Koltay Gábor: Amit tudunk, azt nem szabad másként beállítani

Az István, a királytól a Sacra Coronáig

Hogyan jött létre az István, a király? (blaaa)

Koltay Gábor: 1983-ban az István, a király rockopera színházi ősbemutatója és az erről készített, mozikban forgalmazott játékfilm elkészítése egy időben történt. Mivel a Nemeskürty István vezette Budapest Filmstúdió nem tudott az István, a király zenés film elkészítésére elegendő összeget biztosítani, ezért azt gondoltam, hogy a rockoperát egy valószínűtlenül furcsának tűnő helyszínen, a budapesti Városliget királydombján teljes egészében megrendezem, és filmes kamerával, szinte televíziós közvetítés formájában rögzítem a játékot, amelyet később összevágunk és ebből alakul ki a játékfilm. A filmet 1983 karácsonyán mutatták be a mozik. Később került a rockopera a Szegedi Ünnepi Játékok programjába, ahol is az Dóm tér előtti színpadon 1984-ben rendeztem meg, majd ezt követően még nagyon sok más alkalommal és helyszínen.

Azt mondják, hogy a Honfoglalás azért ért el akkora nézettséget, mert kötelező volt az iskolásoknak tanítási időben megnézni. Ez igaz? (ecset)

Koltay Gábor: A Honfoglalást nagyon sok iskola látogatta, amelynek rendkívül örülök. A mai világban - ugye tudja - nehéz lenne valamiféle központi szóval iskolásokat moziba terelni. Nem hiszem, hogy baj, ha iskolák igazgatói, tanárai úgy gondolják, hogy egy filmet érdemes lenne minél több gyereknek látnia. Őszintén remélem, hogy a Sacra Coronára is minél több fiatalt elvisznek a pedagógusok, bár többfelé az országban arról is hallottam hogy egyes iskolaigazgatók kifejezetten megtiltották tanáraiknak, hogy az osztályokat elvigyék erre a filmre.

Miért Franco Nero játszotta a Honfoglalásban Árpád szerepét, és nem egy ismert magyar színész? (Richelieu)

Koltay Gábor: Ennek több oka van. Részint egy karizmatikus színészt szerettem volna, aki nem csak kiváló, nagyszerű színész, hanem akinek vitathatatlan sugárzása is van. Aztán az is fontos volt, hogy ne legyen szükség kaszkadőrre, dublőrre, hanem minden jelenetet maga csináljon végig. A legfontosabb szempont azonban az volt, hogy el akartam érni, hogy a film esetleges megtekintése után a néző hazamenve is egyik vagy másik televíziós csatornát kinyitva ne lássa viszont Árpád vezért valamilyen blődli televíziós műsorban, összeállításban, vetélkedőben, reklámban, amelyet sajnos ma már a magyar színészek döntő többsége kénytelen kelletlen elvállal. Ha mégis magyar színésszel kellett volna eljátszatni a szerepet, akkor két kollégámat tudtam volna elképzelni: Koncz Gábort vagy Tordy Gézát.

Franco Nero, ha jól emlékszem, leginkább a spagetti-westerneknek köszönheti hírnevét (itthon is). (Guest88645)

Koltay Gábor: Franco Nero western-filmjei a műfaj legszínvonalasabb darabjai közé tartoznak.

A Honfoglalásnál miért nem alkalmazta azt a digitális technikát, amelyet most a Sacra Coronánál? Kicsit furcsán hatott az a 30-40 ember, akiket a filmben honfoglalókként láthattunk. (ecset)

Koltay Gábor: Többször nyilatkoztam, hogy a filmet megelőző öt esztendőben többször át kellet írnunk a forgatókönyvet, azaz csökkentenünk a jelenetek számát, különösképpen pedig a tömegjeleneteket. Ugyanis egyetlen forint állami támogatást sem kaptunk a film elkészítéséhez, így aztán álmodozni se lehetett digitális trükkökről. Egyetlen választásunk maradt: a hangulatokra, az emberi érzelmekre, az arcközeli színészi játékokra épített, balladisztikus hangvételű filmet készíteni.

A Honfoglalás illúzióromboló videofilm volt. Távolba néző színészekkel és mind a 20 statisztával együtt. Biztosan remekül megél belőle, de Önt el kellene tiltani a filmkészítéstől! Dilettáns! Kinyílik a bicska a zsebemben, ha a Honfoglalás filmre gondolok. (FrankoNero)

Koltay Gábor: Azt gondolom, hogy Önnek toleránsabbnak kellene lenni, hiszen szövegét olvasva nekem nem nyílik ki a bicska, inkább csak eltűnődöm...

Milyen pénzekből készült a Sacra Corona? A köz pénze is benne van? Ha igen, akkor ki és milyen módon dönti el, hogy mely filmeket támogat a mi pénzünkön és melyeket nem? (matrix_)

Koltay Gábor: A Sacra Corona a Magyar Televízió és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával készült. Tehát nyilvánvaló, hogy van benne úgymond "közpénz". Ezen túlmenően nagyon sok szervezet és személy támogatása tette lehetővé a film elkészítését. A döntési mechanizmusnak van egy rendszere. A mi esetünkben amikor a millenniumi kulturális programokat és ezen belül a filmes programokat a kormány meghirdette, pályázatot nyújtottunk be az NKÖM-hez, hogy az akkor már másfél éve megkezdett filmünket befejezhessük. Gondolom, hogy a minisztérium vezetése döntött ebben, akiket egyébként szintén a köz választott meg.

A Sacra Corona végén, mikor László Salamonnal beszél a levegőben a háttérben látni egy kondenzcsíkot. Hogy lehetett ekkora hibát ejteni? (fejesf)

Koltay Gábor: Bármennyire is furcsa, az nem kondenzcsík volt, hanem véletlenül a felhők éppen így helyezkedtek el az égbolton. Ezt már a felvétel idején is tapasztaltuk, s annyira érdekesnek tartottam, hogy éppen ezért ekkor indítottuk el a kamerát. Azokat a hibákat, amelyekre Ön céloz, természetesen a filmesek igyekeznek kikerülni, hiszen ez esetben fennáll az esélye, hogy a néző erre emlékszik majd a filmből.

Történelmi filmek kormánymegrendelésre

Mit szól a kormány tervéhez, hogy Mátyás királyról és Bethlen Istvánról készíttetnek filmet? Ön melyikükről készítene filmet? Esetleg megbízták már valamelyikkel? (blaaa)

Koltay Gábor: Csak üdvözölni tudom, mint filmes és mint magyar állampolgár is, azt a tervet, hogy a kormány szeretne minden évben egy jelentős nagy, viszonylag gazdag kiállítású történelmi filmet készíttetni, és emellett más, remélhetőleg nagy közönségérdeklődésre számot tartó filmet finanszírozni. Mivel évtizedek óta nem készültek ilyen filmek, ezért rendkívüli a lemaradásunk, pl. más európai országokhoz képest, holott történelmünk nagyon sok, értékes és felemelően szép időszakát, eseményét, személyiségének életútját kellett volna filmen feldolgozni. Ez nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy elsorvadnának az ún. művészfilmek, hiszen e két, olykor mesterségesen egymással szembeállított műfajnak szerves egységben kellene létezniük. De azért egyet ne felejtsünk el: amíg a vászon elé székeket terveznek és építenek a mozikban, addig illene azokon a székeken minél több embernek helyet foglalnia. Tehát soha nem szabad elfelejteni, hogy drága pénzen a filmes nem saját magának, hanem a közönségnek, lehetőleg minél több embernek készít filmet. Hunyadi Mátyás személyén keresztül a magyar reneszánsz sokoldalú bemutatására lesz lehetőség. Annál is inkább fontos ez, mivel Hunyadi Mátyás az egyik legjelentősebb királyunk volt. Bethlen István pedig a két világháború közötti időszak jelentős magyar személyisége, hosszú ideig miniszterelnök volt. Életútjának feldolgozása remélhetőleg minél több emberrel ismerteti meg a sokszor tabuként kezelt és sokfajta ellentmondással terhes korszak történéseit.
Egyik film elkészítésével sem bíztak meg, bár mindkét téma közel áll hozzám. Gondolkodom azon, hogy a pályázatra magam is benyújtanék forgatókönyvet.

Egy történelmi játékfilmnek miért nem kötelező a történelmi tényekhez ragaszkodnia? Mit gondol arról, hogy a Hídember végén nem lesz öngyilkos Széchenyi? (koala)

Koltay Gábor: Mindenek előtt várjuk meg a film bemutatóját, s majd utána térjünk vissza erre a kérdésre. Az biztos, hogy egy történelmi filmben alapvető történelmi tévesztést nem illik a nagyközönség elé vinni, bár természetesen létezik művészi szabadság és egy játékfilm ún. fikciós műfaj. Különösképpen igaz ez azokra a történelmi időszakokra, eseményekre és személyekre, amelyekről vagy akikről nagyon keveset tudunk. De amit tudunk, azt nem szabad másként beállítani, mert akkor további szellemi zavarokat okozunk.

Miközben a kormány milliárdokat költ Széchenyi "fenekére", a magyar filmgyártás alig kap támogatást. Nem érzi ezt aránytalannak és a demokratikus elvekkel ellenkezőnek? (Richelieu)

Koltay Gábor: Én magam azt szeretném, ha ún. művészfilmek és közönségfilmek is készülnének. Meg vagyok arról győződve, hogy rövidesen a magyar filmszakmát képviselő szervezetek és a kormány kulturális politikájáért felelős személyek és szervezetek meg fognak egyezni, ugyanakkor önkritikusan azt is figyelembe kell venni: a zavar alapvető oka, hogy a rendszerváltozás óta rendkívül nehéz a filmeseknek megtalálniuk azokat a témákat és feldolgozásmódokat, amelyek korukat úgy tudják kifejezni, hogy az az alkotás a közönséggel is találkozzék.

Ön szerint etikus, hogy pályáztatás nélkül adnak oda horribilis összegeket egy-egy filmre olyan rendezőnek, aki még nemigen bizonyított? A Bánk bánra gondolok. (koala)

Koltay Gábor: Szerintem nem biztos, hogy mindig és mindenkor a pályáztatás az egyetlen üdvözítő módszer. Én azt gondolom, hogy komoly pályázatok útján elnyerhető komoly pénzek és ebből készülő komoly, sikeres játékfilmek mellett mindig is lehetőséget kell adni arra, hogy ha valakinek használható jó ötlete van, akkor azt megvalósíthassa. Tehát a kettő szerves egységét kellene megteremteni.

Amennyiben valóban közönségfilmeket óhajt készíteni, amik megtöltik a székeket a vásznak előtt, úgy az ehhez szükséges pénzt miért nem vállalkozói alapon teremtik elő? (Guest04177)

Koltay Gábor: Azért, mert Magyarországon, ahol kevesen élünk, lehetetlen a kultúrát teljes egészében vállalkozói alapon kezelni. Majd ha lesz egy erős és fizetőképes polgárság, akik adott esetben jóval magasabb jegyárakat is meg tudnak fizetni, akkor esetleg lehet ezen gondolkodni, de akkor is határt szab ennek az, hogy hányan élnek az országban. Ma egy mozijegy 7-800 forintba kerül, ami azt jelenti, ha egy család két gyerekkel moziba akar menni, és ott netán vásárol valamit, 4ezer forintot költ el. Már ez is olyan nagy összeg, amelyet egy moziba járó vékony réteg kivételével az ország lakosainak döntő többsége nem tud megfizetni.

