II. Fejezet

Államszervezet - kormányzás - jogszolgáltatás

A. Az állam feladata

Az állam feladata:

- az állampolgár és a család sokrétű támogatása;

- a szociális piacgazdaság védelme és erősítése;

- az autonóm civilszféra egészséges működésének szavatolása;

- a jogállam csorbíthatatlanságának garantálása;

- az ország polgárai esélyegyenlőségének elősegítése;

- az Európai Unióhoz való magyar csatlakozás elősegítése.

1. A nemzeti közép demokratikus koalíciójának kormányzása A kormány modern szociáldemokrata alapeszmékből kiinduló, liberális és konzervatív értékeket is érvényesítő kormányzást valósít meg.

1.1. A kormány a kiegyenlítés, a konszenzuskeresés, az emberi megbecsülés jegyében kíván működni. A kormány sok oldalról ellenőrzött, az ellenzék jogait tiszteletben tartó demokratikus hatalomgyakorlásra törekszik, nem fogadja el a "győztes mindent visz..." elvet, és nem folytat politikai hidegháborút.

1.2. A kormány a folyamatosság és változtatás egységét képviseli. Tiszteletben tartja a korábban törvényesen vállalt kötelezettségeket, folytatja az ésszerű intézkedések végrehajtását, feladatának az építést és nem a rombolást tekinti. Megakadályozza, hogy bárki is az elszenvedett - vélt vagy valóságos - sérelmekért az állami közhatalom felhasználásával bosszút álljon. A kormány a közigazgatásban és az állami vállalatoknál is megvalósítja a folyamatosságot: csak a politikai kinevezetteket és a szakmailag alkalmatlanokat kéri fel távozásra.

1.3. A kormány véget vet a koncepciós adóellenőrzések, a mesterségesen kreált büntetőeljárások indítása, a nyomásgyakorlás törvénytelen és erkölcstelen politikai taktikájának. Szeretné egyszer s mindenkorra feledtetni a közhatalommal való visszaélésen nyugvó megfélemlítési törekvéseket. Megszünteti a korrupcióellenes fellépések egyoldalúságát.

1.4. A kormány emeli a kormányzás erkölcsi tartalmát. A tisztesség, a becsület, az adott szó alapvető értékeit magára nézve is kötelezőnek tekinti.

2. Az Európai Unió normáinak megfelelő nemzeti kormányzás

2.1. A kormány megbecsüli a nemzet jövőt építő történelmi tradícióit.

2.2. Nemzeti céljaink megvalósításának alapvető feltétele és ezért a következő évek legfontosabb feladata az Európai Unióhoz való csatlakozás, így a magyar állampolgárok egyben az Európai Unió polgáraivá is válnak. A magyar nyelvet, gazdag kulturális örökségünket az Európai Unió tagállamaként is megőrizzük, gyarapítjuk.

2.3. A kormány végrehajtja, illetve kezdeményezi az EU-ba való belépéssel járó alkotmányos, illetve közjogi lépéseket, ideértve mindenekelőtt az alkotmány megfelelő módosítását, az államszervezet szükséges átalakítását. A kabinet végrehajtja az EU-támogatások elnyeréséhez szükséges szervezeti változtatásokat is. Magyarország 2005-2006-ban már az EU-tagállamok normális hétköznapjait élheti, beépül az "európai közigazgatási térbe".

2.4. A magyar nemzet szerves részének tekintjük a nemzetiségi, illetve az etnikai kisebbségeket. Az ő parlamenti képviseletük megvalósítása a többség nem halasztható morális és politikai felelőssége.

3. A gazdaságba való indokolatlan állami beavatkozások megszüntetése

3.1. A kormány nem kíván indokolatlanul beavatkozni a piacgazdaság működésébe, sőt ellenkezőleg: depolitizálni kívánja az állam gazdasági szerepvállalását. Az Európai Unió versenypolitikájának megfelelő "semleges" állami támogatási rendszert működtet. A szociális piacgazdaság eszméinek megfelelően az állam jelen lesz a gazdaságban, hogy betölthesse a gazdasági növekedést erősítő, esélyteremtő-esélykiegyenlítő feladatát. A kormány színvonalas jogalkotás útján állapítson meg stabil, piackonform játékszabályokat; garantálja az üzleti élethez is elengedhetetlen jogbiztonságot.

