Készül a jelentés, amely elveszi az egész világ kedvét

A klímaváltozás növeli a konfliktusok kialakulásának esélyét, az erőszakba forduló tüntetésektől kezdve a polgárháborúkig, mert ráerősít a szegénységre és a gazdasági válságokra. Ez a lényege a felmelegedés következményeit összefoglaló új ENSZ-klímajelentésnek, amelyből újabb részletek szivárogtak ki.

Hogyan befolyásolja már most az életünket a klímaváltozás, és mi várható a jövőben? Melyek a globális felmelegedés legvalószínűbb következményei, és hogyan érdemes alkalmazkodni a változó körülményekhez? Ezekre a kérdésekre ad választ az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) 2013–2014-es jelentésének második kötetében.

Miszlikre szedik a szöveget

A dokumentumot március 29-én hozza nyilvánosságra az IPCC 2-es számú munkacsoportja egy hétnapos, a szöveget véglegesítő tanácskozás után Jokohamában. A szövegnek egy munkaváltozata már 2013 októberében kiszivárgott, annak ellenére, hogy az oldalszámozás mellett ott a figyelmeztetés: „Ne idézze, ne hivatkozzon rá, ne terjessze!”. Kedden a brit The Independent napilap írt cikket egy birtokába került újabb verzióról.

A kiszivárgásokról Chris Field, a munkacsoport társelnöke, a kaliforniai Stanford Egyetem ökológiaprofesszora azt mondta, hogy a végleges szöveg sokszor változik a munkaváltozatokhoz képest, mivel az IPCC nagy súlyt fektet arra, hogy minden ENSZ-tagállam szakértői megjegyzéseket fűzzenek a jelentéshez. Ezért nem ajánlják az újságíróknak, hogy a vázlatokról beszámoljanak.

„Az elfogadó ülésen miszlikre szokták szedni a szöveget” – mondja erről Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem klímakutató központjának igazgatója, aki az IPCC jelentés harmadik, a klímaváltozás enyhítésével foglalkozó kötetének egyik szerkesztője is. A kutató nem akarta kommentálni a nyilvánosságra került vázlatok állításait. Azt azért elmondta, hogy míg a korábbi jelentések a klímakutatás ellentmondásos eredményei között mutattak utat a döntéshozóknak, most a társadalomtudományi kutatások is jelentős teret kaptak.

Az IPCC most először foglalkozik a klímaváltozás és az emberi konfliktusok viszonyával, bár Field elismeri: nehéz számszerűsíteni, hogyan hat a klímaváltozás a társadalomra. A klímaváltozás közvetett módon növeli a konfliktusok kialakulásának esélyét, az erőszakba forduló tüntetésektől kezdve a polgárháborúkig, mert ráerősít a konfliktusok kiváltó okaira, a szegénységre és a gazdasági válságokra. Az IPCC szerint több száz millió ember kényszerülhet elhagyni az otthonát a felmelegedés közvetett okai miatt, elsősorban Ázsiában. Növeli a konfliktusok kialakulásának esélyét, hogy a kis területű, a tengerszinthez közel fekvő szigetországok határai módosulni fognak az emelkedő tengerszint hatására.

A tehetetlenkedő politikusokat gúnyoló tüntetők az ENSZ legutóbbi, 2013 november végén tartott klímakonferenciáján Forrás: AFP/Janek Skarzynski

Melyek a legfontosabb kockázatok?

A jelentés úgy készül, hogy a munkacsoport nyolcvan tagja több száz tudományos közleményt olvas át a klímaváltozásról, majd a begyűjtött információkat a megbízhatóság és a bizonyítékok erőssége szerint rangsorolják. A szöveg munkaváltozatához 2014 február végéig kétezer megjegyzés érkezett, ezeket is feldolgozzák. A munkacsoport az alábbi következményeket minősítette kulcsfontosságúnak:

• Többen halnak meg a hőhullámok és az emelkedő tengerszint okozta áradások miatt, különösen a nagyvárosokban
• Tovább súlyosbodnak a veszélyes hőhullámok
• Éhínség a szegényebb országokban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok változása miatt
• Az infrastruktúra extrém időjárás miatt fellépő meghibásodásai
• Egyes szárazföldi és vízi ökoszisztémák felbomlása
• Vízhiány miatt csődbe menő gazdálkodók

Fontos szempont, hogy egyik mögött sem kizárólag a klímaváltozás áll, sőt az is előfordul, hogy a katasztrófának nem a felmelegedés az első számú oka. Viszont egy melegedő világban gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek, és súlyosbodnak a már most is érezhető hatások.

