falra függesztették, több centiméter szigetelést spóroltak meg. "Egyre melegebbek a nyaraink, nem mindegy, mennyi áramot fordítunk a légkondicionálásra. A légrés télen az épületben felgyülemlő pára elvezetésében segít" - mondta Bakos Bálint, az Odoo-ház egyik épületszerkezeti tervezője. (A megoldás amúgy a versenyben is előny, mert az előző, 2010-es forduló zsűrijének kritikája az volt, hogy a pályázók túl sok gépészetet építettek be, és kevéssé használták ki a természetes folyamatokat épületük fűtésére-hűtésére.)

Élet egy nagyon nyitott házban

A teraszra, ahol a fotókon még állványzat látható, kihúzható étkezőasztal kerül, a pihenőrészbe pedig pad és széthajtható fotelek. A belső térben konyha, nappali-dolgozó és hálórész kap helyet. A hátsó homlokzati falra nagyméretű, fehér tolóajtókkal szereltek, amelyek elfedik a mögöttük levő gardróbot, dolgozóasztalt és az étkező tárolóját. "Semleges tereket alakítottunk ki, amelyek a megnyitható elemekkel és a mobil bútorokkal tagolhatók. Azért lett ilyen, mert az ízlés mindenkinek a magánügye" - magyarázta Auth Adrián.

A házat a hatalmas méretű, délre tájolt üvegfelületeken beeső napsugárzás fűti: egyrészt közvetlenül, másrészt a levegő felmelegíti a padlóba szerelt csőrendszerben keringetett vizet. A vizet hőszigetelő tartályban tárolják. Amikor megszűnik a napsütés, a meleg vizet szivattyúval visszakeringetik a rendszerbe. A hűtést a mennyezeti csőrendszer vize biztosítja. A nappal felmelegedett vizet éjszaka a napelemek felületére locsolják, majd a tetőn végigfolyó, lehűlő víz szigetelt tartályba kerül. Ez a vizet szivattyúzzák másnap a mennyezeti rendszerbe. Az árnyékolókkal együtt a berendezéseket a központi épületautomatizáló vezérli - az áramot a napelemek termelik.

Még több fotóért és a látványtervekért kattintson a képre!

Kulturális ellenállás a könnyűszerkezettel szemben

Az épület teherhordó szerkezete rétegelt-ragasztott, tömör fapanelekből áll. A csapat azért döntött emellett, mert a fa robusztus, kicsi az önsúlya, képes felvenni a párát a levegőből, majd újra leadni károsodás nélkül, és könnyen megmunkálható. És persze ez az egyetlen 100 százalékban újrahasznosítható építőanyag, beépítése jóval kevésbé terheli a környezetet, mint a beton, a fém, a műanyag vagy a tégla.

Ahogy a szerkezetet közelről bámuljuk, megtudjuk, hogy a fekete homlokzatburkolatot olyan festékkel festették, amely visszaveri a napsugárzás 84-88 százalékát. A burkolat mögött körös-körül légrés biztosítja a szellőzést, alatta látható a víz- és szélzáró fólia. Mögötte létraszerkezetű váz tartja a 24 centiméter vastag, befújt hőszigetelő réteget, amely újrahasznosított papírból készült cellulóz. E mögött van a párazáró fólia és maga a tíz centiméter vastag fapanelekből álló tartószerkezet.

Miért nem épül több könnyűszerkezetes épület Magyarországon? Auth Adrián szerint ennek csak a kulturális ellenérzés az oka: zavar bennünket, hogy "nincs anyag" a házunkban. Pedig könnyűszerkezetes megoldásokkal olcsón lehet zölden építeni, mert az elemek nagymértékben előre gyárthatók.

"A helyszínen aztán pikk-pakk megy a szerelés. Építészként nekem azért szimpatikus a módszer, mert nagyon ellenőrizhető minőségben tud elkészülni valami, vagyis nem a kőművesre meg az ő kanalára van bízva, csálé lesz-e az a fal, vagy sem" - mondta az építész. De hozzátette: mindig abból a legegyszerűbb építkezni, ami a leginkább elérhető, ez pedig itthon még mindig a tégla. A pontos szerelés egyébként azért is fontos szempont, mert egy épület passzívház mivolta múlhat a precíz kivitelezésen - tette hozzá Bakos Bálint.