3.2. Magyarországnak változatlanul szüksége van tőkére és csúcstechnológiára, ezért - összhangban a nemzeti gazdaságpolitikai elképzelésekkel, illetőleg az uniós szabályokkal - támogatandók a külföldiek befektetései. A multinacionális vállalatok jelenléte a magyar gazdaság fontos stabilizáló tényezője, ezért megfelelő partneri viszonyt alakítunk ki ezekkel a társaságokkal. Az állam - megfelelő törvénymódosításokkal - előmozdítja a Budapesti Érték- és Árutőzsde kellő megerősödését.

3.3. A privatizáció ésszerűen gyors lezárása után fennmaradt állami vagyon az állami feladatok színvonalas ellátását szolgálja és

- nem válhat a politikai hatalomgyakorlás eszközévé,

- az államháztartási törvény kijátszásával alternatív költségvetési csatornává,

- a különféle politikai hatalmi törekvések anyagi alátámasztójává,

- a párthívek jutalmazásának eszközévé.

3.4. Az állam indokolatlanul nem hozhat létre gazdasági társaságokat és ezek révén nem szabadulhat alkotmányos közjogi kötelezettségeitől. Ha viszont az állam társasági formát választ, mivel a többi vállalkozóval azonos pozícióba kerül, nem követelhet magának közjogi privilégiumokat, versenyelőnyöket.

4. Autonóm civil társadalmat partnernek tekintő állam

4.1. A kormánynak érdeke a tőle független autonóm civil érdekképviseletek megerősödése, hiszen pusztán kormányzati eszközökkel a társadalmi célok nem elérhetők. De érdeke a kormánynak az is, hogy működését tőle független intézmények kritikus figyelme kísérje. A jól működő demokráciának ez a lényege: segíti létrejönni, kiteljesedni a munkája felett őrködő társadalmat.

Az elmúlt években a civil szervezeteknek lényegében két csoportja jött létre: a több tízezer valóban civil egyesület, alapítvány, ám rájuk a kormányzat részéről az anyagi támogatás helyett az adminisztratív kötöttségek sora zúdult, illetőleg létrejött néhány száz, túlzottan is az állami támogatásból élő, gazdaságilag igen erőssé tett köztestület, közalapítvány, közhasznú társaság.

A kormány megszünteti ezt a felemás helyzetet, hiszen autonóm módon vezetett, a politikától független civil szervezetek működésében érdekelt. Tágítani kívánja a civil szervezetek önfinanszírozását, bővíteni anyagi forrásait. Az állami támogatásokat részben normatív alapokra helyezi, részben a vonatkozó döntéseket a kormánytól független szervek hatáskörébe utalja. Kiiktatja a formális érdekegyeztetéseket és valódi társadalmi párbeszédet kezdeményez a civil szervezetekkel. Különösen nagy jelentőséget tulajdonít a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekkel való érdekegyeztetésnek. A gazdasági növekedés módot ad a társadalmi különbségek ésszerű mértékű állami beavatkozással történő csökkentésére, a társadalmi feszültségek enyhítésére, de ezt a civil szervezetekkel együttműködve kell elérni. Ez lesz az intézményi alapja a jóléti rendszerváltozásnak.

4.2. A civil szervezetek - élvezve a kormány ösztönzését és segítségét - bekapcsolódnak az európai uniós csatlakozási folyamatba. Célszerű feladat-meghatározás és munkamegosztás alakul ki a területi önkormányzatok és a civil szervezetek között. Bekapcsolódnak az állami döntések, elsősorban a törvényalkotás előkészítésébe. A kormány létrehozza ennek intézményes kereteit.

4.3 A kormány féléves munkatervét a Magyar Közlönyben rendre megjelenteti, így ösztönözve a civil szervezeteket, hogy jelezzék, mely jogszabálytervezetek előkészítésében kívánnak részt venni, illetve mely jogszabálytervezetek kapcsán kívánnak véleményt nyilvánítani.