Mely területeket érintik a leginkább a változások?

A felmelegedés elsősorban a városokra és a szegény rétegekre gyakorolja a legnagyobb hatást. A Föld népességének jelenleg körülbelül a fele él városokban, 2050-re pedig a fejlődő világban 64, a fejlett országokban 86 százalékra nő az urbanizáció. A klímaváltozás hatásai miatt kevésbé bővül a gazdaság a 21. század folyamán, nagyobb eséllyel alakulnak ki nagyon szegény régiók, illetve városrészek a szegény és közepesen szegény államokban. A közepesen gazdag és gazdag országokban nőnek a jövedelmi-vagyoni egyenlőtlenségek. A jelentés szerint a szegénységben élők helyzetét kifejezetten súlyosbítja a klímaváltozás.

Mi lesz a klímaváltozás gazdasági hatása?

A jelentéstervezetek egyik fontos megállapítása, hogy a klímaváltozás több ezer milliárd dolláros veszteségeket okozhat a világgazdaságnak. Ez akkor válik érezhetővé, ha az átlaghőmérséklet 1,66 Celsius-fokkal emelkedik a mostani szint (és 2,5 fokkal az ipari forradalom előtti szint) fölé. A felmelegedés közvetett következményei miatt összesen 0,2-2 százalékkal eshet vissza a globális nemzeti össztermék (GDP). Összehasonlításként: a világ GDP-je 2012-ben 71,8 ezer milliárd dollár volt, ennek 2 százaléka pedig 1,4 ezer milliárd.

A mezőgazdaság számára már a viszonylag kicsi, 1 fokos emelkedés is következményekkel jár. Ha egy trópusi vagy mérsékelt övi vidéken ennyivel nő az átlaghőmérséklet, az már „negatívan hat” a legfontosabb élelmiszernövények, a búza, a kukorica és a rizs terméshozamára. Az átlaghozamok évtizedenként 2 százalékkal csökkennek 2050-ig, miközben az igények évtizedenként 14 százalékkal nőnek. Mindez akkor következik be, ha a gazdálkodók nem alkalmazkodnak a változó körülményekhez.

Ez tehát egy nagyon pesszimista jelentés?

Szó sincs róla – mondja Chris Field –, mert a klímaváltozás kapcsán nem az a lényeges, hogy megmondjuk, bizonyos hatások mely időpontban következnek be a jövőben, hanem a kockázatkezelés. A jelentésben azon lesz a hangsúly, hogy muszáj enyhíteni a várható következményeken – magyarázza az IPCC-munkacsoport társelnöke.

Hogyan viszonyulnak a fentiekhez a döntéshozók?

A politikusok a zsákutcás varsói klímakongresszus után a klímatárgyalások legutóbbi, bonni fordulóján sem értek el áttörést. A további egyeztetéseknek az a tétje, hogy 2015 végén, a párizsi ENSZ-klímakonferencián olyan klímavédelmi nemzetközi szerződés szülessen, amelyben lehetőleg minden állam vállal üvegházgáz-csökkentéseket, még Kína, India, Brazília és az Egyesült Államok is. Az RTCC klímahírblog tudósítása szerint mélypontra süllyedt a bizalom a fejlődő országokat vezető csoport, valamint az EU és az Egyesült Államok tárgyalói között. Kína, India és huszonnégy más fejlődő ország szerint a csökkentés oroszlánrészét a régóta iparosodott államoknak kell vállalniuk. Az utóbbiak viszont az ENSZ durbani klímakonferenciáján kiadott zárónyilatkozatára hivatkozva azt hangsúlyozzák, hogy a klímavédelemnek akkor van értelme, ha mindenki részt vesz benne.