Nem bíznak a melegek a regisztrált párkapcsolatban

Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter szerint a kormány azt szeretné, ha a meleg párokat a mostaninál több házastársi jog illetné meg, ezért hamarosan bevezetik a regisztrált párkapcsolat intézményét. A melegek érdekképviseletével foglalkozó szervezetek azonban nem bíznak az ígéretben, a Habeas Corpus vezetője egyenesen halandzsának tartja Lévai szavait. Az biztos, hogy a melegek házasságát nem engedélyezik továbbra sem.

Regisztrált párkapcsolatban élhetnek majd a meleg párok, ha a a parlament elfogadja ősszel az egyenlő bánásmódról szóló törvényt - állítja Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a meleg és leszbikus párok csak élettársi kapcsolatot tarthatnak fenn. Emiatt azonban sok támogatásból és jogkedvezményből kiszorulnak. Nem igényelhetnek például fiatal pároknak járó rendkívüli kamattámogatást lakásvásárláskor, és nem örökölhetnek egymástól a házastársi szabályoknak megfelelően.

Az esélyegyenlőségi miniszter az [origo]-nak kijelentette, "ezt a helyzetet rendezi majd az ősszel a parlament elé kerülő egyenlő bánásmódról szóló törvény". A törvény ugyanis tiltja majd a nemi identitás és szexuális irányultság miatti megkülönböztetést. A miniszter szerint így nem érheti megkülönböztetés a meleg párokat sem, akik a jövőben nem esnek majd el a kedvezményektől sem. Lévai szerint bár "a regisztrált párkapcsolat intézménye nem azonos a házassággal, ahhoz nagyon hasonló jogosítványokat biztosít majd a melegeknek".

A regisztrált párkapcsolat bevezetéséhez módosítani kell a polgári törvénykönyvet (Ptk) és sok egyéb törvényt, illetve alacsonyabb szintű jogszabályt is. Bár ez időt vesz majd igénybe, Lévai szerint év végére már érezhető változásokat lehet elérni a meleg párok helyzetében.

Juhász Géza, a Habeas Corpus jogvédő szervezet vezetője ugyanakkor az [origo]-nak kijelentette: "színtiszta halandzsa", amit az esélyegyenlőségi miniszter a meleg párok jogairól mondott. Juhász szerint az esélyegyenlőségi törvény bevezetése nem jelent majd garanciát a meleg párok jogainak rendezésére. A törvény tervezete ugyanis nem tartalmaz törvénykezési kötelezettséget, azaz nem írja elő, hogy a jogszabályokban megjelenő diszkriminációt fel kell számolni. "Jó lenne, ha a törvény tervezetében ez szerepelne, de ennek egyelőre se híre, se hamva" - fogalmazott Juhász.

Juhász szerint ráadásul Lévai a július elején tartott budapesti melegfelvonuláson még azt mondta, hogy a kormány nem is foglalkozott a meleg párok jogainak hosszú távú rendezésével. Juhász kijelentette: "Nem tudunk róla, hogy a kormány tárgyalt volna erről a kérdésről".

A Habeas Corpus vezetője úgy vélte, hogy a regisztrált párkapcsolat intézményével sem nyílnának meg ugyanazok a lehetőségek a meleg párok előtt, mint amellyel a heteroszexuális házasok rendelkeznek. A törvényhozóktól függ, hogy milyen jogokkal rendelkeznek majd a regisztrált párkapcsolatban élők. "A regisztrált párkapcsolat intézményét Nyugat- és Észak-Európában is azért vezették be, mert akartak adni jogokat a melegeknek, de nem teljes értékűeket" - mondta Juhász. Juhász úgy tudja, hogy ez a korlátozás a legtöbb országban csak a gyermekvállalásra vonatkozik.

Kételkedik Lévai ígéretében a meleg polgári kör is. Aradi Gábor, a Sokszínű Magyarországért Polgári Kör egyik alapítója az [origo]-nak azt mondta: "Korrektnek lehetne nevezni a regisztrált párkapcsolatról szóló miniszteri javaslatot, ha keresztülvihető lenne." Aradi szerint kétséges, hogy a parlamenti pártok támogatják-e majd a regisztrált párkapcsolat bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat. Ráadásul - mint mondta - az esélyegyenlőségi törvény tervezete sem érinti kellő súllyal a melegek problémáját, így kérdéses, hogy elfogadása esetén változna-e a helyzet.

Az esélyegyenlőségi törvény tervezete szerint "hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel, mulasztás vagy gyakorlat, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport" többek között "szexuális irányultsága, nemi identitása miatt részesül kedvezőtlen bánásmódban". A tervezet ötödik paragrafusában ugyanakkor az szerepel, hogy a törvény hatálya nem terjed majd ki "a családi jogviszonyokra, hozzátartozók közötti jogviszonyokra". A nyolcadik paragrafusban pedig az olvasható: "nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek az a rendelkezés, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott helyzettel összefüggő, ésszerű indoka van". Ezek a kitételek alkalmasak lehetnek arra, hogy a melegek családjogi igényei ne érvényesüljenek.

Aradi szerint szükség lenne arra is, hogy a törvények lehetővé tegyék a melegek házasodását, erre azonban még egészen biztosan hosszú ideig kell várni. Lévai Katalin szerint egyelőre a regisztrált párkapcsolat intézményét kell elfogadnia minden melegnek, ugyanis - mint mondta - a melegek házasodási jogának bevezetését hosszú társadalmi vitának kell megelőznie. Lévai szerint ezt gyorsan nem lehet bevezetni, és nyugat-európai országokban is hosszas előkészítés után nyílt meg ez a lehetőség a meleg párok előtt. Gál J. Zoltán kormányszóvivő korábban a Blikknek azt mondta, hogy a melegek házasságának engedélyezése Magyarországon még évekig nem várható.

Sáling Gergő