Helyreigazításra kötelezte a bíróság az Élet és Irodalmat<br/>

Első fokon mindkét sajtóhelyreigazítási perben a Fidesz javára ítélt a bíróság. A két perben a felperes a Fiúk a bányában című cikk más-más részét kifogásolta. Az Élet és Irodalmat ugyan elmarasztalta a bíróság, de a lap főszerkesztője, Kovács Zoltán az [*****]-nak azt nyilatkozta: nem érzi úgy, hogy vesztett.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon egymás után két sajtópert tárgyaltak. Az alperes mindkét esetben az Élet és Irodalom (ÉS) című újság volt. A felperes mindkétszer az ÉS 1999. augusztus 20-ai számában megjelent Fiúk a bányában című cikkét kifogásolta.

Orbán Viktor miniszterelnök családja Fejér megye jelentős vállalkozói közé tartozik. Az édesapa és az öccs jelenleg 4 bányát működtet. Az ÉS újságírói azt kutatták, milyen szerepet játszott az Orbán-család meggazdagodásában az, hogy a család egyik tagja, Orbán Viktor az elmúlt 10 évben a magyar politikai élet meghatározó alakja lett, másfél éve pedig az ország miniszterelnöke.

A párt két ügyben korábban sajtóhelyreigazítási kérelemmel fordult a laphoz. Az ÉS nem egy az egyben közölte le szeptember 24-ei számában a kért szövegeket, hanem kommentálta azt. Olyan kísérőszöveg szerepelt a kifogások mellett, amiben megismételték a lapban korábban közölteket. A Fidesz ezután fordult a bírósághoz.

Az első pert a Fidesz-Magyar Polgári Párt indította. A cikk tartalmát a párt nem kifogásolta, ellenben azt igen, hogy több helyen Fidesz-közeli cég kifejezés helyett csak Fidesz-cég szerepelt. A pártot képviselő ügyvéd szerint a Fidesz-cég kifejezés azt jelenti, hogy a Fidesz tulajdonában lévő cégekről van szó. Ugyanakkor a Fidesz tulajdonában ténylegesen csak egy cég van, a FICO Kft., a többi a cikkben emlegetett cég azonban nem a párt, hanem annak vezetőinek vagy azok rokonainak tulajdona.

Az alperes ÉS-t képviselő Bárándy Zsuzsa arra hivatkozott, hogy a cikk teljes tartalmát tekintve egyértelmű, hogy nem Fidesz-tulajdonban lévő cégekről, hanem a párthoz csupán közel álló cégekről volt szó.
Mellékelte Hajdú Péter akadémikus véleményét, aki szemantikailag elemezte a kérdéses szöveget, és arra a következtetésre jutott, hogy a Fidesz-cég kifejezés nem Fidesz-tulajdont jelent, mert akkor a Fidesz cége kifejezés szerepelt volna.

A bíró kérésére azt nem tudta az ÉS jogi képviselője bebizonyítani, hogy a kérdéses cégek a Fidesz tulajdonában lennének.

Pataki Árpád bíró, aki a legtapasztaltabb sajtóperekben ítélkező bíró Magyarországon, végül a Fidesz javára hozta meg ítéletét, arra hivatkozva, hogy ilyen súlyos állítások esetén nem lehet félreérthetően fogalmazni. Utalt egy korábbi ítéletre is, amely során a Blikk című újságot marasztalták el, mert ugyanerről a témáról szóló cikk címében szintén a Fidesz-cég kifejezést használta. Szintén hasonlóan elmarasztaló ítélet született a Népszava című napilap hasábjain 1994-ben közölt cikksorozat kapcsán, ahol szintén a Fidesz-közeli cégekről volt szó.

Az ÉS-t a bíróság sajtóhelyreigazítás közzétételére kötelezte, miszerint valótlant állítás volt, hogy a Fidesznek több cége is lett volna, amelyek pénzt gyűjtöttek a pártnak. Ezen kívül 8000 forintot az állam, 6500 forintot pedig a felperes számára kell a lapnak kifizetnie perköltség címén.

Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője az [*****]-nak azt mondta: nem érzi magát vesztesnek. "Mivel a Fidesz nem emelt kifogást a cikk tartalmi részével kapcsolatban, ezzel beismerte, hogy igaz, amit a cégekről írtunk. Ami a per tárgyát képezte, az csak szemantikai probléma. Valóban fogalmazhattunk volna jobban is, de ebből csak annyi a tanulság, hogy máskor jobban figyeljünk a megfogalmazásra, és ne rövidítsünk" - mondta.

Kovács miután Bárándy Zsuzsával, az ÉS jogi képviselőjével egyeztetett, úgy döntöttek, fellebbeznek az ítélet ellen.

A második pert a Fidesz Országos elnöksége - név szerint Orbán Viktor, Kövér László, Áder János, Pokorni Zoltán, Szájer József, Varga Mihály, Deutsch Tamás, Illés Zoltán, Németh Zsolt, Kósa Lajos és Sasvári Szilárd - indította.
Az említett "Fiúk a bányában" cikkel kapcsolatban azt kifogásolták, hogy a lap a Fidesz-frakció 1993-as somogyaszalói gyűléséről a következőket írta: "Ez a frakcióhétvége mindenesetre később szakadást okozott a párton belül, és alapjául szolgált annak a ma is élő vélekedésnek, hogy a Fidesz jelenlegi vezetőinek anyagi jólétét a székházakból származó pénzek alapozták meg".

Az országos elnökség jogi képviselője szerint ezzel a mondattal a lap kimerítette a híresztelés fogalmát. Bárándy Zsuzsa viszont arra hivatkozott: a cikk szerzői csak egy már létező véleményre utaltak, amiről ugyanabban az időben más sajtóorgánumok is írtak.

A bíró elmarasztalta az újságot és 16,500 forint perköltség megtérítésére kötelezte a felperes számára. A bíró arra hivatkozott, hogy egy lap nem vehet át egy másik laptól információkat, ha azt maga nem tudja bebizonyítani.

Bárándy Zsuzsa és Kovács Zoltán az ítélet kihirdetése után azt mondta: még egyeztetnek arról, hogy ebben az ügyben is fellebbeznek-e.

"A bíróság ítélete világos cáfolatát adja mind a miniszterelnökkel, mind a Fidesz más vezetőivel, mind a Fidesz egészével szemben az ÉS-ben megfogalmazott vádaskodásnak" - idézte az MTI Várhegyi Attilát, a Fidesz Országos Választmányának elnökét.
Szerinte az ítélet tulajdonképpen semmissé teszi az ÉS-ben megfogalmazott vádakat. "Ha egy piramis alapját teszi semmissé a független bíróság ítélete, akkor az egész semmis" - indokolta Várhegyi Attila azt, hogy miért egyetlen mondatban kértek helyreigazítást a hetilapban megjelentekre. Azt mondta: a bíróság alapjaiban tette semmissé a vádakat, és ezért ez a cikk összes többi állítására is kiterjed.

Horváth László pártigazgató hozzátette: "sokadjára szögezzük le, jónéhány bírósági ítélet után, hogy a Fidesznek nincsenek cégei, illetve nincsenek Fidesz közeli cégek, akik pedig nincsenek, azok pénzt sem tudnak gyűjteni senkinek".

Kapcsándi Dóra

Ajánló: