Miklós Tibor és védője |
Fotó: HavariaPress |
A vádirat szerint 1990 őszén a horvát-magyar fegyverüzlet első két, realizálódott ütemében a TKV tízezer géppisztolyt és 2,274 millió darab lőszert szállított a horvát félnek, aki ezért 1,892 millió dollárt fizetett. A harmadik, utóbb meghiúsult ügylet során a horvátok előre kifizettek 985 ezer dollárt, ám ezúttal a magyar Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma visszavonta az engedélyt.
A vád szerint Miklós Tibor azzal okozott kárt, hogy évekig nem fizette vissza a pénzt, és így 150 ezer dolláros, azaz több mint 13 millió forintos kamatfizetési kötelezettség keletkezett. A vádlott az eljárás során tagadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy sem ő, sem a TKV későbbi vezetői nem tudták fellelni a 985 ezer dollár jogos tulajdonosát.
Az elsőfokú ítélet szerint nem bizonyítható, hogy a vádlott szándékosan okozott kárt. A bíróság szerint a Technika mindent elkövetett, hogy visszafizethesse a pénzt, ám erre nem találtak megoldást. A horvátok részéről ugyanis egy beazonosíthatatlan vállalkozás követelte az összeget. A faxokat rendszeresen postáról adták fel és mindig más írta alá. A bíróság szerint tehát a Technika nem lehetett biztos abban, hogy a cég jogosan tart igényt a közel egymillió dollárra. Olyan céget pedig nem találtak, amely bizonyítani tudta volna, hogy jogosult a pénzre. A 985 ezer dollárt pedig - az ítélet szerint - jogosan forgatták be a Technika vagyonába, hiszen nem kötelező a befolyt pénzt elkülönítve tárolni mindaddig, amíg nem teljesítik a szerződésben vállaltakat.
Bárándy György, Miklós Tibor ügyvédje szerint maga a fegyverüzlet - csakúgy, mint az évekkel később indított büntetőeljárás - politikai színezetű. Jelezte: 1990 őszén miniszteriális szinten döntöttek arról, hogy nincs akadálya a Horvátországba történő fegyvereladásnak, és ugyancsak politikusok állapodtak meg az árról, illetve a mennyiségről.
- A TKV-nak még tárgyalási engedélye sem volt. Ebben az ügyben fentről csöpögtették az információkat a TKV vezetőségének. Néhány hónap múlva, feltehetően a jugoszláv hadügyminiszter budapesti látogatásával összefüggésben, szintén a politika döntött úgy, hogy leállíttatja a fegyverüzletet - mondta az ügyvéd, aki elégedett az ítélettel
- Azt viszont nem tudhatom, hogy a 90-es évek második felétől kezdve kinek állhatott érdekében újra és újra megszellőztetni az ügyet - fűzte hozzá Bárándy György.
Az ügyészség fellebbezést nyújt be, így a per feltehetőleg folytatódik a Legfelsőbb bíróságon.
[origo]
Korábban: