Tóth András és Gál J. Zoltán |
A kémelhárítók sohasem használhatták az őket foglalkoztató szervezet céges papírját, nem írták alá nevüket, csak fedőnevüket vagy számukat, nem volt szigorúan bizalmas, csak szigorúan titkos minősítés abban az időben, az aláírás nem egyezik meg Medgyessy Péter aláírásával és abban évben, 1976-ban a politikus még nem dolgozott kémelhárítóként.
Arra az újságírói felvetésre, hogy tisztté általában azokat nevezték ki, akik már korábban is dolgoztak a titkosszolgálatnak, Tóth András azt válaszolta, hogy Medgyessy Péter kizárólag a Valutaalappal folytatott titkos tárgyalások miatt és idejére lett kémelhárító. Medgyessy Péter 1977 és 1982 között a KGB-től védte a magyar érdekeket - közölte Tóth András. Arra a felvetésre, hogy a magyar titkosszolgálat abban az időben még teljesen alárendelt volt a KGB-nek, az államtitkár azt válaszolta, hogy a 60-as években éppen az oroszok miatt hiúsult meg a csatlakozás az IMF-hez.
Az ügynöklisták nyilvánosságára irányuló törvényjavaslatot pénteken tárgyalja a kormány és hétfőn már be is nyújtják az Országgyűlésnek - mondta Tóth András. Ebben az összes III-as ügyosztály, a III/I-es hírszerzők, a III/II-es kémelhárítók és a III/IV-es katonai elhárítók neveit nyilvánosságra hozzák, ha közszereplők, vagy ha valamikor is közszereplésre vállalkoznak. Tóth András szerint, ha a III-as ügyosztály különböző papírjai kutathatóvá válnak, nem lehet majd összemosni az elnyomó hatalomért küzdőket az ország valódi érdekeiért tett szolgálatokkal.
A kormányszóvivő elmondta, hogy az ügyben megerősödött a koalíció, mert a törvényjavaslatot az SZDSZ-szel teljes egyetértésben nyújtják be.
Ajánlat:
Medgyessy marad, az SZDSZ mégis támogatja