Bezárul a klímacsapda Magyarország körül

Idén újra dőlhet az évszázados szárazságrekord, de a jövőben már erre kell számítanunk. Pár évenként viszont elönt majd minket az eső. A katasztrofális szárazság oka az esőt hozó ciklonok elmaradása, ami viszont a globális felmelegedés következménye.

Még nem volt két, ennyire aszályos év egymás után Magyarországon. 2011-ben alig több mint 400 milliméter csapadék hullott országos átlagban, a sokévi 500-800 mm helyett. Ezzel megdőlt az évszázados aszályrekord, és a tavalyi év lett a legszárazabb év az 1901 óta vezetett, tudományos igényű időjárási statisztikák szerint.

2012 várhatóan még rosszabb lesz a csapadék szempontjából. Ha december végéig nem változik jelentősen az időjárás, akkor az idei év lesz az évszázad legszárazabb éve - jelentette be az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kedden. Az ország legnagyobb részén mindössze 225-350 mm csapadék hullott az év elejétől augusztus végéig a legfrissebb adatok szerint:

A legkevesebb eső (kevesebb mint 225 mm) a Balatontól délre, Tab körzetében, továbbá az Alföld középső részén (a Szolnok-Kecskemét-Karcag vonalon) esett augusztus 31-ig. Ugyanilyen kevés eső volt Budapesttől északra és a Mátra térségében is.

Ehhez képest ezeken a vidékeken átlagosan 386 milliméter hullt 1971 és 2000 között augusztus végéig, vagyis ennyi volt a sokévi átlag. A legkevesebb eső Zicsen esett, vagyis jelenleg a Somogy megyei község az ország legszárazabb pontja (a részletek ebben a cikkünkben olvashatók). Az OMSZ évszakos előrejelzése szerint valószínűleg annyi eső lesz ősszel, mint amennyi a sokéves átlag szerint szokott. Ebből következően alig enyhül a szárazság.

Az ok: a globális felmelegedés

"Nem egyszerű időjárási anomália miatt maradt el ilyen mértékben a csapadék. Mintha megváltozott volna a légköri cirkuláció, és ezért követi egymást két ennyire száraz év" - mondta Dunkel Zoltán, az OMSZ elnöke. A szélsőségektől mentes években meleg és nedves levegő érkezik a trópusok felől a nyugati szelek övébe, amely a Ráktérítőtől körülbelül Skócia legészakibb csücskéig terjed. Emiatt itt viszonylag gyakran alakulnak ki ciklonok, amelyek több csapadékot biztosítanak Európának:

Hosszú évekig ezt láthattuk az időjárás-jelentésben: Európa területén jönnek-mennek a ciklonok és a frontok, csapadékot szállítva

Az idén viszont megerősödtek a leszálló légáramlatok a Szahara fölött. Emiatt a szokásosnál kiterjedtebb magasnyomású képződmény (anticiklon) alakult ki az Azori-szigeteknél, amely hatalmas méretű légköri gátként viselkedve elzárta a dél felől érkező, trópusi nedves levegő útját. Ezért északabbra húzódtak a nyugati szelek övében kialakuló ciklonok is:

Így változott meg a helyzet: a ciklonok északabbra tolódtak, és Európa jelentős része, így Magyarország is kevesebb csapadékot kap a korábbinál. Hosszabb távon is ez lehet majd a jellemző

A következmények

Emiatt volt rendkívül hűvös és esős a nyár Nagy-Britanniában és Észak-Európában, annak ellenére, hogy a brit meteorológusok tavasszal még rekordszáraz évre számítottak. Ami pedig minket érint: a mérsékelt övi ciklonok (illetve az esőt hozó frontjaik) már nem jutottak el a szokásos gyakorisággal Közép-, Kelet- és Dél-Európa fölé.

Az Azori-szigetek fölött rendszerint magas a légnyomás, Izland fölött pedig általában alacsony. A kettő közötti különbség időszakosan és rendszeresen változik, ezért a jelenségegyüttest Észak-atlanti hullámzásnak (NAO) hívják. Az idén különösen szélsőségesen alakult a NAO. "A mostani helyzet hasonló ahhoz, ami 2001-2003-ban is kialakult" - mondta Dunkel Zoltán. (2001-ben még az átlagnak megfelelő, 600 milliméter csapadék volt, míg 2003-ban csak 470 milliméter).

Gyakrabban lesznek száraz évek

Az elmúlt évtizedben egyre gyakrabban fordult elő, hogy a sivatagi levegő ennyire mélyen be tudott nyomulni az Atlanti-óceán fölé, és ilyen nagy kiterjedésű magasnyomás alakult ki az Azori-szigetek fölött. Ennek az az oka az OMSZ szakembereinek magyarázata szerint, hogy globálisan csökken a hőmérséklet különbsége észak és dél között, különösen nyáron. Ha pedig északon nincs elég hűvös, akkor kevésbé erős az állandó légmozgás (a cirkuláció) a trópusok és az Északi-sarkvidék között. A folyamatban közrejátszik az is, hogy melegszik az óceánok felszíne.

Északon pedig azért nincs már annyira hűvös nyáron, mint korábban, mert a sarki jégtakaró eddig nem látott ütemben zsugorodik a globális felmelegedés miatt. Szeptember közepén például rekordméretűre csökkent az arktiszi jég.

E folyamatok következményeként jóval gyakrabban lesz szárazság Európa középső és déli területein, vagyis a 2011-12-ben tapasztalt időjárás rendszeressé válhat Magyarországon. A száraz évek sorába legfeljebb egy-egy rövidebb, de szélsőségesen sok csapadékot hozó időszak ékelődik majd be - áll az OMSZ elemzésében. Pontosan ezt történt 2010-ben: három átlagosan esős, vagy annál kicsivel szárazabb év után megdőlt a csapadékrekord, 959 milliméter csapadék hullott országos átlagban.

A 2050-ig szóló klímamodell-előrejelzések szerint egyébként olyan meleg lesz Magyarországon, mint amilyen most Olaszország középső részére jellemző. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, ráadásul egy hónappal rövidebb a tél.