A MIÉP székházat remél a pártingatlanokról szóló törvényjavaslattól<br/>

A pártingatlanokról szóló vezérszónoki felszólalások során a kormánypártok és a MIÉP képviselője támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot. A szocialisták elutasították az előterjesztést, a szabad demokrata felszólaló pedig a vitában elhangzottaktól, illetve a módosító javaslatok beépítésétől tette függővé a frakció szavazatát.

Répássy Róbert (Fidesz) elfogadhatatlannak nevezte, hogy az állam különböző mércével mérje a politikai pártokat. Szerinte másodlagos kérdés, hogy az MSZP 200 vagy 300 állami ingatlant használ-e, a lényeg a kirívó aránytalanság, hiszen a szocialisták mindenképpen négyszer annyi épülettel rendelkeznek, mint a többi párt együttvéve. A Fidesz ugyanis 12, az SZDSZ 18, az MDF pedig 19 ilyen ingatlant használ.

A legnagyobb kormánypárt vezérszónoka kitért arra is, hogy az MSZP - Répássy szerint törvénytelenül - legalább 76 ingatlant másoknak engedett át. A politikus szerint ez akkor is jogtalan, ha a kedvezményezettek önkormányzatok voltak - tehát közcélú tevékenységről van szó -, számos esetben viszont cégek használják az ingatlanokat. Azt mondta: Pécsett söröző és pizzéria működik az MSZP által használt állami ingatlanban, a leányfalui volt pártüdülőben étterem van, Gyomaendrődön pedig részben a Munkáspártnak engedték át helyiségüket a szocialisták.
Répássy Róbert úgy vélte: a szocialistáknak konzultálniuk kellene választóikkal ebben a kérdésben.

A képviselő szerint egyértelmű helyzet megteremtését szolgálja a javaslat azon passzusa is, amelynek értelmében a pártok csak ügyviteli, ügyintézési és tanácskozási célokra használhatják az állami tulajdonú ingatlanokat. "Soha nem késő egy igazságtalan döntést helyrehozni" - így magyarázta a Fidesz vezérszónoka azt, hogy miért most került sor a törvényjavaslat benyújtására.

Csiha Judit (MSZP) úgy vélte: a javaslattevők a súlyos nemzeti ügyekben tanúsított kormányzati tehetetlenségről akarják elterelni a figyelmet a pártingatlanok kérdésének előhozásával.
Csiha azt mondta: a Németh-kormány még az első szabad választások előtt mintegy 700 állami ingatlant osztott szét az akkor megalakult több mint 100 párt között, amelyből az MSZP mindössze 50-et kapott. Hozzátette: a Fidesz - akkori bejelentése ellenére - nem a vidéki irodahálózat létrehozására fordította a belvárosi székházának eladásából származó pénzt.

Csiha Judit alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a törvényjavaslat kapcsán, szerinte ugyanis az sérti a tulajdonhoz való jogot - amely kategóriába az Alkotmánybíróság döntése értelmében az ingyenes használati jog is beletartozik -, illetve az előterjesztés érinti a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt, ami viszont csak kétharmados többséggel módosítható.
Az MSZP vezérszónoka nem zárta ki ugyanakkor, hogy a szocialisták egy hatpárti egyeztetés keretében együttműködnének a kérdés igazságos rendezésében.

Turi-Kovács Béla (FKGP) elutasította Csiha Judit érvelését. Szerinte az állami ingatlanok használata nem tekinthető alkotmányos jognak, ezért az Országgyűlés egyszerű többséggel is rendezheti ezt a kérdést.
A képviselő azt mondta: pártja nem személyes érdekből támogatja a javaslatot, mivel a kisgazdák legfeljebb négy további állami ingatlan igénylésére lennének jogosultak.

Turi-Kovács Béla olyan módosítást javasolt az előterjesztéshez, hogy ne frakcióalapításhoz, hanem az 5 százalékos parlamenti küszöb eléréséhez kössék a pártoknál az állami ingatlanok ingyenes használatát.

Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) szerint a törvényjavaslat benyújtóit "a cél szentesíti az eszközt" elve motiválta. Azt mondta: az SZDSZ támogatja a pártingatlanok kérdésének igazságos rendezését, elutasítja viszont, hogy a kormánytöbbség felrúg egy 10 éves hagyományt, amely szerint a pártokra vonatkozó előterjesztéseket csak a frakciók kezdeményezésére és egyeztetésük mellett lehet elfogadni. A képviselő ezért azt tartaná indokoltnak, hogy a parlament illetékes albizottsága alakítson ki koncepciót.

Hankó Faragó is úgy vélte, hogy a törvényjavaslat elfogadásához elegendő az egyszerű többség, szerinte azonban ez sem jogosít fel arra, hogy durva módon felborítsák a konszenzusos gyakorlatot.
A szabad demokrata vezérszónok ugyanakkor nem fogalmazott meg egyértelmű elutasítást sem, hanem a vitában elhangzottaktól, illetve módosító javaslatok beépítésétől tette függővé pártja szavazatát.

Font Sándor (MDF) kifejtette: pártja történelmi okok miatt is igen érzékeny arra, ha egyes pártokkal kivételeznek. A képviselő úgy fogalmazott: ha az MSZP valóban kész együttműködni a kérdés rendezésében, akkor miért nem tett ilyen javaslatot 1994-98 között, amikor az akkori koalíció kétharmados többséggel rendelkezett a parlamentben. Szerinte a szocialisták részéről egy előjog védelme áll az alkotmányos aggályok mögött.
Az MDF vezérszónoka ragaszkodott ahhoz, hogy ne a választási eredményhez, hanem a frakcióalapításhoz kössék az ingatlanok használati jogát.

Az MDF-Fidesz székházügyre irányuló kritikák kapcsán azt mondta: az évek során lefolytatott bírósági perek során is az alpereseknek adtak igazat, emellett a pártok tulajdonában lévő ingatlanok nem keverhetőek össze az előterjesztésben szereplő kérdéssel. Hozzátette: a közelmúltban az SZDSZ is eladta Mérleg utcai székházát.

Fenyvessy Zoltán (MIÉP) szerint az állami ingatlanok ügyének rendezése megoldást jelenthet a MIÉP számára, amely nem rendelkezik sem székházzal, sem állami tulajdonú helyiségekkel, és - általában az MSZP és SZDSZ vezetésű települések elutasítása miatt - önkormányzati ingatlanhoz is csak kevéshez jutott hozzá. "Azoknak a pártoknak, amelyek igazságtalannak tartják az előterjesztést, azt javaslom, hogy csak fél évig próbáljanak olyan körülmények között tevékenykedni, mint most a Magyar Igazság és Élet Pártja" - közölte a képviselő.

Fenyvessy szerint tavaly - kisgazda kezdeményezésre - lett volna hatpárti egyeztetés az ügyben, ezt azonban az SZDSZ képviselőjének magatartása akadályozta meg. A MIÉP vezérszónoka olyan módosító javaslatot is jelzett, amelynek értelmében a többletingatlanokat leadó pártnak megfelelő állapotban kell átadnia a helyiségeket, ellenkező esetben az ő költségére kell elvégezni a felújítási munkákat.

(MTI)

Korábban:

(2000. április 5.)