Történelem, film, történelmi film

Filmjeiben nagy hangsúly van a magyarság sorsán. Ön szerint filmjei korunkban miért aktuálisak? (sutite)

Koltay Gábor: Számomra a magyarságtudattal, történelemszemlélettel összefüggő kérdések mindig is fontosak voltak. Azt gondolom ugyanis, ha körülöttünk nem mennek rendben a dolgok, márpedig azt tapasztalom, hogy óriási szellemi zavarodottság közepette éljük mindennapjainkat, akkor érdemes visszanyúlni a történelemhez és annak a legértékesebb fejezeteihez, nagy pillanataihoz. Ezek tanulmányozásából, átéléséből, a művészet eszközeivel történő, szívünk-lelkünk mélyéig hatoló bemutatásából azt gondolom, hitet, erőt lehet meríteni az egyes embernek a mindennapok olykor nagyon is lehangolónak tűnő elviseléséhez. Minden élettapasztalatom azt mondatja, hogy az egész nép sorsát megváltoztató gazdasági felemelkedés nem elképzelhető a szellemi tisztulás és emelkedettség nélkül, márpedig a mögöttünk lévő 20. században legalább 8-10 rendszerváltozás után idegrendszerünkben, gondolatainkban teljes a zűrzavar, nincs kialakult, a többség által elfogadott értékrend. Ahhoz, hogy változzanak a körülmények, szükséges, hogy újra visszataláljunk gyökereinkhez, megismerjük saját történelmünket, és egy nem mások ellenére való, hanem saját magunk lelki épülését szolgáló öntudattal, erre épülő nemzettudattal végre felemeljük fejünket. Azt tapasztalom ugyanis, hogy egy földrajzi, politikai, de szellemi értelemben is agyonnyomorított, megcsonkolt, de mégis élő testben sokfajta zavar tapasztalható. Nagy szükség lenne arra, hogy arcunkat megőrizve saját kultúránkra építve legyünk általánosan elfogadott és megbecsült tagjai egy nagy európai szövetségi rendszernek. Ehhez ezen kérdések végiggondolása elengedhetetlenül szükséges, filmjeimmel ezen kérdések tisztázásához is szeretnék hozzájárulni.

Gyermekkorában is szerette a történelmet, amikor még sok hazugságot tanítottak? (sutite)

Koltay Gábor: Természetesen szerettem a történelmet, hiszen szüleim a családi könyvespolcról nagyon sok értékes könyvet emeltek le és adtak a kezünkbe. Ezen kívül nagyon sokat jártam múzeumba, színházba és operába, tehát már fiatalkorban tudtam azt, hogy sokfajta történelem, magyarázat és szemlélet létezik. Ha jó a családi háttér, akkor az esetleges hazugságokat még a fiatal is fel tudja ismerni.

Személyesen elkötelezett a történelmi témák mellett, vagy csupán úgy fordította a vitorláját, ahogyan a szelek fújnak? (chachumicha)

Koltay Gábor: Az én esetemben elég nehéz vitorlás hajóról beszélni, mivel köztudottan elég régóta, legalább 20 éve a történelmi témák megszállottja vagyok. Azaz amióta a főiskoláról kikerültem, ilyen témákkal foglalkozom filmen és színházban. Pedig közben volt egy rendszerváltozás.

Mit gondol, mi annak az oka, hogy Várkonyi Zoltán (az Egri csillagok rendezője - a szerk.) halála óta kevés élvezhető magyar történelmi film készült Magyarországon? (Richelieu)

Koltay Gábor: Részint a rendezői szándék hiánya az oka, részint pedig az, hogy egy-egy ilyen film nagyon sok pénzbe kerül és rendkívül bonyolult a megszervezése. De mivel a közönségnek igénye van erre, ezért bízom abban, hogy egyre több történelmi témájú film fog készülni.

Mi a véleménye a mai modern filmekről, művészetről? (eva1)

Koltay Gábor: Erre így általában nehéz válaszolni, mivel sokfajta film készül és sokfajta mai kortárs művészeti ágban születnek értékelhető teljesítmények. Kétségkívül igaz azonban, hogy ezt a mai modernnek mondott, átalakuló félben lévő világunkat nagyon nehéz a művészethez közelivel megfogalmazni, bár erre folyamatosan törekedni kellene, sokkal több szerepet kellene vállalni ebben a megnövekedett számú televíziós csatornáknak.

