Újraindulnak a sortűzperek<br/>

Soha el nem évülő emberiség elleni bűntett, s nem 15 év alatt elévülő emberölés, ha katonákat a civil lakosság ellen vet be az államhatalom - tartalmazza a Legfelsőbb Bíróság tegnap kihirdetett elvi határozata.

Az ítélet pontot tett annak az évek óta tartó jogalkalmazási vitának a végére, amely az 1956-os sortűzügyekben az igazságszolgáltatás legfelső fórumai között keletkezett. A Legfelső Bíróságnak új eljárást kell kezdenie. A Katonai Főügyészség álláspontjának győzelmével végződött az a jogalkalmazási vita, amely évekkel ezelőtt kezdődött az 1956-os sortűzügyekben. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati tanácsa tegnap a tiszakécskei, a tatai és a kecskeméti sortűz, illetve fegyveres incidens kapcsán felülvizsgálta korábbi álláspontját. Akkor úgy ítélte meg, a katonák tettét a magyar büntető törvény szerint emberölésnek kell minősíteni, ami 15 év múltán elévül. Az LB mindhárom ügyben megszüntette az eljárást.
A tegnapi ítélet szerint az említett sortüzek az 1949. évi genfi egyezmény alapján emberiség elleni bűntettnek tekintendők. A lakosságot ugyanis védelem illeti meg. Az öttagú felülvizsgálati tanács mindhárom ügyben új eljárásra utasította a Legfelsőbb Bíróságot. Mivel a hasonló cselekedetek nem évülnek el, meg kell vizsgálni a három ügy tetteseinek egykori magatartását. 1956. október 26-án és 27-én a katonák fegyvertelen civileket öltek meg. A tiszakécskei, repülőgépről leadott sortűznek 17 halottja és 102 sebesültje volt. Tatán három ember halt meg, Kecskeméten két elfogott, lefegyverzett felkelőt végeztek ki. Az ügyészség kezdettől azt vallotta, hogy a katonák tette a genfi egyezmény hatálya alá tartozó emberiség elleni bűncselekmény, mely nem évül el. Információnk szerint a most elbírált három ügy mellett további háromban folytatja még az eljárást a katonai igazságszolgáltatás. Az Országház előtt 1956. október 25-én eldördült sortűz okait - az 1995-ös megszüntetés után - tavaly augusztus óta ismét vizsgálják a nyomozók. A mosonmagyaróvári sortűz ügyében még nem született meg az elsőfokú ítélet. A Berzence községben lezajlott halálos kimenetelű incidens jogerős ítélete emberölésnek minősítette a történteket, s elévülés címén megszüntette az eljárást. Az 1956. november 4-e utáni időkben elkövetett hasonló cselekmények külön ügycsoportot alkotnak. A bírák abból indultak ki, hogy ekkor már nemzetközi fegyveres konfliktus volt Magyarországon. A korabeli sortüzeket -- a Legfelsőbb Bíróságnak a salgótarjáni ügyben tavaly kihirdetett határozata szerint - háborús bűntettnek minősítették. A különbségtétel a háborús, illetve az emberiség elleni bűntettek, valamint az emberölés között az Alkotmánybíróság 1996. évi határozatán alapul. A testület akkor a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész együttes indítványa alapján fejtette ki álláspontját a magyar jogszabályok és a nemzetközi jog összefüggéseiről.

(Magyar Hirlap)