4.4. A kormány messzemenő nyitottsággal kíván működni és erre ösztönzi a többi hatalmi ág intézményeit. Élve a modern technikai lehetőségekkel működésének minél több mozzanatát kívánja az interneten követhetővé és ellenőrizhetővé tenni, egyben biztosítva a véleménynyilvánítás lehetőségét is.

5. Decentralizált és depolitizált modern kormányzás és önkormányzatok

5.1. Az autonóm gazdaság, ezen belül az autonóm nonprofit szféra, abból az európai polgári igényből adódik, hogy az állam erős, hatékony, de ugyanakkor a szükségesnél nem nagyobb és nem költségesebb. A cél a decentralizált, technikailag jól felszerelt, jól képzett és megfizetett közszolgálati alkalmazottakkal tevékenykedő, egyértelműen szabályozott és ezért az informális politikai törekvéseket tudatosan háttérbe szorító állam, amelyen belül arányosan kiépített, hatalmi ágak szerint fölállított ellensúlyok működnek.

5.2. A kormány egyik alapvető feladata a decentralizáció, a túlzottan központosított kormányzati hatalom ésszerű lebontása. Ebből a szempontból alapvető feladat a települési önkormányzatok hatásköreinek bővítése és hatáskörük pénzügyi alátámasztása önkormányzati finanszírozási reform útján. Az európai uniós

csatlakozás határozottan megköveteli - az egyébként is szükséges, de politikai okokból rendre elhalasztott - önkormányzati reform végrehajtását. A kormány elképzelése szerint a reform három részből áll. Az alap a községi és városi, azaz a lakossághoz legközelebb álló önkormányzatok autonómiájának megerősítése, ezt követi az úgynevezett "kis térségek" - alapvetően az önkormányzatok társulásával való - kialakítása, végül pedig a regionális közigazgatás létrehozása. Így a kormányzati periódus végére a jelenlegi megyei önkormányzatok helyett kiépíthető a választott regionális önkormányzatok rendszere. A kormány ezzel összhangban álló önkormányzati finanszírozási reformot dolgoz ki.

5.3. Az önkormányzatok megerősítésével párhuzamosan a központi kormányzat dekoncentrált szervei radikálisan csökkenthetők. A regionális önkormányzatok létrejötte után a megyei hivatalok regionális közigazgatási hivatalokká alakulnak át.

5.4. Az állami szabályozás egyfajta közérdekű szolgáltatás, amely csak akkor éri el célját, ha nem lépi túl a feltétlenül szükséges mértéket. Ezért kíván a kormány új lendületet adni a deregulációnak, a felesleges szabályok, a bürokrácia visszaszorításának. Most szigorú lesz a kormány: nemcsak megrostálja a zömmel alacsony szintű jogszabályi rendelkezéseket, hanem eleve a túlszabályozás megakadályozása, tehát az ésszerűség jegyében építkezik.

Egyszerűsödik a hatósági tevékenység, javul az állami közszolgáltatások minősége. Kiterjed az úgynevezett elektronikus kormányzás hatóköre, az informatika beépül a mindennapi életbe, általánossá válik a digitális, illetve az internet alapú ügyintézés.

5.5. A kormány folytatni kívánja a köztisztviselői életpályák és illetmények rendezésére irányuló lépéseket, kiiktatva azonban a politikai befolyásolás lehetőségét, az e téren tapasztalható túlhajtásokat. A közszolgálat személyi állománya az elmúlt években sajnálatos módon jelentősen leromlott. Az ok egyértelmű: ahogyan nőtt a köztisztviselőkre nehezedő politikai személyi nyomás, úgy csökkent a szakma presztízse. E torzulásokat a kormány megszünteti.

6. Hatalommegosztás és ellensúlyok a demokratikus kormányzás jegyében

6.1. A modern polgári államokban sokrétű módon érvényesül a hatalommegosztás elve és gyakorlata. Az államszervezetben intézményesen működnek az ellensúlyok, azaz éppen a kormány segíti önmaga végrehajtó hatalmának korlátozását.

6.2. A kormány igényli a parlament politikai ellenőrző tevékenységét. Kezdeményezi az Országgyűlés hetenkénti ülésezését, lehetővé téve, hogy az interpellációs jog elsősorban az ellenzéki képviselők rendelkezésére álljon; az ellenzék által igényelt vizsgáló bizottságok létrejöttét nem gátolja: a parlament tehát

tartalmilag is demokratikusan működhet. A kormány számít az Állami Számvevőszék és az állampolgári jogok országgyűlési biztosainak kritikájára, a bírálatok alapján szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. A kormány nemcsak a maga számára kedvező alkotmánybírósági döntéseket hajtja végre, hanem a hátrányosakat is, emellett tartózkodik a tudatosan alkotmányellenes törvényjavaslatok előterjesztésétől.

6.3. A kormány nem fog a rendőrségre, az ügyészségre és a bíróságokra politikai befolyást gyakorolni, egyértelműen támogatja az 1997-ben elkezdett, de később félbehagyott igazságszolgáltatási reformot és az ehhez szükséges költségvetési eszközöket az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátja.

6.4. A piacgazdaság normális működése érdekében a kormány maradéktalanul tiszteletben tartja a Magyar Nemzeti Bank, illetve a Gazdasági Versenyhivatal függetlenségét a kormánytól.

6.5. A kormány a médiatörvény módosításának kezdeményezésével csökkenteni kívánja az ORTT és a közmédia pártfüggő politikai kötöttségeit és egyben garantálni kívánja gazdasági működőképességét.

7. A jogállamiság szavatolása

7.1. A szilárd jogállamiság feltételeinek biztosítása a kormány kiemelkedő feladata. A jogállamisághoz hozzátartozik a jogalkotás hektikusságának megszüntetése, a gyakori jogszabály-módosítások mellőzése, az egyértelmű szabályok megállapítása az Európai Unió jogával harmonizáló minőségi jogalkotás útján. Ilyen jogalkotás ad alapot a jelenleginél jóval gyorsabb, félre nem érthető és félre nem értelmezhető jogalkalmazásra, amelynek személyi és tárgyi előfeltételei szavatolandóak.

7.2. A kormány visszaállítja a törvények becsületét. A jogállami alapelveket a maga működésére nézve is egyértelműen érvényesíti. A vállalt nemzetközi kötelezettségeket fenntartás nélkül megtartja.

8. Korrupciómentes közélet

8.1. A kormány az utóbbi években nagy méreteket öltött, rendkívüli morális és anyagi károkat okozó korrupció felszámolását kiemelkedő feladatának tekinti. Kétirányú munkát valósít meg: a számára elérhető eszközökkel feltárja a korrupciós helyzeteket, illetőleg olyan intézkedéseket hoz, amelyek minimálisra csökkentik a korrupció lehetőségét.

8.2 A korrupciós helyzetek feltárása érdekében a következő kezdeményezéseket, intézkedéseket teszi:

8.2.1. Támogatja az Országgyűlésben azon vizsgálóbizottságok felállítását, amelyek létrejöttét a megelőző ciklusban a kormánytöbbség megakadályozta.

8.2.2. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megerősítésével haladéktalanul kivizsgáltatja azokat az ügyleteket, amelyekben közbeszerzési eljárás nélkül került sor jelentős költségvetési összegek elköltésére, illetőleg azokat, ahol a költségvetési források felhasználásának átláthatóságát a korábbi kormány megakadályozta. A vizsgálatok sorában különös figyelemmel foglalkozik azokkal az ügyekkel, amelyek az utóbbi években a közvélemény ítéletét közvetítő média érdeklődését is felkeltették. A vizsgálatok eredményeként a megfelelő intézkedéseket a kormány megteszi.

8.3. A korrupció lehetőségének minimálisra csökkentése érdekében a kormány az alábbi intézkedéseket hozza:

8.3.1. Törvényjavaslatokat dolgoz ki és nyújt be az Országgyűléshez, amelyek a korrupciós lehetőségeket szűkítik (például a közbeszerzési eljáráson kívüli beszerzések körének érdemi csökkentése).

8.3.2. Nem akadályozza az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottságok létrehozását az Országgyűlésben.

8.3.3. A költségvetési források felhasználásában, valamint a különféle jogosultságok megállapításában hatáskörrel rendelkező közhivatalnokok tevékenységét fokozottabban ellenőrzi.

8.4. A közpénzek és a köztulajdon felhasználásának átlátható rendszerével a kormány igyekszik elzárni a korrupciós helyzetek kialakulásának lehetőségét, ennek érdekében elindítja az "üvegzseb" programot.

8.4.1. A költségvetési forrásból finanszírozott programoknál a lehető legnagyobb mértékű adatnyilvánosságot biztosítja.

8.4.2. A privatizációs eljárásokat újraszabályozza annak érdekében, hogy köztulajdonba tartozó vagyonelemeket túlnyomórészt nyilvános pályázat alapján, világos követelményrendszer érvényesítése mellett és a döntési eljárás kellő dokumentálásával lehessen a jövőben értékesíteni.

8.4.3. A költségvetési szerveket kötelezi arra, hogy a gazdálkodásukról készített beszámolót tegyék hozzáférhetővé a nyilvánosság számára. Az 500 millió forintnál nagyobb kiadási előirányzattal rendelkező intézményeknél kötelező lesz a beszámoló auditáltatása és a külső szállítókkal kötött szerződések megnevezése és összegének feltüntetése, amennyiben a szerződés összege egymillió forintot meghalad.

8.4.4. A választások előtti közigazgatási államtitkári és jegyzői jelentések rendszerének visszaállítása, amelyben egy adott terület felelős vezetője beszámol az elmúlt négy év munkájáról.

B. Alkotmányozás - jogalkotás - jogalkalmazás - igazságszolgáltatási szervezet

1. Alkotmányozás - közjogi törvények

1.1. Azáltal, hogy Magyarország belép az Európai Unióba, megjelenik a "nemzetek feletti" döntési szint, s miután módosul a nemzeti szuverenitás több eleme, alkotmánymódosításra van szükség.

Új alkotmánnyal (illetve alkotmánymódosítással) érhetők el olyan lényeges politikai célok, mint

- a választójog reformjával a kisebb létszámú parlament létrehozása;

- az önkormányzati rendszer átállítása a regionalizmus követelményeire (új önkormányzati törvények alkotása);

- az úgynevezett második és harmadik generációs állampolgári alapjogok alkotmányos bővítése (például információs alapjogok), valamint a gazdasági alkotmányosság erősebb megalapozása.

A kormány szerint szükség van új alkotmányra - az Európai Unióhoz való csatlakozástól függetlenül is. A kormány haladéktalanul tárgyalást kezd a parlamenti ellenzékkel az alkotmányozásra vonatkozó álláspontok tisztázására. Az új alkotmány kidolgozására irányuló munka semmiképp sem hátráltathatja a kormányprogram végrehajtását, s azon belül a jogalkotási terv megvalósulását.

2. Gazdasági és civiljog

2.1. A magyar gazdasági és civiljogi rendszer - lényegében 1988 és 1996 között - történelmi mértékű és értékű jogalkotási folyamat eredményeként, átállt a polgári piacgazdaság követelményeire. A piacgazdaság alapvető törvényei létrejöttek (a társasági és a cégtörvény, a versenytörvény, az értékpapír- és tőzsdetörvény, a számviteli törvény, a csődtörvény), többségük az 1990-es években kiegészült a gyakorlat tapasztalataival is. E törvények tartalma alapvetően egyezik az Európai Unió ugyancsak kialakulóban lévő gazdasági jogával; az unióhoz való csatlakozásunk - az alaptörvények szintjén - általában csak egy-két részterületen igényel kisebb mértékű módosítást. 1998-2002 között új, lényegesebb gazdasági jogalkotásra - a színvonalas szerzői jogi és más szellemi alkotásokra vonatkozó törvényeken, illetve a jelentős mértékben elhibázott szövetkezeti törvényen kívül - ténylegesen már nem is került sor. A parlament zömmel kisebb-nagyobb módosításokkal és a nemzetközi egyezmények ratifikálásával foglalkozott.

