A két világháború közti válságban is több lakás épült, mint most

A lakásépítés több évtizedes mélypontra csökkent, még a két világháború között és az ötvenes évek gazdasági válságaiban is több új lakás épült Magyarországon, mint tavaly.

Tavaly 12,6 ezer új lakás épült Magyarországon, ami 39 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Több mint 12 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, ez pedig 28 százalékos csökkenést jelent a 2010-es adatokhoz képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel közölt elemzéséből.

A jelentés szerint a tavalyihoz hasonló alacsony lakásépítési adatra nem volt példa a két világháború közötti gazdasági válság éveiben, és a negyvenes-ötvenes évek nehéz gazdasági körülményei között sem. A friss adatokból kiderül, hogy a lakásépítések csökkenése 4 százalékponttal, az új építési engedélyeké 11 százalékponttal csökkent, előbbi enyhébb, utóbbi jelentősebb a 2009-ben és 2010-ben mért hanyatlásnál. Az elmúlt húsz évben csak 2009-ben és 2010-ben fordult elő, hogy a kiadott építési engedélyek száma kevesebb volt a használatba vett lakásokénál (15 százalékkal), a többi évben általában nagymértékben meghaladta azt.

Az év folyamán használatba vett lakások száma Budapesten és a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 48, illetve 44 százalékkal. A többi városban 35 százalékos visszaesés következett be, míg a községekben kisebb arányban, 26 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene. Minden régióban és - Veszprém kivételével - minden megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. A csökkenés Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon volt a legerőteljesebb - 50, illetve 49 százalékos, a megyék közül pedig Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén szerepelt a legrosszabbul, előbbiben 67, utóbbiban 60 százalékos volt a visszaesés.

Tavaly a használatba vett lakások átlagos alapterülete 11 négyzetméterrel, 103 négyzetméterre nőtt, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 33 százalékról 42 százalékra emelkedett. A múlt évben 2752 lakás szűnt meg, 8 százalékkal több, mint az előző évben, a megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt.

A szocpol kevés lesz az élénküléshez

Tavaly tovább csökkent a Budapesten újonnan piacra kerülő lakások kínálata; 164 társasházi beruházás keretében 2490 új lakás épült meg az OTP Jelzálogbank adatbázisa szerint. A bank ingatlanpiaci szakértője, Valkó Dávid napokban kiadott elemzéséből kiderül, hogy a fejlesztők 15 lakásos épületeket hoznak létre, szemben a válság előtti 30-40 lakásos projektmérettel.

Az OTP Jelzálogbank szerint tavaly kicsivel több, mint 2900 új társasházi lakás talált gazdára a fővárosban, ami még mindig csak fele a 2008-as volumennek, ám az elmúlt három évben a legmagasabb szám. Az elemzés szerint a lakásforgalom összességében 2003-ban érte el csúcspontját országosan 270 ezer adásvétellel, 2008-ban 130 ezer használt és 13 ezer új építésű lakás eladását jelentette a KSH.

2010-ben ugyanakkor a 2003-as adat kevesebb mint egyharmadát jelentő 84 ezer üzlet jött létre. A jelzálogbanki elemzés szerint a szocpol újbóli bevezetése és az új lakások vásárlására felvehető államilag támogatott hitelek önmagukban valószínűleg nem fognak látványosan lendíteni az idei keresleten.

A szocpolnál a gyerekszám függvényében meghatározott minimális lakásmérethez rendelt támogatási összeg túl alacsony ahhoz, hogy vásárlásra ösztönözze az amúgy csekély önerővel rendelkezőket. Az idei piaci várakozásokat számottevően befolyásolhatja a bizonytalan makrogazdasági környezet, valamint az, ha beigazolódik, hogy a végtörlesztés sok család és háztartás megtakarításait nullázta le.