A kútkitöréstől négy kilométerre fekvő Kaszaperen eddig 20-an, a körülbelül 6 kilométerre fekvő Pusztaföldváron 42-en, a 6 kilométerre fekvő Kardoskúton 24-en, míg a 7 kilométerre lévő Tótkomlóson 5-en adtak be kárigényt a helyi önkormányzatokhoz.
Pusztaföldvár polgármestere, Baranyai István is elképzelhetőnek tartja, hogy a településen a bejelentett falrepedéseket a kitört gázkút okozta. Elmondta: amíg a kút nagy zajjal égett, Pusztaföldváron is beremegtek az ajtók és az ablakok.
A gázkút környékén szeptember 10-e óta csend van. A kútból nagyrészt vízzel kevert gáz tör fel, így a zaj és a rezgés minimális. A Környezetgazdálkodási Intézet a kitörés után folyamatosan mérte a gázkút közelében a zaj- és a rezgésszintet, ami nem haladja meg egy főút melletti település zajszintjét. A legmagasabb mért érték néhány óráig 61 decibel volt.
Bokor Csaba, a Mol vezérigazgató-helyettese szerint a zajjal járó rezgés nem haladta meg azt a szintet, ami gondot jelenthetne az építési előírásoknak megfelelően készült házaknál. Pusztaszőlősön azonban a legtöbb ház alap nélkül épült.
A vezérigazgató-helyettes kizártnak tartotta, hogy a gázkitörés a Pusztaszőlősnél távolabbi településeken a házfalak megrepedését okozhatta volna, és ilyen jelzéseket hivatalosan egyelőre nem is kapott. Bokor Csaba hangsúlyozta, hogy a Mol a gázkút környékének rekultivációjára - az eredeti állapot visszaállítására - több mint 100 millió forintot irányzott elő a mentésre fordítandó pénzből.
(MTI)
Ajánló:
Korábban:
(2000. szeptember 12.)