2.2. A gazdasági jogalkotás terén befejeződött az a szakasz, ahol a rendszerváltozás miatti szükségességből, kellő személyi és tárgyi feltételek nélkül, "programadó", "húzó" jogalkotás tanúi lehettünk. A következő szakasz a minőségi jogalkotásé, amikor az európai uniós követelményeknek megfelelően finom hangolásra kerül sor. Figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat, kijavítjuk a jogalkotási hajrában "becsúszott" hibákat, illetve azokat, amelyeket a többpártrendszerű törvényhozás tapasztalatlansága okozott.

2.3. A deregulációhoz a túlszabályozás megszüntetése, az indokolatlan állandó jogszabály-módosítások kizárása mellett az is hozzátartozik, hogy a kormány minden nagyobb gazdasági törvény esetében megköveteli a hatásvizsgálatok elvégzését, részben a törvényelőkészítés, részben a törvények gyakorlati alkalmazásának folyamatában. A kormány megkerülhetetlen feladata felkészíteni az államapparátust a hatásvizsgálatok elkészítésére, elkészíttetésére minden esetben, amikor ezek nélkül a döntéshozatal megalapozatlan lenne.

2.4. A következő négy év civilisztikai jogalkotásának alapja az új Polgári törvénykönyv. Ennek előkészületei már 1997-ben megkezdődtek. Az eddigi elméleti munka után 2002-ben megkezdődik a közvetlen kodifikáció.

A jogalkotási programban 2003-2005 közötti időszakra szerepel az új Ptk. négy részének önálló parlamenti tárgyalása: nevezetesen a személyi jog (természetes és jogi személyek, személyiségvédelem); a dologi jog (tulajdonjog, használati és zálogjog); a családi jog és az örökjog. A szerződési és kártérítési jog kodifikációja

feltehetően csak 2005-2006-ra fejezhető be.

2.5. A Ptk. reformja keretében vagy ahhoz fűződően újrakodifikálásra kerül

a) az egyesületi (társadalmi szervezeti) jog,

b) az alapítványi jog,

c) a szövetkezeti törvény (lehetővé téve a termelő jellegű szövetkezetek működését is),

d) az ingatlantulajdon és ingatlanhasználati jog, valamint az ingatlan-nyilvántartás. A termőföldek tulajdonára, illetve használatára vonatkozó szabályozás az egységes ingatlanjog keretében jelenik meg, a kereskedelmi ügyletek alapvető biztosítékát jelentő zálogjog.

2.6. Az elmúlt 6 év tapasztalatai alapján a Ptk. reformjával összhangban 2003-2004-ben a társasági és a cégtörvény felülvizsgálatára is sor kerül, 2004-re pedig kidolgozhatóak a fizetésképtelenségre vonatkozó eurokonform új szabályok is.

3. Büntetőjog

3.1. A közrend és a közbiztonság kiemelkedő kormányzati feladat. Az állampolgárok biztonsághoz való joga nem lehet privilégium, pénzért megvásárolható áru.

A bűnözés növekedésére az elmúlt években az egymást követő kormányok a bűnüldözési szervezet centralizálásával és a büntetőjog szigorításával válaszoltak. A Btk. jószerével évente történő módosításai erősen növelték a törvényben szabályozott bűncselekményi tényállásokat, emelték a büntetési tételeket, törvényhozási úton is megkísérelték a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlatát a szigorítás irányába befolyásolni (úgynevezett középarányos büntetés). Ez a tendencia azonban eredményre eddig nem vezetett, ellenkezőleg: áttekinthetetlenné tette a magyar büntetőjog rendszerét.

A kormányzati ciklus végére reális terv egy modern és egységes Büntető törvénykönyv megalkotása.

3.2. A kormány álláspontja szerint a lakosság biztonságérzetének növelése nemcsak és elsődlegesen nem bűnüldözési feladat, hanem társadalmi cél, amely összefogást igényel. Ezért indokolt már a kormányzati ciklus elején olyan általános bűnmegelőzési törvény elfogadása, amely egyben az áldozatvédelemről is gondoskodik. Az önkormányzatok megerősítése is járuljon hozzá a közösségi rendvédelemhez.

3.3. A civilizált büntetés-végrehajtás, az emberi jogok egyértelmű szavatolása, a személyiségi jogok védelme alapvető európai követelmény. A büntetés-végrehajtási jog ebből a szempontból általános felülvizsgálatra szorul, megteremtve a jogorvoslat lehetőségét is. Mivel az Európai Unió államaiban százezer lakosra nyolcvan, nálunk százhatvan börtönlakó esik, a szabadságvesztés helyett növelni kell a más típusú büntetések (például közmunka) szerepét.

4. Igazságszolgáltatási szervezet

4.1. A kormány folytatni kívánja az 1997-es igazságszolgáltatási reformot. Változatlanul helyesnek tartja, hogy az igazságügyi igazgatás és az ezzel kapcsolatos személyi, illetőleg gazdasági kérdések intézése a kormánytól a Legfelsőbb Bíróság elnöke által vezetett Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz került.

4.2. Az igazságszolgáltatás szakmai függetlenségének egyik alapvető biztosítéka a pénzügyi függetlenség. Meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy a kormány a költségvetésen keresztül befolyásolhassa a bírói és ügyészi szervezetet. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, illetve a legfőbb ügyész - az Országgyűlés által elfogadott középtávú finanszírozási terv alapján

-, az Alkotmánybírósághoz hasonlóan, önállóan terjessze elő költségvetési tervét az Országgyűléshez, és ehhez tegyen a kormány észrevételeket. A bíróságok és ügyészségek költségvetésében az eddiginél jelentősebb támogatást kell adni a felkészüléshez az Európai Unió jogának alkalmazására.

4.3. A kormány a gyorsabb és a jogbiztonságot hatékonyabban elősegítő jogalkalmazás érdekében - az eredeti törvényi szabályozásnak megfelelően - 2003-ban létre kívánja hozni a három ítélőtáblát és a fellebbviteli főügyészségeket Budapesten, Pécsett és Szegeden. Szükséges a bírói-ügyészi tevékenységet alátámasztó informatikai és más technikai eszközök jelentős bővítése, a bírókat segítő adminisztratív jogtechnikusi apparátus kiegészítése.

4.4. Ahhoz, hogy a bírósági eljárások időtartama ne húzódjon el már-már a jogbiztonságot sértő módon, mielőbb szükség van a büntető és a polgári eljárásjog szabályainak átfogó korszerűsítésére. Ezt egyébként a táblabíróságok felállítása és az új Ptk., illetve a modern elvekre épülő Btk. megalkotása is megköveteli. Főleg a kis ügyekben kellenek egyszerűbb eljárási szabályok. Az indokolatlan jogorvoslati eljárások elkerülésére élni kell az illetékszabályok rendszerével, miközben a felülvizsgálati eljárás sem válhat második

fellebbezéssé. A jogilag bonyolult ügyek kiemelt kezelését, gyorsabb elbírálását is meg kell oldani: erre a kormány súlyt fektet.

4.5. A magyar jogrendszerben is egyre nagyobb jelentőséget kell kapnia a különböző mediációs, egyeztetési, választottbírósági eljárásoknak; ez a perrendtartás korszerűsítésével megoldható. Emellett a szociálisan rászorulók részére - az ügyvédi kamarákkal egyeztetve - ki kell építeni az Európában "a nép ügyvédje" címen

ismert intézményrendszert, amelyben az erre rászorulók szakszerű tanácsadást, szükséges esetben ingyenes eljárási jogi képviseletet kaphatnak.

4.6. A kormány módosítani tervezi a kirendelt és a pártfogó ügyvédekre vonatkozó szabályozást.

Tovább