A koncepció szerint nagy figyelmet kell fordítani a környezeti állapot javítására, a zöldterületek rendszerszerű fejlesztésére. Erre különösen alkalmasak lennének a rozsdaövezetek, vagyis azok a bel- és külváros közti átmeneti zónák, ahol korábban a gyárak és ipari üzemek működtek, mára viszont elhagyottan pusztulnak. A városfejlesztési koncepció négy évente több hektár új park kialakítását látja szükségesnek.
A lakhatóság feltétele a környezeti terhelés csökkentése, így ha megépülnek az elkerülő utak, a városon belül radikális forgalomcsökkentést kell bevezetni. A tranzit teherforgalmat például kitiltanák az M1-M0-M2 autópályákon belül eső részekről, így az alsó rakpartról is. Ösztönöznék a környezetbarát közlekedést is, sokkal több kerékpárutat és járdát építenének. Kulcskérdés a budapesti közlekedési szövetség létrehozása, ami a dokumentum szerint viszonylag kevés pénzből megoldható. A közlekedési szövetség lényege, hogy a BKV, a MÁV és a Volán együttműködésével olyan színvonalúra lehet fejleszteni a tömegközlekedést, amely arra ösztönzi az autósokat, hogy ne araszoljanak a belvárosi dugókban, hanem buszra, villamosra, metróra, vonatra szálljanak.