Ön mely magyar rendezőkkel van jóban? (koala)

Koltay Gábor: A szakmából legkedvesebb barátom egykori főiskolai osztálytársam, Siklósi Szilveszter filmrendező. Egyébként nagyon sok rendezővel és filmes kollegával vagyok jó viszonyban. Különösképpen igaz volt ez Fábry Zoltán tanár úrra, aki az egyik legjelentősebb magyar filmrendező volt.

Mi a kedvenc magyar filmje, ki a legjobb magyar rendező? (koala)

Koltay Gábor: Sok kedvenc filmem van. A világra eszmélésem, már ami fiatal filmes koromat illeti, Jancsó Miklós nevével és filmjeivel kapcsolódik össze. Legfontosabb filmjeinek történelemszemlélete nagyon közel állt hozzám, nem véletlen, hogy ezek nem csak értelmiségi viták tárgyai voltak, hanem nagyszámú közönség előtt zajlottak a vetítések. A legjobb rendező személyére már választ adtam, kedvenc magyar filmem a Szegénylegények, és a Fényes szelek.

És melyik a kedvenc külföldi filmje? (blaaa)

Koltay Gábor: Mondanék egy ún. művészfilmet és egy ún. közönségfilmet, bár magam részéről nem szeretem ezt a megkülönböztetést. Előbbiek közül Antonioni Nagyítás című filmje, utóbbiakból Coppola Keresztapája.

Látta a Napfény ízét? Szereti Szabó István filmjeit? (pista)

Koltay Gábor: Láttam a filmet, és tetszett. Szeretem Szabó István filmjeit, hozzám legközelebb a Szerelmesfilm áll.

Kit tart a világ legjobb operatőrének? (Guest68428)

Koltay Gábor: A legjobb külföldi operatőrnek Vittorio Storarót, Oscar-díjas olasz filmoperatőrt tartom, míg a legjobb magyar operatőr megítélésem szerint Novák Emil.

Miben látja a magyar filmipar súlyos válságának okait? (Cramer)

Koltay Gábor: Politikai, művészi és gazdasági válságról van szó. Egy olyan szakma, amely teljes mértékben egy központosított politikai struktúrában az állami támogatásra épült föl, rendkívül nehezen tud alkalmazkodni a piacgazdaság követelményeihez. De művészi válságról is szó van, hiszen a magyar film érdekessége, a közönséggel való összekacsintása, az áthallásos szimbólumok segítségével történő filmes kifejezésmód egy csapásra érvényét veszítette a rendszerváltozáskor. Nagyon nehéz megtalálni az új kifejezési formákat és tartalmakat. Emellett természetesen van egy alapvetően strukturális és gazdasági válság is.

Melyik Ön által készített film volt a legsikeresebb? (blaaa)

Koltay Gábor: Az 1983-ban készített István, a király, amelyet annak idején a mozikban másfél millió néző látott. De ha figyelembe veszem, hogy az elmúlt 10-15 évben radikálisan csökkent a magyar film iránti érdeklődés, következésképp jelentősen megváltoztak az ún. csúcs-nézőszámok, akkor a Honfoglalást kell a legsikeresebbnek tekintenem 800 ezer nézőjével. Reménykedem abban, hogy a Sacra Corona ezt a nézőszámot el fogja érni.

Melyik eddigi munkáját szerette a legjobban és miért? (Csisi)

Koltay Gábor: A Sacra Coronát szerettem a legjobban, mert itt sikerült egy sor jelentős, tehetséges társalkotót magam köré gyűjtenem, és a három főszereplő személyében három ismeretlen fiatal fiút egyszerre csak az országos érdeklődés középpontjába vezetni.

Hogyan választ filmjeihez zenét? (sacramentum)

Koltay Gábor: Bonyolult lenne részletezni, de egy biztos: elsőnek öcsémhez, Koltay Gergelyhez fordulok, akinek zenei ízlésében maximálisan megbízom.

Ön anyagilag érdekelt a filmek sikerében vagy nézőszámtól függetlenül, fix javadalmazást kap? (Guest04177)

Koltay Gábor: Anyagilag sajnos nem lehetek érdekelt, mivel a magyar filmek semmilyen formában sem tudnak nyereségesek lenni. Általában az alkotóknak, így nekem is, fix javadalmazásom van.

Ha az anyagi lehetőségek szinte korlátlanok lennének, akkor milyen produkcióba kezdene bele legközelebb és kié lenne a főszerep? (Csisi)

Koltay Gábor: Akkor a 20. századot szeretném egy családregény formájában feldolgozni. Ugyanis minden mostani gondolatunk és gondunk az elmúlt 100 évben gyökerezik. A legkedvesebb színészeimet, Franco Nerón kívül mondjuk Marlon Brandót és Al Pacinót feltétlenül a szereplők közé gondolnám.

Bibliai filmtémán nem gondolkodott? (teremto)

Koltay Gábor: De, nagyon sokszor. Szeretnék is egyszer egy bibliai témájú filmet készíteni.

Mit gondol arról a mondásról, hogy aki túl sokat fordul a múltba, az seggel halad a jövőbe? (Richelieu)

Koltay Gábor: Marhaság.

Mivel magyarázza, hogy nézhetetlenek a filmjei? (Richelieu)

Koltay Gábor: Úgy gondolom, hogy a kérdező téved, nem ismeri a látogatottsági adatokat, hiszen minden, általam készített játékfilm a legnézettebb filmek közé tartozik, tehát nagyon sokan látták a mozikban, illetve még többen a televíziós sugárzások alkalmával. Más kérdés, ha a kérdező esetleg arra gondol, hogy személy szerint ő maga nehezen tudja filmjeimet végignézni. Ez esetben nincs mit mondanom, és csak sajnálni tudom, ha a kérdező személyében egy nézőt elveszítettem. Szerencsére azonban túlnyomó többségében olyanok élnek ebben az országban, akiknek egy-egy filmem megtekintése örömet okoz.

Ön folyamatosan a közönséggel igazolja vissza, hogy van értelme annak, amit csinál. Ebből azt veszem ki, hogy Önnek nem célja a művészeti nevelés, csupán a hazai nézők nem túl magas esztétikai és művészeti igényeit kívánja kielégíteni. (chachumicha)

Koltay Gábor: Nem túl elegáns dolog ennyire lenézni a magyar közönséget, honfitársait. Miből gondolja, hogy Ön az igazság bajnoka és Ön, illetve az Ön ízlése az egyetlen követendő norma, magatartás? Hál' istennek sokfélék vagyunk, és e tekintetben bizony szükséges lenne, hogy Ön is jóval toleránsabban viseltessen akár irányomban, akár a filmjeimet megtekintő, elég nagy számú polgártársa iránt.

Nem érzi magát inkorrektnek a társadalommal és a szakmájával szemben? (Ay)

Koltay Gábor: Nem.

Min dolgozik most? (blaaa)

Koltay Gábor: Mindenek előtt időm nagy részét a Sacra Coronával kapcsolatos teendők töltik ki, hiszen szeretném, ha minél nagyobb közönséghez jutna el a film, olyan helyekre is, ahol 20-30 éve csak hírből ismerik a filmvetítés fogalmát - hiszen bezártak a mozik, a kultúrházak, és csak a televízióban láthatnak filmeket az emberek. Emellett természetesen több forgatókönyvön is dolgozom, amelyből szeretném, ha játékfilm születhetne, ezek között történelmi téma és mai környezetben játszódó téma is szerepel.

Koltay Gábor: Köszönöm a kérdéseket, természetesen külön köszönöm azokat amelyek a Sacra Coronát, vagy a munkásságomat pozitív jelzőkkel illették.

[origo]